Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-16 / 3. szám
12. Thursday, Jan. 16. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ DETROITI HÍREK HOL KAPHATÓ A MAGYAR SZÓ ES AZ ÉVKÖNYV: Delray Party Store, 7900 W Jefferson Detroit, Mich. 48209. Detroit es környéke lapkezeloje: Miklós György, 11255 Allen Rd. Apt. 420. Southgate, Mich. 48195. Telefon: 287-2856. MEGEMLEKEZES Soha el nem múló szeretettel gondolunk a drága jó ferjre, édesapára, nagyapára és dédapára, Csont Áronra, aki 1985. január 15-én hagyott itt bennünket. Drága emlékedet szivünkbe zárjuk. HÜ nejed, Csont Irén, szerető gyermekeid, unokáid és dédunokáid. AHen Park, Mich. Fenntartó Gárda Lustig Paula és Gabi fiuk, Milton emlékére $20.- Kranyák Ignác (Ancaster, Ont.) n.f. $4.- Jéhn Ferenc által: Váralyai Mihály $20.- Francis ( $100.- Kozma Lidia Guess Sándor emlékére $5.- Mrs. M. Horváth $2.- Fodor N. Árpád n.f. $5.- Imre Jusztina $35.- Weinstock _ család születésnapi és házassági évfordulóra $30.- Bikó Theresa $75.- LŐwy Clara n.f. $2.- Dóka Ferenc Sulyok Mihály halálának évfordulójára $5.- Miklós György által: Gombásy György $10.- Yoó Julia $2.- Csont^ Irén, férje emlékére $10.- Jéhn Ferenc által: L.A. Munkás Otthon és Női Kör $50.~ Évkönyvre fizettek Kranyák Ignác, Mrs. M. Horváth, Fodor N. Árpád, Bikó Theresa, Bordás Mária, Erdész Helen, Mrs. J. Lausche, Imre Jusztina, LŐwy Clara, Mrs. M. Pástor (London, Ont.) Csont Irén, Dóka F., puskÁs-balogh Éva s. BOLYGÓK HIMNUSZA Szép szülőföldedtől fényév messze Óh, bolygó magyar Légy jobban, ezerszer jobban hive - Szeretett hazádnak, rendületlenül. tye hidd, hogy falvad, városod, honod Óh, bolygó magyar Már nem emlékszik, tán feledni fog - Mig kebledben, szived magyarul dobog. Mas föld lesz sírod, anyaföld hantja Óh, bolygó magyar Nem takar, sem fed, örök nyugvóra - Idegenben lelsz, ha jó Ítéleted. Visszatér hazádba vándor lelked Óh, bolygó magyar S hol megpihensz, sírhelyed őrizni fogja Egy láthatatlan kereszt. LÉLEGZÉS A z ember életének alapfeltétele, hogy szervezetének sejtjei folyamatosan oxigént kapjanak anyagcseréjük végrehajtásához. Az éltető oxigént a vér szállítja a sejtekhez és ugyancsak a vér feladata az elhasznált oxigénnek, vagyis a szén-dioxidnak elszállítása. A sejtek oxigénellátását és szén-dioxid-kiküszöbölé- sét belső légzésnek nevezik. Ahhoz, hogy belső légzés létrejöhessen, külső légzésre is szükség van, nevezetesen arra, hogy az oxigén a levegőből bejuthasson a vérbe és a szén-dioxid a vérből kijuthasson a levegőbe. A külső légzés szerve a tüdő, ide jut be a külvilágból a levegő és innen kerül át belőle az oxigén a vérbe. Az átjutás a tudőhólyagocs- kák és a hozzájuk simuló hajszálerek hártya- vékonyságú falain keresztül történik. A tüdő a külső légzésnek csak passzív végrehajtó szerve, a légzés aktív kezdeményezése a mellkasnak, légzőizmoknak és legelső fokon az agynak a feladata. ,4'. agyból, pontosabban mondva a nyúltagy légzőközpontjából indul el az ingerület, az összehúzódási utasítás a légzöizmok részére. .4 borda közti izmok összehúzódásukkal megemelik a bordákat, ezáltal kiszélesítik a mellkast, a rekeszizom pedig alul tágítja a mellüreget, kupolájának lefelé domborítása által. A kétfajta tágító hatás mértéke egyénenként is, de főleg nemenként különböző. Nőknél a bordaizmoknak, a mellkas emelkedésének van nagyobb szerepe, ezért légzésüket mellkasi típusúnak nevezik. Férfiaknál a rekeszizom mozgása dominál, így légzésük inkább a hastájékra lokalizálódik, tehát hasi típusú. A mellüreg tágulását a tüdők kitágulása passzív módon követi, éspedig azért, mert a mellhártya tüdőt borító és mellkast bélelő két lemeze között negatív nyomás uralkodik, pontosabban mondva itt kisebb a nyomás, mint a környezetben. A kitágtdó tüdőbe tehát a nagyobb nyomású külső levegő, a fizika törvényeinek megfelelően beáramlik, beszívódik. Majd a légz.őizmok elernyedése, a mellkas visz- szaesése, beszűkülése következtében a tüdő mechanikusan összenyomódik és a levegő (a belső légcsere megtörténte után) kipréselődik belőle a külvilágba. A nyúltagyi légzőközpont automatizáltan működik, légzési parancsait a mindenkori szükségletnek megfelelően adja ki. A sejtek oxigénigényéről, a vér szén-dioxid-iartálma útján értesül. A szénsav-koncentráció növekedése fokozza a légzési igényt, légzési ingerként hat. Egészséges, nyugalmi körülmények között a légzés automatikusan kb. percenkénti 16 légvételből áll. A légvételek számát tudatosan is lehet növelni, vagy akár csökkenteni is. A légzésnek nemcsak a mennyiségét tudjuk akaratlagosan befolyásolni, hanem a minőségét is. Ezt tesz- sz.iik szinte önkéntelenül, ha tiszta, friss levegőre érünk, és tudatosan, ha nehéz fizikai munkát, sporttevékenységet végzünk. Erőltetett légzéssel az átlagosan beszívott levegőnek a dupláját, négy-öt literi is be lehet egyszerre szívni. Mély lélegzést időnként nyugalmi helyzetben is tanácsos végezni, hogy a. tüdő jól kiszellőződ jön, hogy szélei, csúcsai, minden része, minden léghólyagocskiija megnyíljon. A kiadós külső légzés a belső légzést is javítja, az egész szervezetet frissíti, élénkíti, ezáltal a helyes légzésnek nemcsak teljesítményfokozó, hanem egészségmegóvó, betegséggyógyító szerepe is van. A légzésen túlmenően, a légzésnek testünk hőszabályozásában is szerepe van. A kilélegzett levegővel a testből nemcsak szén-dioxid, hanem fölös hő is távozik. A tüdők a testben termelődött hő mennyiségének 15—20nn- át képesek elvezetni. Ha ennél több höleadás szükséges, az párologtatással, iz.zadás útján történik. Hogy ezekre minél ritkábban legyen szükség, a tüdőt óvni kell minden káros behatástól: fertőzéstől, dohányzástól, szennyezett levegőtől. A MIRANDA ÚGY REJTELMEI 1963 márciusában az Egyesült Államok büszkesége, az Alkotmány es a Szabadsá^- level (Bill of Rights) ismeretlen tényezők voltak Amerika rendőrségének kihallgatási, vallatási szobáiban. Azok a jogi intézkedések, amelyek az Alkotmány rendelkezéseihez híven védték egy vádlottat a törvényszéken, tehát a hallgatás joga, a tanukkal való szembesítés joga, az hogy a vádlott ügyvédi tanácsot kapjon, ezek a fogalmak a rendőrségi szobában nem léteztek (kivéve az FBI eseteben, amelynek emberei már 1910-tÖl kezdve megadták a fenti jogokat az általuk vallatott személyeknek), A vallató szobák a rendőrségen a rendfenntartó szervek elszigetelt csaknem független területei voltak. A vádlott vagy a gyanúsított személy egyedül állt szemben az állam- hatalom képviselőivel, nem kérhetett ügyvédi tanácsot, tanuk nem voltak. Arizona állam alkotmányozo gyűlésén 1910-ben benyújtottak e^y javaslatot a rendőrségi kínzások eltiltásara, de a tö'rvény- hozok leszavazták azt. Az egyik delegátus igy érvelt a javaslat ellen: "Azt akarja-e a javaslat szerzője, hogy Arizona állama védje a bűnözőket?" 25 évvel később Arizona Legfelsőbb Törvényszéke ugyan helybenhagyta azt, hogy a gyanúsított személyt ügyved jelenléteben vallassak, de nem tette ezt kötelezővé. A rendőrök, akik kikérdezték Mirandat, később a Felsőbb Törvényszék előtt azt állítottak, hogy ők nem fenyegették, és nem tettek neki Ígéretet azért, hogy vallomást szerezzenek tőle. Szerintük Miranda nemcsak beismerte a Lois ellen elkövetett merényletet, de meg hozzátette azt is, hogy egy másik nőt is megerőszakolt és egy harmadikat pedig kirabolt. Ezzel szemben Miranda másként irta le azt, hogy mi történt a vallató szobában: "Ahogy bementem a szobába, elkezdtek fenyegetni? ha nem teszel beismerő vallomást, sajnálni fogod. Egész sereg más vadunk van ellened. Felhozták azt is, hogy tálán valami baj van az elmemmel e? gyógyintézetbe kell, hogy küldjenek. En mar másfél napja nem aludtam és ezek meg egyik bűntett ( után egy másikkal hozakodnak elŐ. Mar voltam börtönben es feltem attól, hogy meg egyszer oda kerüljek." f Miranda azt állította, hogy a rendőrök megígérték neki, hogy ha bevallja a merényletet, akkor nem fogjak a másik bűntettel, a rablással vádolni. Az arizonai törvényszék bűnősnek találta Mirandat es életfogytiglani börtönre itelte. A hatóságok által rendelkezésre bocsátott ügyvédek azonban megfellebez- ték az iteletet azon az alapon, hogy Miranda az egész vallatás folyamán nem tudta, hogy neki joga van ügyvédi tanácshoz. Amikor az ügy a Legfelsőbb Törvényszék ele került, az akkor Warren főbíró elnöklete alatt működő bíróság megsemmisítette az Ítéletet azon az alapon, hogy a rendőrségnek kötelessége egy letartóztatott személyt tudatni - még mielőtt megkezdik kihallgatását -, hogy joga van ügyvédi tanácsra, hogy amit mond a rendőrségen, azt bizonyítéknak használhatják fel ellene. Azt sem tudta, hogy joga van nem válaszolni a rendőrség kérdéseire. Ha valakit letartóztatnak a rendőrök és válaszol némely kérdésre, még azután is joga‘van követelni a jogi tanácsadót. A Legfelsőbb Törvényszék eme döntését, amely "Miranda vs. Arizona" néven került be az amerikai törvénytárba, sokan kritizálják még napjainkban is, azon az alapon, hogy megnehezíti a rendőrség működését.
