Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-20 / 8. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 20. 1986. A MAGYAR KÁRTYA SVÁJCI EREDETE A svájci-magyar . kulturkapcsolatok érdekes dokumentuma az a kártya, mely a svájci mondavilág egy alakjának, Teli Vilmos szabadsághosnek állít emléket. Ot - mint tudjuk - a zsarnok helytartó arra kényszeritette, hogy fia fejéről lenyi- lazzon qgy almát. A másfél évszázad óta gyártott magyar kártya eredete a közelmúltig tisztázatlan volt. Sokan helvét kártyának hívták. Mások azt tartották, hogy német eredetű. Egy neves amerikai kártya-történész - nyilván a svájci alakokból ítélve - Svájc kártyái között emliti, ^ bár ott sohasem gyártották, vagy használták. Nyitott kérdés volt az is, hogy egy Magyarországon régóta gyártott, hagyományos kártya lapjai miért ábrázolnak a svájci mondavilágból vett alakot. Teli Vilmos történetét Schiller örökítette meg Wilhelm Teli cimü, 1804-ben megjelent drámájában. Ez nem sokkal később magyarul is megjelent, és 1827-ben a kolozsvári színházban elő is adták. A Habsburg uralom alatt élő magyarság nagy érdeklődéssel fogadta a darabot, mert abban az időben Európa-szerte már forradalmi i mozgalmak érlelődtek. Ez inspirálhatta Schneider József pesti kártyafestöt, hogy a svájci történelmi monda alakjait válassza kártya-lapjainak illusztrálására, mert a Habsburgok elleni küzdelemben Svájcnak is része volt. Egy nemet iró müvében szereplő alakokat a Habsburg cenzúra nem kifogásolhatott, mig magyar szabadságharcosok szerepeltetésére nem volt lehetőség. Schneider Teli-kártyája 1835 körül jelent meg és emlékeztetett arra, hogy az ország a Habsburgok alatt nem szabad, mig a svájciak már korábban kiűzték 'ókét. Egy eredeti csomag - nyilván az 1849-es emigránsok utján - kikerült Angliába és jelenleg egy ottani kártyatörténész birtokában van. Schneider után a magyar kártyafestők egész sora gyártotta tovább a magyar kártyát, mely eszmei tartalmánál fogva a monarchia más országaiban is elterjedt. Ausztriában és Csehszlovákiában ma is gyártják. A magyar kártyának egyedülálló jelleg- zetesseget ad az, hogy a hagyományos kártyák közt az egyetlen, melynek eszmei tartalma van, s azt a svájci mondából meríti. Előadás a Westwood Libraryban Február 25-én, kedden este 8 órai kezdettel a Westwood Library-ban, 49 Park Ave. Westwood, N.J. érdekes ismertető előadás lesz Ausztriáról és Magyarországról. Mrs. Nancy Berge, a könyvtár vezetője nemrégen bejárta ezeket az országokat és sok kulturális és történelmi helyet fog bemutatni dia-felvételekkel. Magyarokat különösen érdekelhetik a budapesti felvételek. Az előadás díjtalan és mindenkit szívesen látnak. Rossz idő esetén az előadás március 4-én lesz. i A könyvtár a vasútállomástól délre van. Érdeklődők hívják (201) 664-0583 számot. 1985-ben a dolgozók átlagban 2,3 százalékos beremelest kaptak. Ez volt a legala csonyabb beremeles, amióta statisztikákat vezetnek. VÁRNÁI FERENC (BUDAPEST): Könyv a magyar emigrációról Vaskos könyv jelent meg a közelmúltban Münchenben. A szerző: Borbándi Gyula, az Uj Látóhatár cimü ügyancsak Münchenben megjelenő folyóirat felelős szerkesztője, a Szabad Európa Rádió magyar szekciójának a közelmúltban nyugalomba vonult helyettes vezetője. A kötet cime: A magyar emigráció életrajza 1945-1985. A könyv a Nyugaton élő magyarság megtett útjáról,(i politikai, kulturális életéről, szervezeteiről átfogó és sok tekintetben tárgyilagos ismeretet nyújt. Nem érte el célját "E könyv szerzője - írja Borbándi könyve elejen - 1949 januárjában politikai barátaival folytatott beszélgetései alapjan abban a reményben hagyta el Budapestet, hogy emigrációja aligha tarthat tovább két-három évnél. Komoly és tájékozott emberek is táplálták benne a meggyőződést, (hogy rövid tartamú 'nyugati tanul- mányut'-ra indul. Svájcba érkezve nyilatkozatok és kommentárok kerültek a szeme elé, amelyek mind egy közeli összecsapás valószínűségét sejtették. Churchill a francia Riviérán egy magyar újságírónak azt mondotta, hogy 'Uram, Ön két év múlva otthon lesz'. Az Amerikából érkezett levelek komoly formában jövendölték a szovjet-nyugati háborút." Borbándi fokozatosan rádöbbent, hogy nem lesz "felszabadítás" és a Látóhatár 1956. március-áprilisi számában "Az emigráns politika uj útjairól" cimü cikkében le is vonta a tanulságot: "A magyar emigrációnak mindenekelőtt tudomásul kellene vennie a tényt, hogy a nyugati hatalmak - noha alapvető elveiket és törekvéseiket nem adják fel - ... a jelek szerint nem fognak háborút indítani a kelet- és középeurópai országok felszabadítására." A következtetése: átfogó tervet kell készíteni "Közép-Európa semlegesítésére". Amikor pedig könyvének mintegy összefoglalójaként értékelést ad a Nyugatra távozott politikai emigráció négy évtizedéről, igy summázza véleményét: "Abban a politikai szervezeteket és lapokat elmarasztalni nem lehetett, hogy élesen szemben álltak a magyarországi kommunista rezsimmel és minden eszközzel arra törekedtek, hogy annak, ahol lehet, ártsanak... Felvetődött azonban a kérdés, hogy a magyar emigráció hangadó körei e feladatokat az eredmény és a siker esélyével végzik-e vagy pedig olyasmit müveinek, ami szükségszerűen kudarccal végződik, tehát ellenfelük gyengítése helyett annak megszilárdulásához járulnak hozzá. Az emigráció hivatásáról folyt cikkezés és a tennivalóról időnként fellángolt viták mutatták, hogy a magyarok elégedetlenek az eredményekkel, és látják, hogy az ellenfelükkel vívott küzdelem nem hozta meg a remeit sikert... Budapest pozíciója a világban javuló irányzatot mutatott, az emigráció politikai képviseletei pedig az irántuk való érdeklődés elhalványodásat > konstatálták." S most idézzünk a könyvből néhány részletet. HORTHY ÉS ADENAUER • "Frederic R. Bolbeare, a Szabad Európa Bizottság alelnóke a SZER magyar adásainak megkezdése alkalmával rendezett müncheni ünnepségen a többi kozott ezt mondotta: 'Mi, amerikaiak szabad magyarok kezébe adjuk át ezt a rádiót és csak azt kérjük, maradjanak jó magyarok, szolgálják híven és pontosan hazájukat, fejezzék MAGYAR KÖNYVESBOLT AACHENBAN ki a magyar nép szabadságvágyát, állítsák ezt a rádiót a szabad Magyarország, azon át pedig a szabad emberiség szolgálatába.' E szavak kétségtelenül bátoritoan, lelkesítőén hatottak, de nem leplezhették azt a nyilvánvaló tényt, hogy a rádió az amerikaiak intézménye, ők határozzák meg tevékenysége irányát." A könyv az ugyancsak emigrációban élt Horthy Miklós volt kormányzóról is figyelemre méltó ismeretekkel bővíti tudásunkat: "Horthy - olvashatjuk - 1954. november 3-án levelet irt Konrad Adenauer német kancellárnak, amelyben arról tájékoztatta, hogy 'azok a bizonyos oldalról terjesztett hírek, amelyek szerint Magyarország 1944-ben a fegyverszünettel kapcsolatban hajlandó lett volna Németországot hátba támadni merő kitalálás.' Megemlítette Horthy, hogy a fegyverszüneti tárgyalásokon a Szovjetunió követelte a németekkel való fegyveres szembefordulást, de: 'én magam és velem együtt politikai és katonai tanácsadóim mindig megtagadtuk mivel Magyarország és Németország mindenkor fegyvertársak voltak - ennek a szovjet követelésnek tejesítését, noha emiatt a tárgyalások meghiúsulással fenyegettek, és ezért végül is csupán egy előzetes fegyverszünet volt megköthető. Magyar- országon soha senki nem gondolt arra, hogy orosz parancsra, szovjet utasításra Németországnak háborút üzenjen'... Adenauer kancellár 1955. február 10-én válaszában értékesnek nevezte Horthy nyilatkozatát, 'megnyugvással' veve tudomásul, hogy visszautasította a Német Birodalomnak szóló hadüzenet szovjet követelését." MAGYAR MÓDRA KÉSZÍTETT Az ország minden államában ismerik házi sonkánkat és kolbászunkat. Postán szállítunk. Rendelést telefonon is felveszünk. HÓtfőtol-szombatig, 9-től 6 óráig. Sokfajta magyar árúval állunk vevőink rendelke zesér e. HUNGARIAN FOOD MKT. 149 Farmer St. Buffalo N.Y. 14217 Telefon: (716) 873-9137 HENTESÁRU
