Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 4. szám
Thursday, Jan. 23. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. Tudja Ön... A Pentagon elkészíttetett és kipróbált e'gy úgynevezett "Végitéletnapi" teherautót az elnök' és a legfelsőbb vezérkar számára. Ezt a teherautót egy atomháború kitörése esetén használnak. Az elképzelés az, hogy a háború kitörése után az elnök a vezérkarral először ,egy katonai repülőgépre szállna fel. Egy' idő múlva leszáll- nának és ebben a "végiteletnapi" teherautóban ütnék fel hadiszállásukat, onnan irányítanák a háború további folytatását. A 18 kerekes teherautó el van látva olyan páncélokkal, hogy azt nem lehet semmivel sem elpusztítani. A nukleáris kisugárzásoknak is ellent tud állni. *** Washington államban nagy a nyugtalanság a Hanford Nukleáris rezervátum környékén. Azon a vidéken az utóbbi időkben számos fiatal férfi és nő halt meg rákbetegségben és szívbajban. Sokan úgy vélik, hogy az atomtelep közelsége okozza a megbetegedéseket. *** Reagan elnök december 4-i sajtókonferenciáján kijelentette, hogy a Gorbacsovval való találkozása alkalmával megmondta a szovjet főtitkárnak, hogy a két nagyhatalom közti ellentétek azonnal megszűnnének, ha egy távoli planétáról másfajta lények érkeznének a Földre es fenyegetnek az emberiséget. Ugyancsak kijelentette Gor- bacsovnak, hogy az "isteni gondviselés" vezeti kezét a csillaghaborús terveivel kapcsolatban. (Teller, mint "isteni gondviselés"!) Az elnök fenti nyilatkozatát nem továbbította a legtöbb hírközlő szervezet. SAN SALVADOR. El Salvador fővárosában több ezres tő’meg vonult az ország elnöki palotája elé, ahol követelték a szükséges intézkedéseket: élelmiszerárak és a közlekedési dijak emelése azonnali visszavoná- sát. (| f Ezzel egy időben a felszabadító csapatok megbénították az ország nagy részében a villanyszolgálatot. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August last week in Dec. By Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952. under the Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $18.- 6 months $10.- In Canada and other countries: One year $20.- 6 months $12.Post master: Send address changes to: Hungarian Word Inc. Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 "DE TI FABULA NARRATUR" “RÓLAD SZÓL A TÖRTÉNET” LUSZTIG IMRE Volt, amikor bűncselekménynek számított az USA-ban, ha egy munkás csatlakozott egy szakszervezethez. De a bányákban, üzemekben dolgozók rájöttek arra, hogy nem lehet ap öt centes órabér emelését, a 12-14 órás munkanap csökkentését elérni, a tűrhetetlen munkaviszonyokat megváltoztatni, ha egyedül állnak. Tehát szakszervezetekbe tömörültek és megkezdődött a küzdelem a magasabb bérért, a nyolc órás munkanapért, a negyven órás munkahétért. A munkáltatók azonban ellenezték ezeket a méltányos követeléseket. Önfeláldozó harcra volt szükség eredmények eléréséhez. A munkások egyetlen fegyvere az volt, hogy megtagadják a munkát (sztrájkolnak) és igy kényszerítik a munkaadót, hogy teljesítse követelésüket. A munkaadók természetesnek vettek, hogy a sztrájkolókat a munkanélküliek sorából toborzott sztrájktörőkkel helyettesítsék. Sajnos e törekvés sokszor sikerrel járt, mert a rendőrség, bíróság, sok esetben a nemzetőrség az ó segítségükre sietett. A" bíróság rendszerint tiltó parancsot adott ki, mely megszabta, hány munkásból állhat a sztrájkörség. így próbálták elérni, hogy a sztrájktörők munkába mehessenek. Ha a bírói döntést a sztrájkolok figyelmen kivúl hagyták, letartóztatták, börtönbe vetették őket a "törvény megszegéséért". S hány munkás vesztette életét, amikor a kirendelt rendőrség megtámadta őket. De az amerikai munkások minden nehézség ellenére kiharcolták a nyolc órás munkanapot, a 40 órás munkahetet, a fizetett ünnepnapokat és szabadságot, a magasabb bért, egeszsegügyi biztosítást, nyugdijat. Az utolsó négy-ót esztendőben ezeket az eredményeket szeretnék a munkáltatók eltörölni. Jo példa erre az Austin, Minn.- ban levő Hormel & Co. vezetőinek magatartása. A vállalat munkásai a United Food & Commercial Workers szakszervezetbe tartoznak. A kollektiv munkaszerződésben meghatározott órabért 1984-ben a szerződés megszegésével - csökkentettek két dollárral, abban a hiszemben, hogy a munkások majd sztrájkba lépnek. De a dolgozok nem dőltek be a provokálasnak és várták a szerződés lejáratára. Amikor ez elérkezett, követelték a két dolláros csökkentés megsemmisítését. De ehelyett a munkáltatók újabb két dolláros munkaber- csökkentést akartak bevezetni, holott a vállalat évről évre nagyobb haszonra dolgozott. A munkások beláttak, hogy ha elfogadják a javaslatot az újabb két dolláros bércsökkentésre, akkor se vége, se hossza nem lesz a bérlevágásoknak. Egyhangúan sztrájkra szavaztak. Ez öt hónappal ezelőtt történt. Azóta megszűnt a termelés, a sztrájkörség zárva tartotta az üzemet. Öt hónap elteltével a vezetők, abban a hiszemben, hogy a munkások már elköltötték megtakarított pénzüket, ultimátumot adtak: menjenek visz- sza munkába a javasolt feltételek mellett, ellenkező esetben sztrájktörőkkel helyezik üzembe a gyárat. A munkások szinte egyhangúan elvetették a vállalat ultimátumát. *** Kinyitották a gyár kapuit a sztrájktörők részére. Jöttek fiatalok, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy a Hormel munkásoknak milyen áldozatokba került a rendes munka- viszonyok kiharcolása. Az 1.500 sztrájkodból csak maroknyi lépte át a sztrájkörséget. A kornyéken több száz farmer vesztette el farmját és a vállalat vezetői ezek között is próbálnak sztrájktörőket toborozni. Charles Nyberg alelnók vezetésével kiadták a jelszót: "Vissza a vadonba!" Nincs kétség az iránt, hogy nemcsak a Hormel vállalat, de az ország munkáltatói szinte egységesen arra törekszenek, hogy lerombolják a dolgozók életszínvonalát és ha kell, szétrombolják egyetlen védőbástyájukat, a szakszervezetet. A munkáltatók ezen törekvésének megakadályozása . nemcsak az ipari és szellemi dolgozók érdeke, hanem a nemzet érdeke. Az amerikai munkások életszínvonalának letörése elkerülhetetlenül igaz- dasági válsághoz vezetne, melynek súlyos következményeit nemcsak a i munkások, hanem a középosztály is megérezné. Az ország szervezett munkásainak és minden becsületesen gondokozo embernek támogatnia kell a Hormel munkások jogos küzdelmet. Javaslat a lakásínség enyhítésére Nagy vita folyik New Yorkban Koch polgármester és a hajléktalanok képviselői között arról, hogy hány hajléktalan van a varosban. A polgármester számítása szerint csak pár ezerre rúg a számuk, mások viszont ennek többszörösére becsülik a hajléktalanok számát. Egy kérdésben azonban egyetértenek: a hajléktalanok száma egyre emelkedik. . David Dinkins, Manhattan elnöke most azzal állt elő, hogy Koch polgármester renováltassa a varos birtokában lévő több ezer bérházat, amelyeket a város adóhátralék miatt lefoglalt. E lépéssel, Dinkins szerint, a new yorki lakásmizériat nagy mértékben enyhíteni lehetne a hajléktalanok fedél alá juttatása mellett. A napokban tűz martaléka lett a West 109. utcában két ház és mindkettő lakhatatlanná vált. Kétszázan laktak ezekben a házakban, 107-en ideiglenesen elhelyezkedtek barátoknál, rokonoknál, ismerősöknél. 93-an hajléktalanokká váltak. A városi közegek feladata fedél ala helyezni a hajléktalanokat. E házak elpusztulása előtt a hajléktalanok menedékhelyein olyan embertelenek és tűrhetetlenek voltak ( a körülmények, hogy sok hajléktalan inkább az utcát választotta a zord hidegben is. Alig mülik el nap, hogy tűz okozta házlerombolás következtében újabb családok válnak hajléktalanokká. Nem szabad elfelejteni, hogy a hatalmas luxuskomplexumokat olyan vidéken építik fel, ahol eddig szegény és kózépkeresetű családok laktak évtizedeken át házbérellenorzés alatt lévő lakásokban. E családok képtelenek megfizetni a bankárok, vagy a dúsgazdag epito vállalatok tulajdonában lévő házakban a lakbért és ők is hajléktalanokká válnak. A lakáskérdés New York egyik legégetőbb problémája, melyet lehetetlen megoldani a szövetségi kormány támogatása nélkül.
