Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-09-18 / 35. szám
Thursday, Sep. 18. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. nEPmozGniom new jersevbed Mit tart az átlagos amerikai napjaink legfontosabb problémáinak? . Ha hihetünk a Roper-féle közvélemény vizsgáló szervezet legutóbbi felmérésének - melynek eddigi jelentései eléggé pontosnak bizonyultak - az amerikai népet jelenleg három kérdés aggasztja legjobban. Ezek a következők: 1./ A kábítószerek elleni küzdelem. 2. / Hogyan lehetne csökkenteni az utonál- lást es egyéb bűnöket Amerika városaiban? 3. / Hogyan lehetne megoldani;vagy legalább is enyhíteni a munkanélküliségi helyzetet? A nukleáris fegyverkezés korlátozása csak az ötödik, a Moszkvával való viszony javítása csak a hetedik helyen szerepel a Roper-jelentés szerint az átlagos amerikai gondolatvilágában. Ezekkel szemben a közép-amerikai helyzet a lakosságnak ^ alig a felet foglalkoztatja, az apartheid kérdésé pedig a nép egyharmadat. Ha tekintetbe vesszük, hogy az amerikai nép többségének világnézetét a nagyüzleti lapok, köztük olyan közlönyök, mint a N.Y. Post, a Readers Digest, stb. formáljak, akkor tisztelegnünk kell a nép előtt, hogy a felrevezetés ilyen perg'ótüze ellenere legalább ennyire képes megítélni, hogy mi a fontos, es mi a kevésbé fontos. A franciaországi Prades városkában tartott ( hangversenyért átütő sikert aratott neves hazánkfia, Starker János. Pradest a halhatatlan csel- lóművesz, a nagy antifasiszta, Pablo Casals emelte a zenevilag illusztris városai sorába. "Starker János játéka színtiszta arany - irja a hangversenyről Anne Rey, a párizsi Le Monde-ban. Kar, hogy nem hallhatjuk gyak- _ rabban Franciaországban;' New Jersey északnyugati térségében, a Pochuck és Wawayanda hegységek kozott fekszik a 20,000 lakosú Vernon Township. Az 1700-as években vasbánvászok települtek itt le, később állattenyésztők legeltették nyájaikat. Majd a közelmúltban a nagy városokból "menekültek" ide a zajtól, zsúfoltságtól a különbőzé foglalkozásúak. Mindenki ismeri közvetlen szomszédját, ellátogatnak egymáshoz, vasárnaponként templomba és az egyház által rendezett ebédekre, táncösszejövetelekre mennek. E csendes, nyugodt életnek vetett véget az a hir, hogy az állami hatóság 5,000 vashordónyi rádioaktiv szennyet akar elhelyezni a város egyik lakosának, Bob Baldwinnak a kavicsbányájában. A rádium bomlása alkalmával rádioaktiv gáz fejlődik, amit az állami hatóságok tiszta kaviccsal akar keverni Mr. Baldwin bányájában. Ez a keverék szerintük megszűnteti a veszélyt. Gabriel Domonkos 67 éves nyugdíjas gépész igy nyilatkozott: "Eddig soha nem vettem reszt tiltakozó mozgalomban, most azonban készen állok a harcra. Van egy fiam, annak is van egy fia, és nem hagyom, hogy bárki is megmérgezze a vízkészletünket. Mert ha Richard T. Dwelling, állami környezetvédelmi biztos terve az 5,000 hordó szenny elhelyezésére megvalósul, akkor az megmérgezi ivóvízkészletünket." Mr. Domonkos nincs egyedül, a Városka minden lakosának ugyanez a ( véleménye. Gyűlésen egyhangúan elvetettek Dwelling tervét és bizottságot szerveztek, melynek feladata mozgósítani a lakosokat a szennynek a városon' belüli elhelyezése ellen. Ha lehet, megakadályozzák bírói eljárással, de ha nem, akkor testükkel fogják megvédeni a város tisztaságát. Kathi Sojka, a bizottság egyik tagja, mondta: "Mit gondolnak az állami hatóságok, hogy a mi megkérdezésünk nélkül tehetnek velünk azt, amit akarnak? Tévednek!" A bizottság piknikeket, társasjátékokat rendezett és az igy bejött pénzt a biroi eljárás megindítására fordítják. Ezzel egyidőben megszervezték a lakosokat, úgyhogy pár percen belül telefonhívásokkal több százat tudnak mozgósítani, ha az állami hatóság a szennyet tartalmazó hordókat el akarná helyezni Mr. Baldwin kavicsbányájában. Az összetartás más formában is megnyilvánul. Két lakos műtétre szorult, májátültetésre volt szükségük, de a költségeket képtelenek voltak fedezni. A város lakói szinte egyöntetűen hozzájárultak a költségek - 100,000 dollár - fedezéséhez. Ethel Van Duzer, a városka "őslakója" 1909-ben született, festőművésznö, ezt mondja: "Szorongó szívvel szemlélem, miként akarja az állami szerv környezetünket megmergezni. Nem tudorn, miért választottak bennünket? Szeretnem, ha a kormányzó eljönne személyesen, hogy meghallgassa a mi véleményünket." Victor J. Marotta, Vernon Township polgármestere szerint tervbe vettek egy sípálya es egy szálloda építését, de mindez függőben marad addig, amig a mérgezett szenny elhelyezésének kérdése megoldódik. "Amig én vagyok a városka polgármestere - mondta Mr. Marotta - addig városunk nem ad helyet a szenny elhelyezésére." Siralmas sors vár a Navajo és Hopi iodiánokra ®CßS "Fogadd be a Tisch-t, kiver a házból"- hangozhat egy régi (s eléggé soviniszta) magyar közmondás new yorki változata. Az ország egyik legnagyobb tv-hálózata, a CBS, hónapok óta nagy belső válságon megy keresztül. Különböze) politikai beállítottságú személyek igyekeznek megszerezni a részvények többségét, hogy ennek révén döntő szavuk legyen a nagy tv-állomás programjának politikai tartalma formálásában. Néhány hónappal ezelőtt a szenátus legreakciósabb tagja, Jesse Helms N.Carolina-i szenátor tett ilyen célú kísérletet, de törekvése sikertelen volt. Utána a szovjetbarát politika egyik közismert képviselője, Ted Turner próbálkozott, szintén sikertelenül. E kísérletek visszaverésére a cé^ igazgatósága "meghívta" a tanacs tágjául Lawrence Tisch, new yorki ingatlan-mágnást. De ezzel a Tisch-sel törököt fogtak, ő rá is ráragadt a birtoklási szenvedély, és most többségi részvényes akar lenni és ily módon befolyásolni, hogy milyen programot nézzen a CBS sok tízmilliónyi közönsége. Az alábbi levelet Jack Woulfe irta Syra- cuse-böl április 24-én. A levél a N.Y.Times- ban jelent meg. Arizonában a Navajo és Hopi családokat erőszakkal távolitják el saját területükről 1986. julius 8-án. Ez a 93-531 számú Navajo- Hopi kongresszusi törvény alapján történt, amit 1974-ben szavaztak meg. Ennek az "áttelepites"-nek hivatalos indoklása: véget vetni a viszálynak a Hopi és Navajo indiánok kozott. Az igazi ok megkaparintani az óriási szén- és uránlelöhelyet, ami földjük alatt van. A hagyományos Navajo és Hopi nép közös szellemi kapcsolatot tart fenn földjével, amit mi csak kevesen tudunk megérteni. Erőszakkal eltávolitani őket nem más, mint kulturált fajirtás. Azonkívül, ez a legnagyobb erőszakos kilakoltatása egy bennszülött népnek az 1880-as évek óta. Az áttelepítési program az amerikai adófizetőknek, egy vagy 2 milliárd dollárjába kerülhet és mi célból? Azért, hogy egy magát ellátó népet népjóléti segelyen élőkké tegyünk? (ök a föld termékeiből élnek.) Most ismételten szenvedést mérünk ki bennszülött amerikaiakra, úgy életüket, mint otthonukat szétzilálva. Nagyon sokat kell tanulnunk saját történelműnkből. Tálán ennek a történelemnek a megismerése hozzásegít minket, hogy( megértsük, nem tehetjük meg, hogy tovább zaklassuk ezt a népet, mialatt a környezetet is elpusztítjuk. A media hallgatott erről az ügyről; igaz, a bennszülöttek problémái ritkán kerülnek említésre.. Ez egyik oka annak, hogy senki nem gyakorol nyomást a visszaélések végtelen sorozatának megszüntetésére. A Public Law 93-531 törvényt érvényteleníteni kell. WASHINGTON,D.C. A képviselők határozati javaslatot fogadtak el, mely tiltja a rákbetegségben szenvedők megkülönböztetett kezelését. A javaslatot átutalták a szenátushoz. DETROIT, Mich. 5.3 százalékkal emelik az 1987-es Volkswagen autó árát. Egy kétajtós kocsi 8,190 dollárba kerül. A négy ajtóst 9,485. dollárért lehet vásárolni. TERJESSZE LAPUNKAT =StK 3W—HK HtC. >l)dZ5tM___St) K&x,íei/x,é(t "" " ■ at------ —I
