Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-16 / 3. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 16. 1986. TASNÁDY T. ÁLMOS: Nobel-dij gyülölet kampánnyal BRÜSSZEL. Mint ismeretes, a norvég fővárosban december 10-en dr. Lown amerikai és dr. Csazov szovjet szivspecialista orvosok, az "Orvosok az Atomfegyverkezés Ellen" nemzetközi szervezet társelnökei átvették az idei Nobel-békedijat. A díjkiosztásról tüntetőén távol maradt az amerikai és a nyugatnémet nagykövet, a nyugat-európai sajtóban hetekig tartó hecchadjárat folyt dr. Csazov ellen, azzal az indoklással, hogy 1973-ban Csazov is aláírta volna a Szakharovot megbélyegző szovjet akadémikusok közös nyilatkozatát. A szokatlanul éleshangu gyülöletkampány célja: megakadályozni, hogy egy amerikai és egy szovjet orvos közős Nobel-dijban részesüljön. A módszer sem ismeretlen: rágalmazás, befeketités, bizalmatlansag szitása egyfelől, az "áldozattá" emelt Szak- harov felmagasztalasa másfelől. De nézzük magát Szakharovot. Ki tette es ki teszi a szovjet "máskent gondolkodók" szimbólumává? A szovjet emberek tömegei? Elképzelhető, hogy a szovjet munkások, parasztok, kistisztviselők stb. milliós tömegei pontosan egy atomfizikust tekintenének kizárólagos szószólójuknak? Az u.n. egyszerű ember szemével nezve, amikor Szakharov még nem volt nemzetközi hírnevű tudós, hanem meg csak az egyetemi tanulmányainál tartott, tehat az ötvenes években, alig volt család akár a Szovjetunióban, akár a többi szocialista országban, amelyik valamilyen formában ne érezte volna a személyi kultusz nehéz követelményeit. Kivételek az alkalmazko- dók voltak. Ne felejtsük: azokban az években nem volt elegendő a rátermettseg és a jó tanulás, ahhoz rugalmas alkalmazkodás is kellett. Szakharov akkor járt egyetemre, amikor más fiatalok és idősebbek akar> egy rossz helyen elmondott politikai viccért is evekig börtön-munkatáborba kerültek. ^ Akkor ki beszélt az emberi jogokról? Mi érdekelhette az egyetemista Szakharovot? ( Az, hogy egyesek eltűnnek a környezetéből, vagy az, hogy ö tovább tanulhasson, atomfizikussá válhasson? Ha meggyőződéssel tapsolt amikor kellett, rendben. De ki tudja ezt utólagosan ellenőrizni? A szovjet rendszer lehetőségeivel élve lett nemzetközi elismertségü tudóssá. Akkor kezdett kritikussá válni, amikor már számíthatott az időközben megszerzett külföldi hirnevére. 1975-ben Ó kapta meg a Nobel-békedijat. Akkor már ^komoly ellentétei voltak a szovjet vezetőséggel. S a Nyugat természetesen készséggel nagyította ezeket az ellentéteket. Aggodalom a szovjet népért? Ne nevettessük ki magunkat! Szakharov akár akarata ellenere is mesterséges szimbólummá vált. Legalábbis a Szovjetunión kivül. Legalábbis a Szovjetunió ellenségeinek táborában. ( S itt következik a következő kérdés: mit szól mindehhez Szakharov? Az ember azt hihetné, hogy noha kritizál sok mindent a hazája politikai rendszerében, amellett azért hu ahhoz az országhoz, amelynek a rendszere számára lehetőséget nyújtott a tömegek feletti kiemelkedéshez. Ez a huseg^ azonban megint csak kérdéses. Hiszen o a Nyugat hagyományos és atomfegyverkezése mellett foglalt állást. A "Foreign Affairs" 1983. nyári számában közlésre . került levele (keltezése 1983. febr.2.) Sidney Drell, ugyancsak kiváló atomfizikushoz, minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy Szakharov a fegyverkezési hajszával kapcsolatosan a NATO vezetőinek nézeteivel teljesen megegyező véleményt nyilvánít. A sokat vitatott eurora- kéták kérdésében is az az álláspontja, hogy azok nyugat-európai telepítése szükséges a Szovjetunió elriasztásara. Tehát, amig mi itt Nyugat-Európaban aggodalommal nézzük a fegyverkezesi hajsza újabb teljesítményeit, egy szovjet tudós a másik oldalon tapsol azoknak? S ő képviselné a második világháborúban mérhetetlen szenvedéseket átélt szovjet népét? Ha mindezt sorba vesszük, világos, hogy itt korántsem egy netán kérdéses valamikori aláiras a lényég. Amit nyíltan nem hoztak szóba a gyülöletkampány tollnokái, az az aggodalmuk, hogy együtt részesült elismerésben egy amerikai és egy szovjet orvos a vilagbéke ^ me^Órzese erdekeben folytatott munkásságukért. Valóban az itt a lényeg, függetlenül Szakharovtol és bárki mástól, hogy 41 ország csaknem 140.000 orvosa lelkiismereti kötelességének tartja, hogy mindent megtegyen ( egy világkatasztrófát jelentő nukleáris( háború megelőzése erdekeben. Ez a törekvés részesült az idei Nobel-békedijban, nem mindenki Örömére. Importálja: KEDIM WINE CO. NEW YORK N.Y. A budapesti ortodox rabbinátus felügyelete alatt készült AZ EGRI BOROK MAGYARORSZÁGI IMPORT ÉLVEZZE A RÉGI VILÁG ZAMATJÁT EGRI RIZLING ÉS , JP CABERNET SAUVIGNON
