Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-10-09 / 38. szám
Thursday, Oct. 9. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. JÓL MEGY AZ AMISH FARMEREKNEK Mig az ország családi farmjai küszködnek a fennmaradásért, addig Pennsylvania Lancaster megyéjének 1,200 amish farmcsaládja prosperál. Példa erre Sámuel Beiler, aki 80 akkeres földjén dohányt, kukoricát, lucernát termel. Együtt dolgozik a család, feleség, és hat gyermek, a földet jól megművelik, évente változtatják a terményt, nem költenek nagy Összegeket mezőgazdasági felszerelésre, lovakat és öszvéreket tartanak a nehéz munka elvégzésere. A legjobb vetőmagot használják. A Pennsylvania Mezőgazdasági Egyetem szakértője szerint 115 dollárba kerül egy amerikai farmernek egy akker kukorica megművelése. A Lancaster megyei amish farmerek erre 35 dollárt költenek. Nem törekednek földjük megnövelésére, hanem segítik egymást, közösen veszik meg a legszükségesebb felszereléseket és közösen használják azokat. Akkerenként ugyanannyit termelnek, mint az Idaho-i farmerek és ugyanannyi tejet, mint a wisconsiniak, de sokkal kisebb költséggel. Egy-egy farmer tiszta évi jövedelme 25-40 ezer dollár körül van. Ezen felül emelkedik a családi bevétel a nŐk által készített ágyteritők és más kézimunkák eladásából. Lancaster megyében 6,500 amish farmer él. A megye 5,000 farmjának kevesebb, mint egynegyede amishok tulajdonában van. A lakosság évről évre növekszik. 1980 óta csupán egy maroknyi amish farmer vesztette el földjét. Naplemente után a 40 éves Sámuel Beiler beviszi az állatokat az istállóba, bemegy a házba és ott a nagy konyhában, ahol gázlámpa világit, feleségével és gyermekeivel asztalhoz ül. A vacsora után a gyermekek aludni mennek, rövidesen utána a házaspár is, mert másnap korán kezdődik a munka, ami energiát követel. Az amishok a XVII. századi mennonita Amman Jacob követői. A mennonita szekta t alapitója a holland Menno Simons (XVI. szazadban élt) volt. WASHINGTON, D.C. Augusztus havában 13.32 billió dollárra csökkent a külkereskedelmi mérleg deficitje. Júliusban a deficit 16.05 billió dollár volt. A lázas Wall Street Uj fejezet nyilt meg a Wall Street-i tőzsdespekulációk történetében a múlt hó (szeptember) 11, ill. 12-én, amikor is a Standard and Poor listája az 500 legnagyobb amerikai vállalatról 87^ illetve 34 ponttal esett. Ily mérvű zuhanás még nem fordult elő a világ legnagyobb tőzsdéjének eléggé viharos eddigi történetében. A tőzsdén jegyzett értékpapírok értéke két nap alatt kb. 5 százalékot veszteti. Mi okozta a példátlan zuhanást? A Business Week szeptember 29—i számában közölt kiemelkedő elemzés szerint a tőzsde- orkán Chicagóból indult el. Az ottani spekulánsok, akik eddig nyersanyag, vagy (élelmiszerárukban (commodities) spekulálták, egy szép napon azzal az ötlettel álltak elő, hogy miért ne lehessen az egész tőzsdét, elsősorban a new yorkit, illetve az ott jegyzett részvények többségét, az u.n. Standard and Poor 500 részvényét, mint egyetlen árucikket kezelni, arra venni ki határidő-ügyletet (futures), vagy |3réy miumdiju letétet. A futures-spekuláciő lényege: a spekulátor megígéri, hogy mondjuk 30 napon belül szállít pl. ezer Chrysler- részvényt, kötvényenként ötven dollárért. Ha a kötvény ára azon időre negyvenötre esik, akkor az illető ötezer dollárral olcsóbban vásárolhat azon a napon és szállíthatja a megrendelőnek. Készpénzhaszon ötezer dollar. Az opció ennek a fordítottja. Az újonnan elterjedt komputerekkel a részvények százait tudják pontosan követni. Ha a komputerek és a részvények forgalma esést vet előre, akkor ezek a nagybani spekulánsok óriási mennyiségben dobják a piacra a birtokukban lévő értékpapírokat. Lényegileg ( talán úgy jellemezhetjük az uj fejleményt a legjobban, hogy a nagy Wall Street-i halak, akik eddig abból éltek, hogy a kis halakat, a kis befektetőket falták fel, most egy maguknál sokkal nagyobb hallal, cápával, a chicagói superspekulán- sokkal állnak szemben. Ez természetesen nemigen tetszik nekik és már hangokat lehet hallani, amelyek kongresszusi vizsgálatot, illetve ellenőrzést sürgetnek. MARTELL COGNAC A cognac gyártmányok büszkesége 1715 óta. Imported Cognac, 80 proof, The Jos. Garneau Co., Louisville, KY. Feltételezem, hogy ón MARTELL-t iszik.
