Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-02 / 1. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 2. 1986. CONTRACT EXPIRATION Mar.-Oct.________May_____________| Apr.-June_______j Aug._____________| Jan.-Dee.________Mar.-Oct._________iA^9-____________ EMPLOYERS Boeing,McDonnell Alcoa, Reynolds Construction AT&T and seven Supermarket State and local U S. Steel, LTV, nminiac contractors Bell companies chains governments Bethlehem, Inland, Seed j __________________________L ______ Amico" National NUMBER OF WORKERS f 60,000 j 25,000 jj>00,000 ]500,000______| 300,000__________[740,000_______1220,000________ MUNKABÉR-KILÁTÁSOK 1986-BAN Három millió nyolcszázezer szervezett munkás kollektiv munkaszerződése jár le 1986-ban. Felmerül a kérdés: milyen változás jön létre e munkások részére az uj szerzödés- ben? ( ( Az ország szakszervezeteinek nagy részé az elmúlt néhány esztendőben képtelen volt megvédeni a kollektiv szerződésben előirt bérskálát és egyéb kedvezményeket. Az acél-, autó-, gumi-iparban dolgozók bére és körülménye leromlott. Az ország nagy vállalatai jól szervezett támadást intéztek a szakszervezetek ellen es sikerült kedvezményeket kicsikarni a munkásoktól. Az egyik legnagyobb, az autómunkások szakszervezetének országos vezetői elhitték az autóvállalatok propagandáját, miszerint a japán vállalatok azért tudják termékeiket jobban értékesíteni az US piacon, mert az amerikai munkások bére magasabb, mint a japánoké. A szakszervezeti vezetők javaslatára az autómunkasok több billió dollárnyi engedményt adtak a vállalatoknak. Ezzel egyidóben hasonló NEW YORK, NY. Bar nem tudok olyan jól olvasni magyarul, de megértettem azt a levelet, amelyet a lap december 12—i számában láttam Lusztig Gabi és Paula tollából. Megemlékeztek azokról, akik reszt vettek a haladó szellemé magyar újságok építésében és akiknek köszönhetjük, hogy ma is élvezhetjük a Magyar Szót. Különösen jo érzés volt olvasni szüleim és ferjem nevét azok között, akik jó munkát vegeztek ezen a téren. Közöttük nőttem fel e’s olyan közel állták hozzam, mint a családtagok, mivel együtt dolgoztak, közös volt minden bajuk es örömük. Sok köszönet jár Gabinak és Paulának, hogy sok kellemes emléket idéztek fel bennem gyermekkoromból és felnőtt eveimből. Margaret Rosenberg Friedman NEW JERSEY. Itt küldök egy money ordert a Magyar Szó meghosszabbítására. Az újságot igen szeretem, ezt a lapot nem minden üzletben lehet kapni, mint a másik magyar lapot. Sok sikert kívánunk az uj évben a lap szerkesztőségének, magyaros szeretettel Péter és Alice Nagy és családunk TERJESSZE LAPUNKAT helyzet állt elő az acéliparban. Az autó és acéliparokban dolgozók által adott kedvezmények kihatottak az ország minden dolgozójára. A vállalatok minden esetben ragaszkodtak a munkabér csökkentéséhez, vagy rögzítéséhez, és ha egyes esetekben kénytelenek voltak a béreket emelni, ez olyan alacsony volt, hogy még az inflációs áremelkedést sem ellensúlyozta. A statisztika szerint 1985 első kilenc hónapjában 2.6%-kal emelkedett a munkások bére, mig az infláció 2.9 százalékos volt. A vállalatok terve, hogy a 1986-ban lejárandó és megújítandó kollektiv munkaszerződés berlevágást tartalmazzon, vagy nem több, mint 3.5%-os béremelést, noha a számítások szerint az infláció 496-os lesz. I | ff Az acelgyarosok például követelni fogják, hogy munkásaik adjanak hasonló engedményeket, mint amit a Wheeling-Pittsbur^h vállalatnak adtak, vagyis leszállítottak az órabért 3.40 dollárral. Az alumínium- vállalatok, mint pl. az Aluminium Co. of America és a Reynolds cég a munkások bérét 1796-kal akarják leszállítani, mert a Kaiser aluminiumvállalat munkásai ilyen engedményt adtak. Minden jel arra mutat, hogy 1986 a munkások és a munkáltatók közti erőpróba éve lesz. A nagy vállalatok nagy profitot könyvelnek el. Az ország nemzetgazdasága megkívánja, hogy a dolgozók olyan bérért dolgozzanak, amely lehetővé teszi, hogy megvásárolhassák az általuk termelt cikkeket, tisztességes lakásban lakjanak, kellően ruházkodjanak, orvosi és kórházi költségeiket és gyermekeik oktatási költségeit fedezni tudják. AUSZTRIÁBA IS MAGYARORSZÁGRA települők Uj( öröklakások és -aládi házak BECSBEN, BADE*BAN és a magyar határ közelében $ 37.000-töl SVÁJCBAN $ 55.000-tól SPANYOLORSZÁGBAN $ 28.000-tól BUDAPESTEN és vidéken már meglévő ingatlanok $ 25.000-töl kaphatók. Csoportos utazások Nov.-Dec.-ben és Márciustól kezdve minden hónapban. RETURREALTY 392 Fifth Ave., New York, N.Y. 10018 Mrs.Kertész (212)695-2245 Este (718) 793-7093 KORUNK MÉGIGYSZiR A VITELDIJROt New York városában a közlekedési vitel- dij január elsejével $1.—ra emelkedik. Nem tudom, hányadik emelés ez, de ezzel húszszorosa lesz az 50 év előtti 5 centnék. Ugyanez idő alatt a tej ára tízszeres, a kenyér ára tizenkétszeres, a hús ára tízszeres lett. Miért ez a kirívó különbség? A közlekedési viteldij mindig is fontos tényező volt a legszegényebb dolgozók számára. Ezek a város messzebb fekvő vidékein laknak, ahol a rosszabb minőségű lakásért valamivel kevesebb lakbért fizetnek, és ahonnan autóbusszal kell eljutni a földalatti vonathoz, hogy a munkahelyre menjenek. Tehát két viteldijat kell fizetni, kétszer naponta. De meg sokkal komolyabb a helyzet a már amúgy is szenvedő munkanélküli számára, akinek szorgosan kell munkát keresnie, hogy a segélyben részesüljön. Ehhez pedig legtöbbjüknek $4.- viteldijat kell költeni minden alkalommal. Miből? Magunknak is meg kell fontolnunk, ha a városba akarunk menni egy moziért, hiszen maga az útiköltség nyolc viteldijat tesz ki, vagy senior kedvezménnyel feleannyit. Ismétlem, miért? Állítom, hogy minden, ami a közlekedés pénzügyeivel történik, a dolgozó lakosság róvására történik. Kezdődött ez, amikor LaGuardia polgármester megvásárolta az IRT közlekedési magánvállalattól, a már akkor elhanyagolt IRT földalatti hálózatot 481 millió dollárért, holott az eredeti engedély előírásai szerint, bírói végzéssel ingyen átvehette volna. De hát a részvényesek nagy urak, többnyire a nagy-bankok. Es ennek a 481 milliónak jelentős részé az adófizetők zsebéből jön. Valahányszor a város ( csakúgy, mint az államok és a szövetségi kormány) valami nagyszabású vállalkozásba kezd, uj hid, alagút, stb., ahhoz a bankoktól szerzi a pénzt kölcsönök formájában. De ezekre a kölcsönökre kamatot és törlesztést kell fizetni, és ez bizony nem olcsó mulatság. Innen erednek a közlekedési rendszer szinte allando pénzügyi gondjai. Kérdem, miért van az, hogy a közlekedés pénzügyi gondjai az utazó közönség, a dolgozók vállait kell, hogy terheljék? Kinek az érdekeit szolgálja a közlekedés? Mi lenne a nagy-bankokkal, a nagy-áruházakkal, a nagy-vállalatokkal, stb., ha egy szép napon a közlekedési rendszer hianya miatt az ott dolgozók ezrei nem jelennének meg szokott munkahelyükön? Mind becsukhatnák a boltot, mind arra vannak alapozva, hogy dolgozó kezek és elmek ezrei rendelkezésükre állanak, hogy munkaadóik részére profitot termeljenek. Nem világos, hogy nekik kellene megfizetni a dolgozók munkahelyre szállításának költségéit, nem pedig fordítva? És ennek a közlekedésnek, tömegszállitásnak, emberi méltósághoz illően kellene lefolynia, a dolgozók energiájának és egészségének megóvása erdeke- ben. Nem pedig állatok szállításának módján, ámbár, miután az állatok pénzértéket képviselnek, igy szállító eszközeiket tisztán tartják. Nyári időkben a forróságt'ól kimerültén érkeznek munkahelyükre, és a hőségen túl, egész napi munka után kimerültén érkeznek otthonukba, csaladjukhoz. Tiszta, nyáron hűtött, nem zsúfolt vonatokat követelünk, a hálózat kiterjesztései távoleső lakóvidékekre, az autóbusz és földalatti viteldijak egyesítését. Ha a szegény Budapest meg tudja csinálni 5 centért, miért nem tudja a gazdag New York? - - - Vágó Oszkár
