Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-02 / 1. szám
Thursday, Jan. 2. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. ELET A DÉLI SARKVIDÉKEN Tizenhat állam tart fenn kutató állomást a Déli Sarkvidéken, amely olyan hatalmas terület, mint az Egyesült Államok es Mexiko együttvéve. E kutató állomásokon 16 államnak 4.000 tagú személyzete [chile végzi a tudományos i munkát, valamint Paimeí^ a sütést, főzést, orvosi teendőket, stb. Nincs kormányzat, egyetlen állam sem kért, vagy tőre- 0cra* kedett önállóságra. Sokan attól tartanak, hogy ez a helyzet csak átmeneti, ami megváltozhat akkor, amikor felfedezik, hogy olaj, arany, gyémánt, vagy más értékek rejlenek a mélységekben. 12 állam irta ala a Déli Sarki Egyezményt 1961-ben. Az Egyezmény 1991-ben lejár. Ki tudja, mi lesz 5 ev múlva? A Déli Sarkvidék hatalmas hegységeivel és jégmezőivel leirhatatlanul szép látványt nyújt. Az itt végzett kutató munka már számos eredményt hozott. Megállapították többek között, hogy jeghalmaza befolyásolja a tengerek szintjét és hőmérsékletét. i Idővel válaszolni kell ezekre a kerdesek- re: szabad-e magánvallakozoknak kutató munkát folytatni, szabad-e magánvállalatoknak furasokat végezni, ki határozza el, hogy ki mit tehet, vagy mit nem tehet? "Ha nem tudunk ezekre a kérdésekre választ adni minden érdekelt fel megelégedésére, akkor a nemzetek közti ellentét elkerülhetetlen" - mondja R. Tucker Scully, az USA külügyminisztériumának szószólója. Az élet ebben az Eldorádóban - enyhén szólva - nem könnyű. Az év hat hónapjában világos van, ami álmatlanságot okoz. Ezen felül az unalom, a tétlenség, a szűk térségben való élés megrongálja az idegrendszert. Az itt élők életének vizsgálata Jay Shurley pszichológus szerint a legalkalmasabb arra, hogy meg' djuk, milyen hatassal van az emberi szervezetre az elszigeteltség, a magány. Egyesek elmondjak, hogy egy alkalommal a szovjet állomáson ketten sakkoztak, és mikor az egyik sakkozó elvesztette a játszmát, rátámadt a győztes játékosra es megölte. Az amerikaiak kozott egyesek szeszes ital fogyasztásával űzik el unalmukat, ami idővel alkoholizmushoz vezet. Vannak, akik kábítószert használnak, igy "oldjak meg" problémájukat. Mások "kirándulással" próbálják megtörni a magányt. Igen am, de ezt csak úgy tehetik me^, ha kötelet kötnek magukra és annak ve^ét rögzítik, mert különben a "kirándulásiból soha nem térnek vissza, mert a hatalmas szélvihar felröppentheti éket és nem talalnak vissza az állomáshoz. Mig az állandó világosság álmatlanságot okoz, addig a hat hónapos sötétség fokozza az elszigeteltség érzetét. Jellemző, hogy a McMurdo (amerikai kutató állomás) e^yik csoportjának tagjai 87 alkalommal nézték meg egy filmet. (Mi az akadalya annak, hogy égy tucat film, vagy jó könyvek alljanak .az állomás tagjainak rendelkezésére?) Lusztig Imre NEW YORK, N.Y. A tömegközlekedési viteldij csak most emelkedett egy dollárra, de máris arról beszélnek, hogy 1990-ben $ 1.50-re emelik és ezért a munkások "magas" bérét okolják. Ungvári Tamás MARK TWAIN EMLÉKEZETE Kalandos élete az amerikai mítoszt testesítette meg. Az emberét, aki maga küzdötte ki hirét, nevét, becsületét, s nem utolsósorban vagyonát. Aki tönkrement i és ujrakezdte. Es aki elsőként szerzett irodalmának nemzetközi fényt is, azzal, hogy szembesitette Európát a tengerentúllal, s a jelenkor történelmét a múlttal. Évszázad múltán egybemosódnak egy 1 irö korszakai. Holott igencsak éles a különbség a pályakezdő újságíró és ß klasszikussá érett művész között. Valljuk be őszintén a fiatal Mark Twain, az Európát járó fürgetollú zsurnaliszta nyíltan képviselt valamely újsütetű amerikai agresszivitást, amikor turistának öltözve kicsinyleni kezdte az óhaza képzőművészeti kincseit s tradicionális életformáját. Mark Twaint gyakran mentegetik azzal, hogy útikönyvében az amerikai látogató szatíráját is megírta. Kétfelé vágott a tolla. Ezt a mentséget nem igazolta a szöveg. Országh László, a magyar amerikanisztika egyik legkitűnőbbje még sovén indulatokat is Mark Twain szemére lobbantott, továbbá Önelégültséget. Bízvást egyetérthetünk vele, hiszen Twain élete éppenséggel a sovén önélegült- ségtől való megszabadulásban teljesedett ki. Sámuel Langhorne Clemens - ez volt polgári neve, mielőtt a mélységet jelző mérőónt jelentő furcsa irói nevet felvette - 1835. november 30-án született a Missouri állambeli Hannibálban. Álmodozó ap^a nem sok vagyont hagyott rá, bár életiroi azt mondják, hogy a legnagyobb örökség ezúttal a képzelőerő és a mesélökészség volt. Életének alakulása pedig e mesélés tartalmát szolgáltatta - hiszen volt nyomdászinas, aranyásó, katona a konföderációs hadseregben, továbbá hajókalauz a Mississippin, ahol azért kellett két ölnyit merni a mederből, mert a gőzhajók akadálytalan közlekedéséhez ennyi mélység szükséges. A Mississippi különben mitoszi tulajdonságokat olt Mark Twain máig leghíresebb kalandsorozatában, a Tom Sawyer es a Huckleberry Finn lapjain. A sikert célozva kezdte formázni Mark Twain a két örök suhanc alakját: a Huck Finnt többször is abbahagyta, mig aztán 1887-ben újra elövette és kiformálta. Hogy ki az igazi hőse a Tom Sawyer történeteknek, erre szellemes választ adott az irodalomtörténész Lionel Trilling. A Mississippi. Twain a folyó életének legendatermő rajzában a természet erejét, vonzását és tisztaságát szegezte szembe az újdonatúj amerikai civilizációval, melyet a képmutatas es a pénzsóvárság uralt. Tom és Hűek a természethez fellebbez a felnőttek hazug világával szemben. Ök maguk nem egyszer füllentenek; a felnőttek hazudnak. Az ő életüket csinytevések töltik ki; a felnőttek gaztetteket követnek el. A Tom Sawyer történetek és a Hűek Finn korántsem gyerektörténetek, hiszen gyakori bennük & rablás, a gyilkosság, sót az állatkínzás is. Gyermektörténetekké azért lehettek, mert Hűek és Tom olyan édeni ártatlanságot képviselnek, amely minden csinytevé- sük ellenére felmagasztositja őket. Az emberi szív jogát követelik a prózai és ellenséges valóságban, s ez a természetes, egyszerű érzés biztatja Huckot arra, hogy segítségére siessen Jimnek, a szökött rabszolgának. Mark Twainben a humor fedi el azt, hogy valójában az európai romantika méltó Örököse és tengerentúli továbbfolytatója. Abban is, ahogyan ellentétekben ragadja meg a valóságot. A Koldus és királyfiban VI. Edward, a trónörökös ruhát cserél Tómmal, a koldussal; az Egy jenki Artur király udvarában a modern racionális felfogást ütközteti a középkoréval úgy, hogy a szatíra tükrében "egyiknek sincs igaza". Mark Twain úttörő volt, sokszoros értelemben. A szeme előtt játszódott le Amerika átalakitasa, a polgárháborútól a modern nagyipar megszületéséig. Az ellentmondásokkal teli kor első összegezésére törekedett. Mig egyfelől a gépek szerelmeseként az uj civilizáció pártjára állt, másfelől megszólalt benne egy bizonyos "déli" nosztalgia, a feltöretlen földek, a vándorok, a tutajosok romantikája. Müvei sorában a kor ellentmondása testesül meg, nevezetesen az, hogy mig az újításnak történelmi sodra és igaza van, az igazi iró számol a feltartóztathatatlan haladás árával is, a szükségszerű pusztulással. Megérte az uj századot, évtizedig tanúja lehetett Amerika izmosodásának; megküz- dott az anyagi csőddel, világhírű Íróként előadássorozatokat tartott Európában (s igy Budapestre is eljutott). Hajlott korában pedig bölcsként és prófétaként ünnepelték. Mark Twain azonban megmaradt hátratekintő prófétának. A Mississippi hajóut- ja a századvégre már nem volt a legfontosabb kereskedelmi útvonal, s a tutajokat kiszorították a gőzhajók. A Huckleberry Finn történetében is jelképes erejű a gőzhajó és a tutaj összeütközése. Ennek az Összeütközésnek volt világirodalmi jelentőségű tanúja az a Mark Twain, akiről a huszadik századi utód, Ernest Hemingway joggal mondtá, hogy "az egész modern amerikai irodalom egy könyvből, Mark Twain Huckleberry Finn-jéböl született". TERJESSZE LAPUNKAT!
