Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-10-02 / 37. szám
Thursday, Oct 2. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. VILÁGGAZDASÁG NINCSENEK BŰNÖS NEMZETEK RÉSZLETEK POZSGAY IMRE NYILATKOZATÁBÓL Az Egyesült Államok kormánya már regebben nyomást gyakorolt a Nemet Szövetségi Köztársaságra, hogy csökkentsek a kölcsönkamatot és igy adjanak lendületet az ország nemzetgazdasagának. Az amerikai kormány abban a hiszemben tette e lépést, hogy ha az NSZK hajlandó erre. akkor a fellendült nyugatnemet piac kepes lesz nagyobb mennyiségű amerikai árut vásárolni. Karl Otto Poehl, a Bundesbank vezérigazgatója ezt mondja: "A Nemet Szövetségi Köztársaság nemzetgazdasága a második évnegyedben 3.3°o-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva. (Az USA nemzetgazdasaga az utolsó negyedben 0.6'V-kal emelkedett. - Szerk.) A belföldi vásárlás 5.3“o-kal, az uj tőkebefektetések (üzemek építésébe, gépek, berendezések beállítására) 10.8 százalékkal emelkedtek. Ezek a számok bizonyítják, hogy a nyugatnémet nemzetgazdaság minden lehetőt elkövetett a nemzetközi kereskedelem egyensúlyának létrehozására es nem vagyunk hajlandók csökkenteni a kölcsönkamatot." "Ha engednénk az USA nyomásának és fellendítenénk nemzetgazdaságunkat folytatta Mr. Poelil - a jelenlegi 3%-ról 6°ó-ra, az katasztrófához vezetne. A munkások lényeges béremelést követelnének, az arak emelkednének és infláció állná be." A vezérigazgató e kijelentésével egyidö- ben az Európai Közös Piac Szervezetéhez tartozó 12 ország bankárjai és kormányai közös akciót terveznek a dollár további esésének megakadályozására. Emlékezzünk az öt vezető tőkés ország megbizottainak egy évvel ezelőtti new yorki (Plaza Hotelben) tartott konferenciájára, ahol elhatározták, hogy közös akcióval törekednek a dollár értékének csökkentésére. Azóta a dollár értéke 30-40 százalékkal csökkent, mégpedig azért, hogy e lépéssel megoldják az USA külkereskedelmi problémáját. Ez a számítás nem vált be, sót az USA kereskedelmi mérlegének deficitje nemhogy csökkent volna? hanem emelkedett. Ez évben 200 billió dolláros deficitre lehet számítani. A két fél: az Európai Közös Piac és az USA közti ellentétek lényege valójában abban nyilvánul meg, hogy a nemzetközi piacból melyik tud nagyobb részt elhódítani. Lusztig Imre Kitűnő Hentesáru TiBOR'S MEAT SPECIALITIES (VOLT MERTL) Hentesüzletében mindenféle jó kolbász, jó hurka, szalámi, friss húsok, stb. , HAZAI MÓDRA KÉSZÍTVE KAPHATOK 1508 Second Ave.,(78-79 utcák között) NEW YORK, N.Y. Tel: 744-8292 Magyarországon az 1953-tól 57-ig tartó nagyon mély társadalmi, politikai és gazdasági válság megmutatta azt, hogy a nemzeti elem elhanyagolhatatlan, nem hagyható figyelmen kívül, formális és ornamentikus jelzőkkel nem intézhető el. A nemzeti sajátosságokat figyelmen kívül hagyó politikának nincs jövője, mert kockáztatja a társadalommal való állandó szembenállást. Az is kiderült, hogy ebben az országban mindenki, a haladás képviselői is, mély érzelmi szálakkal kötődnek nemzeti létünkhöz, keresik a nemzeti azonosulás lehetőségeit a szocializmusban. En azt az Illyés Gyula által hangoztatott elvet tartom fontosnak, hogy magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga. Ez az egyik f jelentős tényező, hogy nem kell származási meghasonlássá válnia a nemzet melletti döntésnek. A másik, és ebben viszont Bartóké a vezérgondolat, hogy a népek nem szembenállást tanultak egymástól. A nemzetek szembenállását mindig; a kormányzatok és felsobbségek idézték elő. Tehat ahhoz, hogy én őszintén magyar lehessek, nem kell gyűlöletet és megvetést éreznem más népekkel szemben. Sót, magyarságomban is gazdagabb lehetek, ha megismerem és nemzeti kultu- rank részévé teszem a sorskozossegben élő ( népek tudását, kulturális és erkölcsi értékeit. Egy nemz.etnek akkor van lét joga, ha meg van győződve róla, hogy nélküle szegényebb lenne a világ. És az a jó, ha a világ is ezt hiszi. Annak a gondolkodásmódnak, amely bűnös nepnek, utolsó csatlósnak, fasiszta népnek tekintette a magyarságot, sokan estünk áldozatul. Szerencsére 1944-45 fordulóján, a felszabadulást kővetően a magyarság az első pillanattól kezdve életerőről, jogérzékről és önkormányzatra való képességről tett tanúbizonyságot. Az efféle Ítélkezések hire még el se jutott az emberekhez, de nem is törődtek azzal, hogy a nagy politikai fórumok asztalain mi módón forog a magyar név. Csinálták azt, ami dolguk volt és ebben az időben nemzeti bizottságokat, népi intézményeket hoztak létre, tehát elkezdték megtervezni és felépíteni uj életüket. Valódi népi forradalmat és demokráciát csináltak. Közigazgatása lett az országnak, politikai küzdelmek szinterévé vált az ország és az újjáépítés lázában égett. Ebben a korszakban, különösen 1948-ig sok progresszív erÓ szabadult fel önnön, belső mozgatórugóinak hatására. Es ez nemzeti öntudatot is adott. A vívódás, a bűntudat és az önsajnálat elemei ekkor kisebb mértékben voltak jelen, mint később, miközben persze már 1945-től kezdve hangoztatták némelyek, hogy a magyarság milyen szerencsétlen és bűnös szerepet játszott a tb'rté- nelemben. Én 15-17 évesen 1948-50-ber. politikai pályám elején úgy éreztem, hogy egy bűnös nemzet fia vagyok és emiatt nekem restellnivalóm és jóvátenni valóm van. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy rájöjjek, nincsenek bűnös nemzetek es a kollektív ítéletek és kollektív büntetések nem oldják meg a nemzetek problémáit^ Ügyeskedéssel, ilyen vagy amolyan kormányzati ideológiákkal egyik vagy másik ország (előjogokat is tulajdoníthat magának, de a népek nem igy számolnak. A népeknek, ha van ilyenfajta Öntudat vagy néptudat, önmagukról eszébe sem jut azt mondani, hogy bűnösek. Ezt kívülről szuggerálták a magyarságba, miközben talán nem kevésbé felelős országok kormányai mást szug- geráltak a saját népüknek. Ideig-óráig egyik-másik nemzet vezetése esetleg dicső történelmet is hazudhat országának, de az az ország valóban megszégyenül, amelyik ilyen módon akar történelmet szerezni.-Mi azt is megtanultuk a nemzeti identitás keresése közben, hogy vállalhatjuk a nemzeti szégyent is, de azt ne a nép szégyeneként fogjuk fel, hanem mindig annak a konkrét uralkodócsoportnak a szégyeneként, amelyik az ország kormányzásáért felelősséggel tartozik. Kétségtelen, hogy ezeréves történelmünk mérlegen nemcsak a dicső tettek, önfeláldozás és forradalmak esnek a latba, hanem a rossz ügy szolgálatában vállalt szerep erkölcsi veresége is. De ez nem a nép erkójesi bukása volt, hanem a nyakán ülőké. És ilyesmire bőven akadt példa más országok történelmében is. TÁRGYILAGOSAN ES ÖNISMERETTEL Az. önismeretbe beletartozik véleményem szerint az. is, hogy próbáljunk meg a szomszédainkkal jól együtt élni és a szomszédainkat jól megismerni. Ebben nekünk is, de gondolom nekik is nagy adósságaik vannak. Hozhatnék meggyőző adatokat arról, amivel bizonyítani tudnám, hogy a cseh, a szlovák, az ukrán, a román, a szerb, a horvát és a szlovén irodalomnak, művészetnek milyen nagyszerű alkotásai juthattak el a magyar olvasóközönséghez. És ha a kölcsönösség elvét nézem, talán azt is mondhatnám, hogy szándékainkat nem mindenhol viszonozzák hasonlóképpen. Hozhatnék példákat a film-, zene- és a képzőművészét köréből, mégis azt mondom, még mindig nem elég az sem, amit mi tettünk, mert a sorsközösség tudata még mindig nem szervesült a magyar köz- gondolkodásba. Nem kerítettünk igazán sort rá, hogy megismerjük a szomszédainkat. De ezt megint csak azzal a fönntartással mondom, hogy remelem, vannak náluk is olyanok, akik ki merik mondani, hogy ók is hasonló adóssággal tartoztak és tartoznak a magyarságnak. S akkor talán már azt is ki lehet mondani, hogy az együttelesnek, az együtt elő nemzeteknek, országok közösségének ez a szemlélete talán oldódáshoz és együttműködéshez, talán barátsághoz vezet olyan kérdésekben is, amelyekben izgalmaink és feszültségeink vannak. Ebből a szempontból én Kelet- Európa egyik legsúlyosabb problémájának a kisebbségek sorsát tartom, tekintet nélkül arra, hogy milyen kisebbségekről van szó és azok hol élnek. Ugyanakkor vallom, hogy eppen a szocializmus teremthet emberséges megoldást a nemzetiségi kérdésekben is. Am amennyire igaz, hogy demokrácia nélkül nincs szocializmus, ugyanennyire igaz, hogy a kisebbségek szabad érvényesülése nélkül sem beszélhetünk szocializmusról. Lehet-e hallgatni a nacionalizmus veszélyeiről? Természetesen nem. De aki e veszélyre hivatkozva akarja száműzni a nemzeti érzést és hazafiságot, az úgy tesz, (folytatás a 10. oldalon)
