Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-13 / 7. szám
10. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 13. 1986. LUSZTIG IMRE RIPORTJA LAKÁSVÁLSÁG NEW YORKBAN New York varos hat millió lakosának nagy százaléka lakbérellenörzés alatt lévó lakásban lakik. A házbér nem-fizetése alkalmat ad a háziúrnak (a banknak), hogy kilakoltatási eljárást indítson a lakó ellen. Minden háziúr arra törekszik, hogy átalakíthassa házát kooperatívvá, vagy kon- dominiummá. Ez az átalakítás millió dollárokat jelent a tulajdonos részére. 1984-ben 361.356 per került a bíróság elé, melyben háziűr állt szemben a lakóval. 1973-ban, amikor külön bírósági rendszert állítottak fel ilyen ügyek tárgyalására, a lakosok 90 százalékát ügyvéd képviselte, mert a szövetségi kormány elegendő’ pénzt irányozott elő a nincsteleneket képviselő ügyvédek költségeire. Miután ( a Reagan kormány csökkentette a szövetségi kormány kiadásait, a szegény lakosok 90 százaléké jogtanácsos nélkül kerül a bíróság elé. Ennek következtében a bírói döntések túlnyomó százaléka a háztulajdonos javara dói el. Ez a magyarázata annak is, hogy egyre több családot lakoltatnak ki lakbér- korlatozás alatti lakásokból, és ezek azután kénytelenek rokonok, barátok, vagy ismerősök lakásaba költözni, vagy az utcára kerülnek, ahol csatlakoznak a hajléktalanok százezreihez. New York városában 235.000 lakásban nem egy, hanem két család lakik. Hogyan lehetne ezen a példátlan lakás- válsagon változtatni? Minden szakszervezet: közlekedési munkások, épitö munkások, városi alkalmazottak, tanitók, stb. nyugdíjalapjuk 25%-át adnák egy ' alapra, lakások építésére, a következő feltétellel: A Városi Tanács, a szakszervezetek által nyújtott összeg kétszeresével járulna hozzá az építkezési alaphoz, és a szövetségi kormány négyszer annyival. Ilyen módon létrejönne egy több millió dolláros alap, amely lehetővé tenné pl. a Dél-Bronx újjáépítését. Ez az elképzelés csakis akkor válhat valóra, ha a szakszervezetek kezdemé- nyezesevel és vezetésével egy népmozgalom fejlődik ki. Ha a munkások látnák, hogy a szakszervezetek harcolnak a lakáskérdés megoldásáért, sokkal jobb szemmel tekintenének a szervezőkre. Más szóval egy ilyen népmozgalom olyan légkört teremtene, amely lehetővé tenné a szervezetlenek megszervezését es a szakszervezetek megerősödését. MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Klein Comell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110*45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 és (718) 861-9000 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: Prosztata problémák Vasectomy Húgyúti fertőzések Impotencia Vesekő - Vese es hólyagdaganatok 24 órás dijtalan telefon konzultáció Medicarr-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítási elfogadunk. (DfóaáétnÁ itfŰK FARMINGDALE,NY. .Nagyon szépen köszönjük az 1986-os Évkönyvet, de fó'leg a figyelmességüket, hogy azt elküldték. Meg nem volt időm olvasni, csupán néhány szép verset, mert Önök tudják, hogy az év végén és az újév elején az embernek meghalni sincs ideje, annyi a tennivaló. Tiszteletűnket küldjük a szerkesztő bizottságnak és örömökben gazdag, bőséges űj esztendőt. Kovács és feleségem, Mária MIAMI BEACH, Fia. Beiktatási ünnepélyünk a Miami Kultur Klubban nagy sikerrel járt, mégpedig azért, mert a klub nemcsak kártyajátékokat tud rendezni, vagy piknikeket, hanem igazi magyar kultúrát is tud adni az itteni magyaroknak és szórakoztatja őket. Ezen az ünnepélyen képviselve voltak a Miami Cionisták, a Jótékony Egylet, a Kossuth Egylet és a Miami Beach-i Magyar Zsidók Egyesülete is. Az említett egyletek tagjai támogatják klubunkat, amiért hálás köszönet jár. A Tisza vize nem folyik olyan simán, mint amilyen simán és jól ment az ünnepség. A sikerhez hozzájárult a jö rendezés, az elsőrendű program és szereplők, a Női Csoport tagjai, akik olyan gyorsan szolgálták fel a jő meleg csirkét, mint amilyen gyorsan és megelégedéssel fogyasztották azt el a vendégek. A jő frissen főtt kolbász is elég gyorsan eltűnt. Reméljük, hogy Farkas Gábor elnökünk és kedves felesége, Lillike, mint a Női Csoport elnöknője továbbra is jó egészségben fogják vezetni a Klubot. A Női Csoport , egyik kedves művészi tehetségű tagja, Komlös Klárika, készített egy nagy plakátot, azzal a szívből jövő kívánsággal, hogy "Szeressük egymást gyerekek". Ezzel a jókívánsággal fejeződött be a Miami Magyar Kultur Klub vezetőségi beiktatási ünnepélye. I Paula es Gabi Lusztig DELHI, Ont. Tavaly május óta sok baj ért utói. Előbb elszédúltem otthon, azóta az egyensúlyom állandóan rosszabb. Amikor másodszor is elszédúltem, a mentők a kórházba vittek. Értesitették a fiamat és közölték vele, hogy ha elvisz, akkor kell, hogy velem legyen valaki, vagy ha az idősek otthonába visz, akkor a nyugdijam elég lesz egyelőre. De ha még komplikáltabb lesz a kezelésem, akkor a k'úlönbözetet a saját fizetéséből kell fizetnie. Júniusban idehoztak az öregotthonba és december elején háromszor is elszédültem. Azt hittem, ez lesz az utolsó. Most csak járókával tudok járni. Nem akarom itteni helyzetemet részletezni, de a helyzet itt olyan, mint a kórház és a pokol keveréke. 150-200 az ittlakók száma, egy orvos van, aki többet van szabadságon, mint a betegek körül. Amikor mondtam neki, hogy mindig jobban szédülök, azt mondta, hogy járjak lassabban, stb. Ha valaki kérvényezi a felvételét, attól átveszik az ingóságát, mint pl. az autót, bankbetétjét, ingatlanját, bútorát azzal a feltétellel, hogy ha elhal, a maradványt a hozzátartozóik fogják megkapni. De úgy el tudnak számolni, hogy a hozzátartozók nem kapnak semmit. Egy régi ismerősöm előbb idekerült, mint én, és egyszer elment engedély nélkül. A rendőrség hozta vissza. Azóta zárva tartják. L. Gyene Cserbenhagyás Könyvszemle David S. Wyman: "Abandonment of the Jews, America and the Holocaust" cimú müvéből. A szerző a Massachusetts^ Egyetem történelem tanára. Több, mint negyven év óta kisérti a Nyugat lelkiismeretét a kérdés, hogy miért történt olyan kevés a zsidók megmentéséért a náci holocausttól. Annak ellenére, hogy az USA-t egy liberális elnök vezette, akinek tudomása volt arról, hogy mi történik a zsidókkal Németországban, mégis kormányzata vajmi keveset tett megmentésükre. Miért? Es, hasonlóképpen, miért tettek oly keveset cionista és nem-cionista szervezetek és vezetőik Amerikában és Angliában az európai zsidók megmentésére, holott ók is tudták, hogy mi történik. Ezzel a kérdéssel foglalkozik a könyv, mintegy vádat emelve. A könyv* bár állítólag ezekre a kérdésekre kíván válaszolni, zátonyra fut egy fel-nem-tett kérdésen. Miért volt, hogy az American Jewish Commission on the Holocaust, Arthur J. Goldberg vezetése alatt, két e’s fél évi munkában, sok vita közepette, nem jutott többre, mint hogy megállapította: az európai zsidók megmentésére fordított igyekezet tűi kevés volt, és túl későn jött. Amint Irving Howe mondta "nem volt mi mást tenni, mint emlékezni, és azt legjobban hallgatásban lehet tenni". Tehát "hallgatás" az egyetlen ^válasz Wyman kérdéseire? Lehetetlen alapvető okot találni úgy a náci fajirtásra (genocide), mint a szövetségesek közönyére? Például van valami közös kapocs- a "hallgatás", amivel bizonyos körök vették a híradást a zsidók szenvedéseiről Hitler alatt, és az óriási, felzúdulás között, amivel fogadják rfía a hírékét "a zsidóR szenvedéseiről" a Szovjetunióban? Miért a hallgatás akkor, és a nagy zajongás ma? Az oka annak, hogy a könyv nem jut semmire, csakúgy mint a Goldberg bizottság, az, hogy a lendület kifogyott a ki-nem- mondott kérdés miatt. A zsidókat nem hagyták el és nem feledkeztek meg róluk a háborúval elfoglalt erők. Feláldozták őket! Feláldozta őket a "közönyös Nyugat" sokkal fontosabb célokért. Kiirtották őket a gonosz nácik, és a két látszólag Össze- nem-füg^ő politika egy teljes egésszé vált. Az európai zsidókat feláldozták az anti- kommunizmus oltárán, úgy Németországon belül, mint kívül. Ez a válasz a ki nem mondott kérdésre, amelyről Irving Howe inkább hallgatna, és Goldberg és Wyman feltéve a kérdést, válaszul 'ersatz' választ adnak, ami semmi más, mint "red herring", félrevezetés az ösvényre szórva. Wyman felsorolja az okok listáját, hegy az amerikai kormány és a domináns zsidó erők miért "hagyták el" a zsidókat, holott már 1942- ben az egész világ tudta, amit az anti-fa- siszták tudtak Hitler uralomra jutásakor 1933-ban: Hitler szándéka volt fizikailag elpusztítani a zsidókat. Vágó Oszkár (folytatjuk) MEXICO CITY. Új, mély, gazdasági válságot okozott az olaj árának csökkenése Mexikó részére. A kormány kéri, hogy a nemzetközi bankárok engedélyezzék a kölcsön visszafizetésének elhalasztását, a kamat csökkentésével és űj kölcsön folyósításával. "Lehetetlen újabb szükségintézkedéseket hozni, mert a mexikói nép képtelen újabb áldozatokra" - mondta a kormány szószólója.
