Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-13 / 7. szám

Thursday, Feb. 13. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. EGY ARANYDIPLOMA TÖRTÉNETE 85 EVES PROF. LINKSZ ARTUR, A SZEMÉSZET "RENESZÁNSZ-EMBERE" Szinte zavarba hoz leírni, mert mar köz­hellyé vélik a megállapítás, hogy alig van ország és nemzet, amely kis lélekszáméhoz képest olyan aránytalanul nagy mértékben gazdagította volna a világ kultúráját, tu­dományát, művészeteit, mint a magyar. Még a nagymúltú, birodalmi dicsőségben és védettségben melegedő Anglia is Magyar- országról importálta pl. a filmiparát meg­teremtő Korda Sándort, kit azután mint "Sir Alexandert" adott tovább a világnak, nem említve László Fülöp festőművészt, Sir Baloghot, a nemrég elhunyt közgazdászt s a "legtipikusabb" angolnak nevezett szí­nészt, Leslie Howardot, a pesti kis szabó­mester fiát. S száz másikat, kiket nem hirdetett reklám, de ott voltak. A franciák "átvették" André Kertészt, Brassait, vásár­helyi Viktort s mindet a saját kultúrájuk javára Írják. A nyolcvan milliós Németor­szág, statisztikai arányban negyedrészét sem produkálta a tehetség-exportnak a magyarsághoz képest. Einsteint a néme­tek csak most tekintik németnek. Az USA, a "Nagy Haszonélvező" kapta a magyar szellemi kincs-export legnagyobb részét. Ha Hitler a jövőbe tudott volna látni, elborzadt volna azon, hogy tudta nélkül mekkora fokig segítette eszelős politikájával saját ellenségeit és készítette elő önmaga pusztulását. Csupán Magyar- országról: SzentgyÖrgyi, Wigner, Teller Ede, Neumann János, Szilárd Leó, Gold- mark Péter, Moholy-Nagy, Ormándy, Solti, Reiner... és még hányán! Bár Bartók nem számította magát amerikainak, élete leg­nagyobb müveit az USA-ban komponálta, ahova a fasizmus elleni undora hajtotta ki. A nagy nyilvánosságot (rádió, TV) elérő nevek mellett azonban százával vannak olyan tehetségek, akiket éppen saját szak­májuk, specialitásuk tartott viszonylagos homályban. Orvosok pl. nem hirdetik magu­kat. Jórészt csak a többi orvosnak van fogalma, értesülése, jelentőségükről, ku­tatásaikról és eredményeikről. Mindez akkor jutott eszembe, amikor hírét vettem, hogy Prof. dr. Linksz Artur szemorvost és tudóst a pécsi egyetem az u.n. arany-diplomával tüntette ki ottani doktorálásának 50 éves évfordulója alkal­mából. Kocziha Miklós new yorki magyar fökonzul adta át neki díszes fogadás kere­tében. Hosszú az út 1939 óta, amikor dr. Linksz Budapestről Amerikába érkezett, de tele van jelentős mérföldkövekkel, melyeket, szemtanuk szerint is, hihetetlen munkabí­rással, szünet nélküli kutatással és taní­tással ért el. Nincs fiatal amerikai szem­orvos, ki, ha nevét megemlítettem, ne felelte volna azt, hogy vagy tőle, vagy az b könyveiből tanulta a mesterséget. Itteni pályáját a hires Dartmouth Szemé­szeti Fakultás előadójaként, majd tanára­ként kezdte, s már ottani kutatási ered­ményeivel azonnal nevet szerzett magá­nak. Az ezt követő évek folyamán a Man­hattan Szem-Orr-Torok kórház sebészta­nára lett, majd a new yorki University klinikai professzora és a New York Medi­cal College tanára. Ez körülbelül annyi, mint amit három másik orvos együtt is alig ér el egy életben. Szerénysége közmon­dásos. A Smith-Kettlewell Szemészeti Alapítvány (San Francisco) róla elnevezett "Arthur Linksz Érdemrendet és dijat" kreált, Dr. Prof. Arthur Linksz (Foto: G.D. Hackett) melyet 4 évente a strabizmus (kancsalság) körüli legjelentősebb orvosi eredmények kutatója kapja meg. Az Amerikai Szemésze­ti Akadémia n. csúcs-szerv évi nagygyű­lésén, Atlantában, külön ünneplésként ülte meg Prof. Linksz 85. születésnapját. "A szemészet reneszánsz-embere", irta róla az Argus cimú szaklap. Pályája folyamán számtalan szakcikk mellett hat könyvet irt, a laikus olvasó számára (bocsánat a "ziccer"-ért) kissé szemtörö cimekkel. "A Szem Fiziológiája". "Esszé a Szin-viziórol". "írás, Olvasás és Dizlexia". Önéletrajza két kiadásban, ma­gyarul és angolul, "Visszatekintek" címen. S végül a valóban közönség-sikerű mü: "Egy szemgyógyász a Képzőművészetről". Az önéletrajzot a magyar sajtó is elis­merően fogadta. Szabolcsi Miklós akadémi­kus pl. ezt irta róla: "Egyike a legszebb magyar önéletrajzoknak, melyet valaha olvastam." Tamás István az Elet és Iroda­lomban:..."Ez a könyv egyike századunk legszebb irodalmi dokumentumainak". Szé­les közönségsikert, de egyben tudományos sikert is, legutóbbi könyve ért el, a "Szem- gyógyasz a Művészetről". Élethossziglani kutatás és megfigyelések eredményeit ősszegezi ez a világ leghíresebb alkotómű­vészeinek vizuális vagy pszichológiai tor­zulásairól, különleges látási módokról irt és gazdagon illusztrált mü. Ki ne ismerné El Greco vagy pl. Modigliani elnyújtott portréit? Van Gogh, Gaugin unorthodox- nak hitt vásznait? A nagyközönség mindezt művészi modo­rosságként könyvelte el. Linksz doktor azonban egy életen át gyűjtötte az adato­kat, személyeseket és orvosiakat és detek- tivregénynek is beillő könyvben mutatta ki, hogy milyen fajta asztigmatizmusböl, milyen látóideg-patológiából vagy abnormá­lis szin-percepcióból erednek. A "szellemi torzulások" legérdekesebb példái világhírű művészek önarcképei, melyeken a szem retinája által adott képnek meg kellett küzdenie a művész másik, bensőleg alkotott "szellemi" Önarcképével... "Művészek sok mindent tudtak meglátásról, látási módok­ról, melyet mi, fiziológusok csak sokkal később fedeztünk fel" - irta dr. Linksz e könyvében, melyet nem közönséges kiadó, hanem a Smith-Kettlewell Szemészet­kutatási Alapítvány adott ki és nagyon megérdemelne egy uj magyar kiadást is. Prof. Linksz hűséges munkatársa és 86 évének támasza felesége, dr. Prof. Fraknói Julia, ki a szegedi egyetemen doktorált "summa cum laude" és nyelvészeti pszicho­lógiát tanított az egyik amerikai egyete­men. De ö még túl fiatal az arany-diplo­mához. Gabriel D. Hackett MEGHATÓ az az igyekezet, amellyel a Duna Inter-Continental Amerikába érkezett vendéglátói és konyhaművészeti sze­mélyzete a legteljesebb odaadással dolgoznak küldetésük sikeren. A cso­port az Inter-Continental szálloda és a PanAm közösen szervezett u.n. magyar konyhamuvészeti ünnepségé­re érkezett az Egyesült Államokba. New Yorkban a Barclay Étteremben tartott magyar napok a legteljesebb sikerrel folytak le. A vendéglő úgy­szólván minden alkalommal zsúfo­lásig megtelt amerikai és magyar vendégekkel, akik nem győzték di­csérni a Gullner Gyula vezette sza­kács-csoport és Hradzky Judit cuk­rász-csoport remekeit. Stern László szívélyessége és Szkurka Zsuzsa hos­tess mosolya, kedvessége barátok seregét szerezte meg Magyarország­nak. New York után New Orleansba, onnan Houston, Tex.-ba mennek ven­déglátó honfitársaink. Kisérje siker minden léptüket. MAGYAR FOGORVOS Dr KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde korszerűen felszerelt rendelőjében 97-52 64 Ave Forest Hills, NY. (közel a Queens Blvd-hoz az N és GG földalattival) Rendel: hétfőn és szerdán d.u. 4-8-ig csütörtökön és szombaton 9-4 óráig. Telefon: (718) 275-7552 Biztosításokat elfogad. Bármilyen fogászati problémával forduljon bizalommal hozzá. Linksz Artúr Érdemrend

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents