Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-09-18 / 35. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 18. 1986. Nem kell szégyenkezni a világ előtt Alföldi Lajos akadémikussal, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatójával beszélget H. Varró Rózsa Ön a nagyközönség előtt elsősorban mint az ország legnagyobb biológiai kutatóintézetének vezetője, s- főleg mint a biotechnológia tudósa és lelkes propagálója ismert. Most én mégis, mint a genetikai információátvitel kiemelkedő magyar kutatóját kerdezem: milyen lehetőségei vannak egy kis ország kutatóinak, hogy hozzájáruljanak a biológia forradalmához? A "kis ország" szindróma, úgy érzem, egyike a magyar betegségeknek. Európában bőven van hasonló vagy még kisebb lélekszámú ország, például: Svájc, Hollandia, Belgium, Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Ausztria, Csehszlovákia, Bulgária. A felsorolás maga is mutatja, hogy azonos nagyságrendű "kis országok" nagyon különbözőek lehetnek, s gazdasági fejlettségűk vagy gazdagságuk nem határozza meg egyértelműen, hogjy mi a rangjuk a nemzetközi tudományos eletben. Ha csak egyedül a biológiai kutatások területét veszem figyelembe, akkor is érvényes azonban az a me^állapitas, hogy egy adott országban folyó kutatómunka színvonalát alapvetően két tényező határozza meg: a kutatómunka feltételei és a kutató kvalitásai. Szakterületem, a kísérletes biológiai kutatások feltételei közül mindössze a műszer- és a vegyszerellátást, valamint a kutató kapcsolatainak fontosságát említeném hangsúlyozottan. Nemzetközi szintű, modern kísérletes biológiai kutatások megfelelő vegyszer- és műszer- ellátás nélkül ugyanis elképzelhetetlenek. Azt hiszem, felesleges itt részletezni, hogy az azonos nagyságrendű kis országokban ez az ellátás szignifikánsan különbözik. S ez nemcsak a ráfordítások mennyiségében, hanem a rendelkezésre álló keretek fel- használásának egyszerű vagy komplikált voltában is megmutatkozik. A kutató kapcsolatai véleményem szerint még a vegyszerrel és műszerrel való ellátásnál is jelentősebbé váltak az elmúlt évtizedekben. Az egyes szakterületek fejlődése olyan félelmetesen felgyorsult, hogy a siker egyik feltételévé a jól informáltság vált. Ez pedig csak akkor érhető el, ha valaki "benne van" a megfelelő élvonalbeli "klubok"-ban. Azonos nagyságrendű kis országoknak ezen a területen sincsenek egyenlő lehetőségeik. A kutató kvalitásai közül is több tényezőt hangsúlyozhatnék. Nyilvánvaló azonban, hogy bár a kutatómunka csoportmunka, mégis az egyeni teljesítmény az, ami a csoportmunkát előreviszi. Ezért csak azt emelem ki, hogy egyéni motiváltság és elkötelezettség nélkül sehol a világon nem lehet komoly sikereket elérni a tudományban. Milyen lehetőségei vannak tehat egy itthon, Magyarországon dolgozó kutatónak arra, hogy hozzájáruljon a biológia forradalmához? Az előbbiekben elmondottak figyelembevételével erre a kérdésre egy szóval válaszolhatok: korlátozottak. Meg kell azonban jegyeznem, hogy számos kutatótársam ezt a választ is túl optimistának fogja tartani, mert sokan azt válaszolnák: semmi. Mi a véleménye akkor arról a gyakori érvelésről, hogy anyagiakban szegény, de szürkeállományban gazdag ország vagyunk? Az érvelés egyik részével sem tudok egyetérteni. Nevezetesen: anyagiakban 1í|-r 'HmgMMVr*." * * * * m * * * * +** sem állunk olyan rosszul, hogy szegény országnak minősülhetnénk, s a szürkeállományban sem vagyunk gazdagabbak, mint mások. Egyszerűen optikai csalódás következménye az a vélekedés, miszerint anyagiakban szegény, szürkeállományban gazdag ország vagyunk. Úgy gondolom, hogy anyagiakban azért látszunk szegénynek, mert azt, amivel rendelkezünk, az esetek nagy részében bizony elég rossz hatékonysággal hasznosítjuk. A szürkeállományban való gazdagság látszata a rossz hatékonyság egyik következménye. Szerintem éppen olyan intellektuális teljesítményre vagyunk képesek, mint bárki más a világon. Ha azonban nálunk az intellektuális tejesitmény nemzetközi színvonalú, de más területen elmaradtunk, akkor úgy látszik, mintha szürkeállományban gazdagabbak lennénk, mint mások, akik az ötletek megvalósításában nemcsak intellektuálisan, hanem hatékonyan is dolgoznak. Valamikor a filozófia kompromittálta magát a biológiai tudományok előtt, mi több, akadályozta annak fejlődését. Hogyan látja Ön: kiheverte-e ezt a hatást a biológia, és vannak-e maradványai a kölcsönös bizalmatlanságnak, tartózkodásnak? A biológus kutatógárda derékhadát alkotó 30-40 éves generációnak nincsen személyes élménye "azokról az időkről". Számukra az egész kérdés történelem, s nem értik? hogy apáik generációja még a tudományok területén is miként lehetett olyan, amilyen volt. Magam, aki átéltem kutatóként azokat az időket, megfordítanám a kérdést, s nem azt kérdezném, kiheverte-e azt a hatást a biológia - mert a szakterületem biztosan kiheverte -, hanem azt, hogy kiheverte-e a filozófia? Jogos a visszakérdezés. Engem meglepett a véleménye, amikor azt mondta: "a szakterületem biztosan kiheverte". Sokszor tapasztalom ugyanis, hogy mások jóvátehetetlen károkról beszélnek. Jóvátehetetlen károk sajnos keletkeztek, különösen az egyéni sorokban. Ha valakit, akinek az ötvenes évek elejéig pályafutása szépen iveit, egyszerre kizárták a munkából, további kutatásai lehetetlenné váltak, s igy 15 év múlva már semmi körülmények között nem válhatott azzá, ami lehetett volna. Továbbá, egy egész értelmiségi generáció nem tanult modern biológiát, genetikát, s ma értetlenül nézi, ami ezen a területen körülötte történik. Bar ehhez azért hozzátenném, hogy legalább 20( éve már bárki szabadon képezheti magát a legmodernebb biológiai irányzatok szerint. Ez pedig azért elég hosszú idő. A "szakterületem biztosan kiheverte" kifejezést pedig azért merem használni, mert ezt a kutató gárdára értem. Ennek során szabad legyen megemlítenem, hogy a biológia forradalmat létrehozó molekuláris biológiai irányzat az ötvenes években a nyugati tudományos világban sem nyert általános elismerést. A klasszikus biológia és genetika művelői ott is fenntartásokkal fogadták az akkor még számukra ismeretlen néhány kutatócsoport szakterületükre történő betolakodását. Ezeknek a molekuláris biológiai kezdeményezéseknek az itthoni átvevői és követői is először azok a mikrobiológus és biokémikus szakemberek lettek, akik szakterületük jelle- ?eJolytán a klasszikus biológiai és genetiVilágszenzáció a rubik kocka utóda Rubik Ernő, a hires kocka feltalálójának neve, most világszerte még ismertebb lesz, mint azelőtt. A budapesti építészeti professzor egy újabb rejtvényjátékkal kerül a porondra, amit még nehezebb lesz megoldani, mint a mindenütt jelenlevő kockát, melyből a számítások szerint 100 millió hivatalos példányt és 50 millió utánzatot adtak el három év alatt világszerte és a( kocka megoldásáról legkevesebb 10 millió könyvet vásárolták. Ez a vállalkozás sok millió dollárt jövedelmezett a feltalálónak és a magyar gazdaságnak. A régi kockát szinte végtelen változatban lehet elrendezni, de az uj játék, amit angolul "Rubik's Magic" néven hoznak rövidesen forgalomba, még énnél is több lehetőséget nyújt. De nem ez a legfontosabb a fejtörő játékban. Mint egy interjúban Rubik Ernő mondotta: "A lehetőségek felismerésével meg lehet oldani a rejtvényt, de szerintem a játék bűvös." A Matchbox International Ltd. játékgyár, a közismert apró precíz játékautók gyártója fogja ( készíteni és terjeszteni az uj találmányt. Uj szenzációnak készül ez most a játékiparban, ahol a Cabbage Patch baba-mánia kimerülésével a Rubik's Ma^ic uj csillagnak tűnik fel a játékgyártás es eladás egén. Rubik Ernő hangsúlyozta, nem a pénz a legfontosabb számára, bár Magyarországon milliomosnak számit, az átlag színvonalnál magasabb szinten él, életmódját lényegében nem akarja és nem fogja megváltoztatni. Neve és hire egyre ismertebb lesz, amint tévé és filmhirdetesekben nemsokára személyesen fog megjelenni. Azonkívül egy könyvön dolgozik a sajat filozófiájáról. A Matchbox játékgyár eddig mar 2000 alkalmazottat vett fel kínai gyárában az uj rejtvény gyártásara, amit sok százezer példányban tervez terjeszteni világszerte, darabonként tiz dollárért. A fejtörő játékok feltalálója beutazza az egész világot. Annak idején vendege volt Indira Gandhi miniszterelnöknek és nemrégen New Yorkban, Koch polgármesternek. A repülőtereken a vámőrök auto- grafiat kérnek tóle. Az uj rejtvényjátékból uj Rubik-mania kitörését várják. A re'gi kockából egyedül a tízmilliós Magyarországon öt ev alatt két milliót vásároltak. Az uj rejtvényt a különböző formák fantasztikus számú lehetőségeibe lehet manőverezni, amelyeknek mindegyike szép és érdekes format kepez. "A megoldást keresve - mondotta Rubik Ernő - remek felfedezéseket lehet tenni, mert szép formákból áll— ez nagyobb élvezetet nyújt, mint a kocka, mert érdekes es változatos." kai vitákból szerencsésen kimaradtak. Hihetetlennek látszik, de ez történt az akkor támadások kereszttüzében álló budapesti Genetikai Intézetben is. így a biológia forradalmát a hazai kutatógárda végül is mégsem késte teljesen le. Az elmúlt 20 év alatt pedig eljutott arra a szintre, ahol nem kell szégyenkeznie a világ előtt.
