Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-09-11 / 34. szám
Thursday, Sep. 11. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. "if legtarelmasebb magyar” / UJ KIADÁSBAN BIBÓ ISTVÁN MÓVEI RÉSZLETEK SZÁRAZ GYÖRGY KÖNYVSZEMLÉJÉBŐL Három vaskos kötet, a Magvető kiadásában: Bibó István: Válogatott tanulmányok. "A magyar politikatudomány és közgondolkodás történetének fontos eseménye" e három kötet megjelenése, hiszen ezzel "a század egyik legjelentősebb - ha nem a legjelentősebb - nem marxista közirójanak java életműve lett újra hozzáférhetővé". * I . I Sokan es sokakhoz hasonlítják. A már ugyancsak halott barát es szerkesztő, Szabó Zoltán a "legtíirelmesebb magyar" jelzővel ajándékozza meg, stilus tekinteteben pedig Eötvös Józseffel roko- nitja, bár - teszi hozzá - észjárását tekintve inkább nyugat-európai, mint nemetes. Helyét a "nagyralátó realisták" között jelöli ki, ide sorolva Adyt, József Attilát, Németh Lászlót, Illyést; "maximalizmu- sát" viszont Zrínyiéhez, Széchenyiéhez, Petőfiéhez és Kölcseyehez hasonlítja, ( s kimondja: az Eötvös halála óta eltelt évszázadban alighanem ő volt a legtisztább politikai gondolkodó, kinek látóhatára egész Európára terjedt, de - s ebben hasonló Széchenyihez - kiindulópontja mindig hazai volt. # A most megjelent kötetet szerkesztő Huszár Tibor ugyancsak ezt mondja: politikai esszéi, vitairatai Eötvös Jozsef-i, Kemény Zsi^mond-i mércevei mérhetők. Szóllösy Árpád, a négykötetes svájci kiadás szerkesztője szintén a reformkor nagyjait - Széchenyit, Eötvöst, Wesselényit, Kemény Zsigmondot - emliti, de tágítja is a horizontot: mint írja, Bibo István filozófiája és moralitása öt Bodinra, Montesquieu-re, Benjamin Constant-ra és végül Tocqueville-re emlékezteti; az utóbbira különösen, mert a magyar reformkor nagyjainak e kortársa ugyancsak "a mérséklet, tolerancia, együttműködési készség es szándék, pártok es érdekcsoportok álláspontjának egyeztetése utján kereste a politikai műveltség alapjait". Akad nyugati szerző, aki a "töretlen erkölcsi magatartás állhatatosságával küzdő legnagyobbak sorába" állítja; felsorolásában Arisztotelész után Grotius, Althu- sius, Löcke, Condorcet s végül nála is Eötvös József következik. A kulcsszavak tehát: demokrácia, népszuverenitás, tolerancia, egyensúly, kényszer, jog, szabadság, ügy tetszik, ezzel nagyjából meg is határoztuk Bibó István gondolkodási korét. * "A politikatudomány nálunk ritka művelői közé tartozik" - mondja egyik hazai mél- tatója. Kétségtelenül igaz. De még jó néhány meghatározás kínálkozik: jogtörténész és jogfilozófus, historikus, publicista, essze- iró - s valamennyi helyénvalónak látszik. Hogyan, miért kerülhetett sor 1986-ban Bibó István müveinek magyarországi kiadására? A kérdés igy hangozhatik: vajon nem a halott Bibó Istvánt kisajátító - tehát meghamisító - szándék müködik-e a válogatott tanulmányok kiadasaval? A kérdésre egyszerű a felelet: a mindenkor nyilt és őszinte Bibó István oly sokszor és oly világosan hangsúlyozta nemcsak változatlan baloldaliságát, de nem-marxista voltát és ebből következő összes fennBEREGI TIVADAR (PÁRIZS): Szociális eszmék GOVB művészetében Ha a művészet a társadalmi történéseknek, tehát az egész emberiség harcainak, sorsának a visszatükrozése, akkor máris közel jutottunk a szociális eszmék megértéséhez és értékeléséhez. Goya nem az egyedüli, aki eljutott a társadalmi jelenségek művészi kifejezéséhez. Csak Michelangelo, Rembrandt és Le Nain példáját említem meg, akik az élet sokrétűségét, a társadalmi formákat, szokásokat értelmezték és ábrázolták, így Goya művészi alkotásaiban is egységes fogalom a művészét es a valóság. Grafikái festményei, , tollrajzai mutatják, hogy nála a témalátás, a kompozíció hogyan reagál ( a valóság jelenség- világára.A valóságot ujjáteremtő művészete megdönti Arisztotelésznek a művészétről vallott megállapítását, mely szerint a művészet csak utánzata a valóságnak. A modern szobrászat és festőművészet, amely problématikájában és mondanivalóiban túlhaladta a konzervatív esztétika merev elméletét és formuláit, a művészi képzelet és valóság egybeolvasztásával éppen arra törekedett, hogy az ( eletet, a társadalmi jelenségeket hihetővé tegye a művészet síkján. Goya grafikáinak mesteralkotásaibol kimagasodik a Háború Csapásai cimű rajzsorozata, amely lebilincselő, megragadó szociális élményével tiltakozás volt az öldöklés ellen. Goya nyilván a védtelenek és a feudális osztály uralmi rendszerének kiszolgáltatott tömegek sorsa melle állt, amikor mérhetetlen szenvedéseit művészetté varázsolta. Művészetében és egyéniségében meg kell látnunk az emberi jogok, a fejlettebb társadalmi irányeszmék harcosát^ a barbár emberi mészárlást élesen elítélő, szatirizáló tendenciáját. Rajzaival a legtisztább és a legemberibb pacifizmust szolgálta anélkül, hogy följegyze- seiben, naplójában ennek külön elméleti megfogalmazását adta volna. Külön müvészetlélektani elemzést érdemel Goya grafikáinak technikai kidolgozottsága. Itt csak összefoglalóan jellemezhetjük Goya művészetének formaproblémáit. Ó az élményt nem nagyítja^ nem torzítja el, hanem közvetlenül művészetté egyszerűsíti, hogy az mindenki számára érthető legyen. Goya a Háború Csapásai cimű grafikai sorozatban szemlélteti, érzékelteti a háború borzalmait, a nép irtózatos szenvedéseit, hogy a dolgoknak művészeti kifejezésével és megjelenítésével figyelmeztessen az tart^saít^Tog^^ndsajátítas^^^^^m^g ha szándék mutatkoznék is erre - eleve meghiúsítaná. Bibo István 1949-ben nemcsak a közéletből vonult ki; a trauma oly nagy volt, hogy 1949 és 1956 között teljesen elhallgatott, még az iróasztalfióknak sem irt. emberiség közötti, önző, állati tusakodásra, amelyek nem a civilizáció és a kultúra megmentéséért, a nép életének biztosításáért, hanem az alacsony érdekű osztályhatalom fönnmaradásáért történtek. Egy percre meg kell állnunk azonban Goyának a háború kataklizmáját jelenítő grafikái előtt, hogy művészetét lefordítsuk a szociális világnézet nyelvére, mert ennek a forradalmi művészetnek háború- ellenes koncepciója, merész formái közel állanak a mai kor pacifista látásmódjához. Goya háborút ábrázoló grafikái mögött érezni lehet a művész ösztönös lazadozá- sát az emberi előítéletek, kicsinységek, babonás hiedelmek és gyarlóságok ellen. Azért kereste a karikatúra technikáját, hogy az együgyű félemberek lelki, jellembeli szokásait gúnyolja. Szatirikus képzelete a francia Daumier-t juttatja eszünkbe. Goya téma- es formaválasztásában mindig eredeti marad kimeríthetetlen teremtő szenvedélyében, amely felfedi előttünk a zseni nagyszerűségét és invenciójának gazdagságát. A világhírű spanyol festő grafikus tulajdonságai nem kevésbé érvényesülnek a "Közmondások" c. rajzsorozatában, amely a francia Boylly-t juttatja emlékezetünkbe. Csak meg kell figyelnünk a korabeli spanyol bikaviadalokat kifejező grafikait, litográfiáit, és rézmetszeteit, és látni lehet, hogy a spanyol festözsenire milyen hatást tettek ezek a kegyetlenkedő, a sza- dizmussal határos, évszázadok óta fennálló, barbár játékok. Goya a bikaviadalokban is parodizálja nem a bikát, hanem az állatot leteritŐ, megsebzett torreádort. Velazquez hires Bikaviadala után Goya rézmetszete a művész egyik legsikerültebb alkotása. Goya művészete, alkotó sajátossága termékenyítő hatással volt a francia Daumier-ra, akinek karikaturá- lis rajzait Goya inspirálta. Az emberi nyomornak, a társadalmi igazságtalanságoknak, a nép elnyomatásának és a háború őrületének volt közvetlen megjelenítője olyan korban, amikor bátorság kellett ahhoz, hogy az emberi élet visszásságait^ tragédiáiét, szerencsétlenséget a művészet területen megszólaltassa.
