Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-07-03 / 27. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 3. 1986. mssujssims suimsst? A vállalati Vezetők a Nemzetbiztonságért (BENS) szervezet washingtoni tagjai televíziós távbeszélgetést folytattak San Francisco-i tagtársaikkal. Bevezeteskeppen Dwight Eisenhower elnök a nemzethez intézett 1961-es búcsúbeszédének kópiáját vetítették. Miután elhangzott Ike híressé vált figyelmeztetése az erősödő "katonai-ipari komplexumról", a mindkét partvidék] vezetők viharos tetszésnyilvánításban törtek ki. Hogyan is tiltakozhattak a hadiipar ellen a nemzetbiztonságra hivatkozva? Könnyen. Ezek a vezetők és más elméleti szakemberek egyre inkább meg vannak győződve arról, hogy szigorúan gazdasági szempontból nézve a kérdést, Amerika túl sokat költ a hadászatra, és ez a katonai tulgyilkolasi felkészültség komolyan aláássa az ország széles ipari bázisát. Érvelésük szerint az óriási katonai költségvetések növeltek az inflációt, elcsábították a legkiválóbb tudományos és vezetői képességű személyiségeket a kereskedelmi vállalkozásoktól, hozzájárultak iparágak megnyomoritásá- hoz, i^y különösen az elektronikai és szer- számgepiparéhoz, amelyek túlzott mértékben váltak függővé a katonai rendelésektől. "Amennyiben csupán raktarra termelő gazdasággá válunk, elveszítjük a verseny- képességűnket" - allitja Ralph Thomson, az Amerikai Elektronikai Szövetség alel- nöke, hozzátéve: "Rá kell ébrednünk, hegy a katonai eró nem lehet a biztonság egyedüli mércéje." Egyetlen nagy probléma merül fel ezzel az érdekes kérdésfelvetéssel kapcsolatosan: nem bizonyítható. Kevés közgazdász specializálódik a védelemre, és viszonylag kevés gondos tudományos munka Összpontosult a fegyverkezés gazdasági hasznosságára. Sok közgazdász úgy látja, hogy bár most a katonai kiadások minden idők csúcspontját ^erik el, még mindig csak egy kis részét, kepezik a teljes gazdasági tevékenységnek. A nagy fegyverkezési költségek elleni támadás azzal az állítással kezdődik, hogy a katonai kiadások csökkentik a lakosság életszínvonalát, mert ezeket a dollárokat egyébként fogyasztási cikkek termelésére JOHANNESBURG. Három bomba robbant Durban kornyékén. Az egyik bomba langba borított egy olajfinomítót és megrongált egy olajvezetékét. E bombarobbanások bizonyítják, hogy a Botha kormány által elrendelt szükség- állapot: több ezer szakszervezeti vezető, az Afrikai Nemzeti Kongresszus vezetői, egyházfők és emberi jogokért küzdők letartóztatása nem hozta meg az elvárt eredményt, az apartheid elleni nepmozgalom megakadályozását. Boputhatswanában, a négy úgynevezett független állam egyikében meggyilkolták Andrew Molope dandárparancsnokot, aki sortűzet rendelt el 5,000 tüntető ellen. 55 fekete lakos vesztette el életét, amióta a Botha-kormány elrendelte a szükségállapotot. Malcolm Fraser, Ausztrália volt minisz- tereln'okej ezt mondja: Ha a nyugat-európai országok, főleg Anglia és a Német Szövetségi Köztársaság nem hoznak létre hathatós gazdasági bojkottot, elkerülhetetlen, hogy az uralomra kerülő fekete lakosok kisajátítják ezen országok dél-afrikai befektetéseit. kólthetnék. "Az atomtengeralattjáró technikailag csodalatos - mondja Seymour Mel- man, a Columbia Egyetem egyik mérnökkari tanára. - De nem lehet élni benne, nem lehet elfogyasztani, semmit sem lehet kezdeni vele." Ennek az érvelésnek az alapján a katonai kiadások inflációs jellegűek, mert pénzt szivattyúznak a gazdaságig anélkül, ho^y pénzért megvásárolható árúkat termelnének. Alan Greenspan közgazdász szerint a katonai kiadások miatt az amerikai árak mind magasabbak, mint amilyenek egyébként lennének - még akkor is, ha csökken az inflációs ráta. Melman és mások azt állítják, hogy a naev katonai kiadásoknak más, kevésbe felderített gazdasági hatásaik is voltak. A szerszámgépipar minden ipari társadalom alapja, kénytelen volt üzleti forgalmának nagy részét átengedni az importnak, mert ez az iparág - mint Melmanék mondják - számítógéppel ^ellenőrzött felszerelésekre koncentrált, űrbéli alkalmazásra szánva azokat, miközben a japán gyárosok a kisebb gazdasági vállalkozások számara készítettek a számítógéppel ellenőrzött szerszámokat - háromszor akkora piac szamára. Panaszoljak azt is, hogy a fegyveres erők lényegileg dominálják a kutatási és fejlesztési költségvetést; az 1987. évi ez irányú költségvetésnek majdnem 75 százalékát katonai célokra fordítják, és ezzel megrövidítik az egyetemek alapkutatását. A csillagháborús programra és hasonlókra "a legképtelenebb Ötletek megvalósításához is lehet pénzhez jutni - mondja John Holdren, az Amerikai Tudósok Szövetségének elnöke, a California Egyetem profesz- szora. - Fontos programokon beszüntettük a kutatómunkát, és ugyanakkor kidobáljuk az adófizetők pénzét olyan technikai koncepciókra, amelyek sosem válnak be." Bármennyire ' is meggyőzőek a vádak, az ellenérvek nem kevésbé erősek. A legtöbb közgazdász egyetért azzal, hogy valameny- nyi kormánykiadás hatékonysága kisebb a magániparenál. Vállvónogatvp kijelentik, hogy ilyen az állam, hozzátéve, hogy - a védelem ugyanolyan fontos, mint a közutak es a társadalombiztosítás. RIO DE JANEIRO. Brazília felvette a diplomáciai kapcsolatot Kubával. Jose Sarney, Brazília elnöke kinyilvánította, hogy Brazília érdekét szolgálja a kormány e lépése. Most mér az amerikai kontinens minden fontos országa - az USA kivételevei - diplomáciai kapcsolatot tart fenn Kubával. Kitűnő Hentesáru TIBOR'S MEAT SPECIALISES (VOLTMERTL) Hentesüzletében mindenféle jó kolbász, jó hurka, szalámi, friss húsok, stb. ( HAZAI MÓDRA KÉSZÍTVE KAPHATOK 1508 Second Ave.,(78-79 utcák között) NEW YORK, N.Y. Tel: 744-8292 Chilében gerillák harcolnak Pinochet fasiszta diktatúrája ellen Egy madridi újságíró Chilében interjút készített a fasiszta diktatúra ellen fegyveresen harcoló legjelentősebb partizáncsoport vezetőjével. A Manuel Rodriguez Hazafias Front (FPMR) irányitója szerint Pinochet távozása nem érhető el egyszerű eszközökkel, s addig kell folytatni a ^erillaakeiókat, amig a chilei nép teljes mértékben nem szerzi vissza szuverenitását. Az El Pais c. lapban közölt interjúból kiderül, hogy a szerző szigorú biztonsági óvintézkedések közepette találkozhatott Santiagóban az FPMR vezetőjével, akit Dániel parancsonknak nevez. Amint az interjúból kitűnik, az FPMR-nek Chilében országjszerte vannak helyi osztagai.- Legfőbb erőink a városi övezetekben vannak, főképpen a nagyvárosokban. Nincsenek városon kívül alakulataink. Néhány ezren vagyunk harcosok egy olyan nép soraiban, amely lehet'óve teszi létezésünket.- mondotta. A fegyvereket Daniel elmondása szerint rajtaütéssel szerzik meg, vagy a csempészpiacokon vásárolják. A front politikai álláspontjáról azt mondta, hogy harcosai között vannak marxisták, keresztények és ateisták, különféle pártok tagjai, foként a baloldali pártok közül, vagyis megtalálhatók itt a kereszténydemokratáktól a MIR(baloldali forradalmi mozgalom) aktivistákig és szocialistákig különféle emberek. Daniel hozzáfűzi, hogy nagy fontosságú Volt a fegyveres harcot támogató nyílt kiállas a kommunista párt részéről. K. * . X. MEXIKÓ 1986. Kevés kenyér, sok játék MEXIKÓVÁROS. A mexikói kormány pénzügy- minisztere, Jesus Silva Herzog javasolja, hogy a 98 billió dolláros kölcsön után fizetendő kamatot csökkentsék és igy tegyék lehetővé az ország fizetésképtelenségének elkerülését. A jelek szerint a nemzetközi bankárok ellenzik a javaslatot. Mexikó nemzetgazdasága stagnál az utolsó két évben. A kormány arra törekszik, hogy 1987-88-ban a nemzetgazdaság 3-4 százalékkal növekedjen. Enélkül a gazdasági válság mélyülni fog. SANTIAGO. A Pinochet kormány ellenzői általános sztrájkba hívták a lakosság demokratikusan gondolkodó részét«. Biztosra vették, hogy e felszólításra a bányászok, ipari dolgozók és a közlekedési alkalmazottak egyöntetűen lelkesen válaszolnak, de nagy meglepetésükre a teherszállítók is csatlakoztak az általános sztrájkhoz. ( Ezek voltak azok, akik 1973-ban sztrájkba léptek az Allende kormány ellen és ezzel lehetővé tették Pinochet uralomra jutását. Úgy látszik, belátták tévedésüket, és jóvá akarják azt tenni a Pinochet diktatúra elleni népmozgalomban való részvételükkel. TERJESSZE LAPUNKAT
