Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-12 / 24. szám
10. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 12. 1986. Az Akadémia gyűlése BUDAPEST. A Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi termében befejezte munkáját az MTA 1986. évi, sorrendben 146. közgyűlése. A zár'oülésen Berend T. Iván, az Akadémia elnöke, vitaindítójában összegezte a magyar tudásoknak az utóbbi időszakban elért eredményét. Bevezetőjében szólt arról, hogy az évek óta nehezedő körülmények ellenere az elmúlt esztendőben is sikerült gyarapítani a tudományos ismereteket. A nemzetközileg is nagyra becsült eredmények sorából kiemelte a Központi Fizikai Kutató Intézet és a Budapesti Műszaki Egyetem 200 tagú kollektívájának világszerte nagy elismerést kiváltó közreműködését a Halley-'ústökös megfigyelésére szervezett Vega-úrprog- ramban. Az MTA elnöke ugyancsak elismeréssel említette az Akadémia Szegedi Biológiai Központja Növényélettani Intézetének tevékenységét. Elmondotta, hogy az ott dolgozó kutatók a modern sejtgenetika eszközeivel a világon elsőként írták le a génkicserélődés jelenségét két növényfaj- kloroplasztiszai - zöld szintestjei - között. Jelentősnek Ítélte a Chinoin laboratóriumában folyó ciklodextrin kutatásokat is. Az akadémiai intézetekben dolgozó szakemberek nagymértékben hozzájárultak a hazai energiapolitikai célkitűzések megvalósításához - mondotta Berend T. Iván. A geofizikusok Földesen és Szeghalom északi részén uj földgázlelÖhelyeket fedeztek fel, ezeknek a feltárása már megkezdődött. A KFKI mérnökei és fizikusai a Paksi Atomerőmű beruházásánál kétmilliárd forint értékű megtakarítást eredményező eljárást dolgoztak ki. Ránki György a helsinki egyetem díszdoktora A ^ legujabbkori egyetemes történelem kutatása terén végzett tudósítói munkája elismeréséül a helsinki egyetem diszdokto- rává avatta Ránki György akadémikust, tó'rténészt. A kínai külügyminiszter látogatása Dr. Varkonyi Péter külügyminiszter meghívására Budapestre, hivatalos baráti látogatásra érkezett Vu Hszue-csien államtanácsos, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere. lUtuno Hentesáru TIBOtTS MEAT SPECIALITIES (VOLT MEKTLI Hentesüzletében mindenféle jé kolbász, • jó Hurka, szalámi, friss húsok stb. HAZAI mAbAa KÉSZÍTVE KAPHATÓK.** 1508 Second Ave 178-79 utcák között)' ’ .NEW YORK, N.Y. Tel: 744-8192 WOODSIDE, NY. végtelenül meglepett a május 1-i újságjuk "Üzemzavar állt be a Szovjetunió Chernobyl városában levő atomerőműben" kezdetű cikke. Az irás úgy tűnik fel, mintha az olvasótábor analfabéta volna. Ez tévedés. Szerintem a sajtónak őszintének kellene lenni, mégha a cikk kellemetlen is. Hisz mindenkit érhet baleset, még a Szovjetuniót is. De elhallgatni vagy félremagyarázni nem kellene. Éppen úgy, mint szeretett fogadott hazánk hibáit is meg merjük Írni. Sajnálom, hogy ezzel kellett levelemet kezdeni, de az igazságot nem tudom elhallgatni és biztos vagyok benne, hogy ha korkérdésre tennek fel a dolgot, 99 és ? százalék egy véleményen volna velem. Kívánom, hogy a világ népei tudomásul vegyék ezt a tragédiát és követeljék az "atom" gyártását végképpen betiltani es országaikat a nemzetközileg szabad ellenőrzésnek alávetni, hogy végre igazi béke legyen a földön. További jó munkát kívánok drága szülőföldünk érdekében. Simon József Szerk. megjegyzés: A fenti sorokkal kezdődő cikket lapzártakor irtuk, amikor az első hírek érkeztek a csernobili szerencsétlenségről. Amikor már többet tudtunk róla, akkor (május 8-i lapszámunkban) elsÖ oldalon két hasábos cikket irtunk "A csernobili katasztrófa" címmel a szerencsétlenségről. Bízunk abban, hogy kedves olvasónk ezt a cikket is elolvasta. "KICSORDULT A KÖNNYEM..." Nagyon szépen megköszönöm, hogy megemlékeztek édesanyámról lapjuk hasábjain keresztül. Igen megható volt, és kicsordult a könnyem. Azonkívül Deák Zoltán szerkesztőt születésnapja alkalmával szeretettel köszöntőm, és azt kívánom, hogy tovább is legyen ereje a lap hirdetéséhez, a szeretet terjesztéséhez, a mindennapi élet fenntartásához ebben a zűrzavaros, csalárd jelszavakkal teletűzdelt világban. Legyen gyertya a tortáján a születésnapi est varázslatos dús asztalán. Baráti szeretettel Ferencz Amália FLORIDA. Mellékelve küldök 40 dollárt, becses lapunk előfizetésére és^ fenntartására. Remélem, hogy még sokáig élvezhetem, örömmel. Sok köszönettel, hű olvasójuk Freda Haigg "SZERESSÜK EGYMÁST...!" DETROIT, Mich. Kívánom, hogy levelem mindenkit a legjobb egészségben találjon. Mi küzdünk az öregséggel, ami felkészít bennünket arra a titkos vándorútra, ahonnan visszatérés nincs. Szeressük egymást gyerekek, mert minden percért / kár, ahogy azt a szép dal mondja. Kerem, újítsák meg a lapot egy évre, nekem már minden reggel "jó reggel", legyen eső, vagy napsugár, vagy zivatar. Mint régi gárda tag küldök 25 dollárt a lap fenntartására. A lap *kitünó', az orvosi cikkeket nagyon szeretem, és amit Írnak a világeseményekről. Sajnos, már alig van itt kivel magyarul beszélni, ami nagy bánat sokunknak. Szét vagyunk szórva, ahogy a leveleket szétfújja a szél. *--------Róza Pavloff —------------------I Olyés Gyula: A PuAqták m yfepe Hogy éltek otthon? Hogy húzták ki a telet? Ennek megírása közülük vár valakire. A "hirköltók", mint láttuk, adnak egy- egy képét, melyek darabosságuk ellenére is jó szemről tanúskodnak. Pusztai szállásukat en sem tudnám különben leírni, mint egyik verses röplapján N. Kovács István, Dobrokozrol: Csöndesek a puszták, munkáslárma nincsen, Ki ha vette útját, tudja a jó Isten Hol volt a nyáron a munkások tanya ja, Most ott telel az uraság ökörcsordája. Gerendákon még ott lóg egy-két ruhadarab, Rongyos kabát, nadrág, s egérrágott kalap. Polcon át resped a kemény, penészes kenyér Melyben szintén tanyát vert az egér. Amott a sarokban mit lát az ember, Ott van szétdőlve két-három kuffer. Deszkájuk belsejéből pudvás por hull, Bűzös istállóba megette a szuh. Ha ma(jd egykor jó a tavasz újra, Pusztákon megkezdődik a munka, Kiszórják az istállóból a rothadt kufferdarabokat, Bereesztik az istállóba a munkásokat. így látják el szállással a szegény munkást, Hogy az ökörcsordával váltjak föl egymást. Nagy a műveltség, fejlődik a kultúra, Dehát nem illik hozzá a munkások nyomora. Valóban az istállókban helyezik el őket. Akad ugyan egy-két hely, ahol külön munkástanyát építenek nekik, félig a földbeásott jégveremszerü valyogbarakkot, belül, a fal hosszán hatalmas közös fapriccsel, de az általános szokás mégis az istálló. A jászlak elé sorban, úgy, ahogy télen az ökrök állottak, a munkások fekvő alkalmatosságokat készítenek. Mindegyik ökör helyére levernek négy kis cölöpöt, arra keresztben és hosszában ágfát helyeznek, majd afölé szalmát és pokrocot. Az istállót a vaksi kis ablakokon át nem lehet jól szellőztetni, természetesen fűteni sem lehet, hisz ki látott már istállón kéményt? Nincs bennük mosdóhely sem, vagyis szinte kinos pontossággal ellentmondanak a törvényesen hitelesített Munkaszerződés 7. bekezdésednek, amely szerint: "Köteles a munkaadó a munkásoknak tisztességes, a közegészség és kÖzerkőlcsiség követelményeinek megfelelő, nemek szerint elkülönített, hideg időben fűthető oly elhelyezést biztosítani. mely által lehetővé válik, hogy a munkás kellőképp tisztálkodhassék. A fekvés céljaira használt szalma a szükséghez képest kicserélendő. Istállók, akiok, pajták a munkások szálláshelyéül megfelelő átalakítás nélkül nem használhatbk." A nemek szerint való elkülönülés elvben megvan. Az istállók bejáratánál jobbról és balról rendszerint kis fatábla látható mutatónyil- lal s a később felrótt szellemes megjegyzéseken kívül ezzel a felirattal: "férfiak, nŐk". A férfiak és nők nagy része azonban egyben férj és feleség is, ezek szépen egymás mellé költöznek, néha egy fekvőhelyen hálnak. Sőt, maguk mellett készítenek helyet gyermekeik részére is. Az istállóban igy családi gócok alakulnak, köztük a törvényes három métert a munkások azért nem tartják meg, mert ha megtartanák, nem férnének el. A magányosan érkező hajadon lányok és legények baráti alapon - csoportosulnak. "Örültem volna, (folytatás a 11. oldalon)
