Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-20 / 8. szám

Thursday, Feb. 13. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. A «DEBRECENI KÁNTUE IDETRCITBÄN Ismeretes mär más előbbi újsághírekből, hogy a hires-neves debreceni kántus, az ősi főiskola énekkarának válogatott 45 tagból álló csoportja amerikai körútra jön március 20-tól, április közepéig; 16 helyen, főleg nagyobb városokban, magyarok­tól lakott központokban tartanak koncertet. New Yorkból indulnak ki autóbusszal és április 6-án, vasárnap d.u. 4 órakor tart­ják hangversenyüket az Allen Park (Detroit) Mich-i Magyar Református Egyház templo­mában: 9901 Allen Road, Allen Park. A kultúrkapcsolatoknak eddig is sok szép eredménye volt és most, hogy egy ilyen nagyobb csoport jön Amerikába, az egész város magyarsága készül az óhazai ifjak és néhány kísérőjük, orgonista, karmester, stb. méltó fogadására. A jegyeket egységes árban állapították meg a rendezők, $10.- felnötteknek, gyermekeknek $5.- Remény van rá, hogy a templom 550 személyt be­fogadó képességét az érdeklődőkre való tekintettel pötszékekkel kell megnagyob­bítani: az ifjakat, a leányokat és fiukat, a 17-20 éves kor közötti vegyes kar tag­jait a város lakosainak egy része éjszakai szállásra vendégül látja. A magyar rádió­órák vezetői és a TV-állomások közül is a merészebbek részleteket fognak közve­títeni a kiváló műsorból. ÁLOM ÉS VALÓSÁG Paul Tornai Meghallgattam Reagan elnök beszámoló­ját a "Nemzet helyzetéiről és a kormány­tagok, szenátorok és képviselők szűnni nem akaró tapsát is hallottam. "Ma egy növekvő Amerikára tekintünk, szilárd szívvel, egységes szellemben, erőnk büszkeségével, hazaszeretettel. Amerika ismét halad előre" - mondta az elnök. Majd igy folytatta: "De nem sokkal ezelőtt egy teljesen más Amerikát láttunk. Lezárt gyárak, elviselhetetlenül magas árak, sorbanállás benzinért, magas kölcsönkamat. Mindez a világ legnagyobb országát átváltoztatta az álmok temetőjévé." Akik hallották az elnök beszámolóját, de nem ismerik a tényleges helyzetet, úgy gondolhatják, hogy az amerikai nép­nek semmi gondja nincs. De nézzük meg a valóságot. 1980-ban, amikor Reagan elnöki tisztségébe lépett, Duquesne, Pa.-i városban, a Monongahela folyó mentén fekvő acélüzemekben 28.000 munkás dolgozott. Tagjai voltak a United Steel Workers szakszervezetnek. Munka­bérükből szépen megéltek. Jutott lakás­ra élelemre, ruhára, szórakozásra, gyer­mekek iskoláztatására, betegség esetén orvosra, orvosságra, kórházra, stb. A dol­gozók álma - valóra vált. De az álom rémálommá vált, amit Rea­gan elnök filozófiájának életbeléptetése okozott. Ennek az elméletnek egyik meg­nyilvánulása konglomerátumok létrehozá­sa. A U.S. Steel vezetői úgy határoztak, hogy az acéltermelésből szerzett hasznot befektetik egy olajvállalat, a Marathon Oil Co.-ba. Elhanyagolták az acélüzemük modernizálását és ezáltal elvesztették versenyképességüket nemcsak a világpia­con, de az országon belül is. Megkezdődött az üzemek lezárása. Ez nem Carter és az őt megelőző elnö­kök ideje alatt történt, hanem Reagan elnöksége idején. A U.S. Steel Duquesne-i üzemében ma kevesebb, mint 4.500 ember, dolgozik. 24.000-en elvesztették munkájukat, legtöbb­jük ma is munkanélküli, noha már régen kimerítették a munkanélküli biztosítási járulékukat. Paul Tornai, aki mint hegesztő dolgozott a gyárban, azon kevés szerencsések közé tartozik, aki kapott új alkalmazást: ben­zintöltő állomáson dolgozik. Fizetése keve­sebb, mint 50 százaléka annak, amit mint hegesztő kapott. Vannak, akik kis teher­autójukra raknak tüzelöfát, azt eladják és abból jutnak pár dollárhoz. Mások a pizza-csarnokban dolgoznak minimum bé­rért. Legtöbbjük, különösen azok, akik 40 éven felüliek, munkanélküliségre vannak Ítélve. A fiatalok elköltöztek, mert Du­quesne - halott város lett. Duquesne lakosai harcos múltra tekin­tenek vissza. Az 1790-es években, amikor a szövetségi kormány Hamilton reakciós pénzügyminiszter javaslatára adót vetett ki a whisky-termelőkre, a Pennsylvania-i farmerek, akik nem tudták termékeiket eladni, de a termékekből készült whiskyt igen, ellenezték a rájuk kiszabott adót és megtagadták annak fizetését. Washington elnök 15.000 főnyi milíciát mozgósitott a farmerek mozgalmának leverésére. 1892-ben, a múlt század utolsó évtize­dében az acélmunkások sztrájkba léptek Andrew Carnegie és Henry Clay Frick üzemeiben, véres összeütközésre került sor a munkások és a sztrájktörőket védel­mező Pinkerton fegyveres csapatok kö­zött. A sztrájkot leverték, de a munkások 1902-ben megalapozták a szakszervezet magját, mely 1937-ben vezető szerepet játszott az Acélmunkások Szakszervezeté­nek létrehozásában. A munkanélküliségre kárhoztatott mun­kások készen állnak ma is a harcra, hogy helyzetükön változtassanak. Egyik jogos követelésük lehetne, hogy a szövetségi kormány vegye át a lezárt üzemet, vagy adjon munkanélküli biztosí­tási járulékot mindaddig, amig új munka- alkalmat találnak. Mindkét követelés jogos és logikus, csu­pán arra van szükség, hogy a szakszerve­zetek vezetői mozgósítsák a meg munká­ban lévőket és a munkanélkülieket. Az utolsó öt esztendőben, amióta Rea­gan az ország elnöke^ 235 szövőgyár zárt be, 60.000 szövőmunkas vesztette el állá­sát. Importálja: KEDEM WINE CO. NEW YORK N.Y. A Budapesti Orthodox Rabbinátus felügyelete alatt L. I. Egri Rizling és Cabemet Sauvignon Eger világhírű szőlővesszőiről származnak ezek a finom veres és fehér asztali borok EGRI BOROK Magyarországról

Next

/
Thumbnails
Contents