Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-16 / 3. szám

A terrorizmusról I Mennyit ér egy [ Időjárás ,,0ldal ______________________________4. oidai ember elete? 5.0idai es a történelem AMERIKAI Ara:30cent Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York. N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XXXX. No. 3. Thursday, Jan- 16. 1986. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 Gazdasági megtorlás Libia ellen A Reagan kormány megszakította a gaz­dasági kapcsolatot Líbiával és felhívta szövetségeseit, kövessék példáját. Tette ezt abban a reményben, hogy e lépest kö­vetik majd a többi országok is, elszigete­lik Líbiát és nyomást gyakorolnak Khada- fira, hogy hagyja abba a terroristák támo­gatását. Ezzel egyidóben Reagan elnök elrendelte, hogy a Líbiában dolgozó 1.500 amerikai állampolgár február elsejéig hagyja el az országot. Ezt követően az arab országok képviselői, beleértve Egyiptomot és a nyu­gattal jó viszonyban lévő Szaud Arábiát is, egyhangúan Libia támogatására sora­koztak fel. I i A legnagyobb csalódást azonban az okoz­ta az amerikai kormánynak, hogy a NATO országok, kivétel nélkül megtagadták az USA kérését. Reagan elnök leghubb támogatója, Mrs. Thatcher, angol miniszter- elnöknő kijelentette, hogy véleménye sze­rint a kereskedelmi bojkott elégtelennek bizonyult a múltban, mint hathatós fegy­ver. Olaszország megtagadta a fegyverszál­lítást Libia részere, de ez nem okoz gondot Khadafinak. A nyugat-európai országok, amint azt a második oldalon közölt adatok bizonyítják, szoros és előnyös gazdasági kapcsolatot tartanak fenn Líbiával, amit nem hajlandók megszakítani, már csak azért sem, mert - mint mondják - nincs elfogadható bizonyíték arra, hogy a romai és bécsi repülőtereken történt terrorak­ciókhoz Khadafinak barmi köze lett volna. Most Shultz külügyminiszter azt állít­ja, hogy a terroristákat Szíriában képez­ték ki. E kijelentés nagy felháborodást keltett sziriai kormánykörökben. Egyik szóvivőjük ezt mondta: "Barmit mondunk, az süket fülekre talál Washingtonban. Arra törekszünk, hogy kiszabadítsuk az ameri­kai túszokat és ezzel egyidóben a washing­toni kormány alaptalanul rágalmaz és vádol bennünket." Jóvátétel BONN. A nagy német ipari konglomerátum, Flick, egyik leányvállalata, a Feldmühle Nobel A.G. beleegyezett abba, hogy több mint két millió( dollárt fog kifizetni annak az 1.300 zsidó fogoly utódainak, akiket rabszolgamunkaskent alkalmazott a II. világháború idején a Feldmühle Nobel előd­je, a Dinamit Nobel, A szóbanforgó 1.300 munkás többsége zsidó nő volt, akiket Ma­gyarországról és .’-Csehországból deportál­ták a nácik. A Flick céget néhány hónappal ezelőtt vásárolta meg f a Deutsche Bank. Maga a Flick cég, bár beismerte zsidó rabszol­gamunkások alkalmazását, sohasem volt hajlandó kártérítést fizetni a deportáltak családtagjainak. A Deutsche Bank e jóváté­tel kifizetésévé^ igyekszik lemosni a sze- gyenbélyeget a cég névéről. EÖTVÖS LORÁND és az “Ötödik Erő” Hatvanhét évvel halála után a tudo­mányos világ elismeréssel gondol a legnagyobb magyar fizikusra, szá­zadunk és minden idők egyik legki­válóbb tudó­sára, Eötvös Lorándra. A New York Times a múlt héten jelentette, hogy a legújabb tudományos kísérletek azt mutatják, hogy a Földön a gravitáció mellett egy másik, a gravitációval ellentétes irány­ba ható erő, . az úgynevezett Eötvös loránd "ötödik erő" is működésben van. En­nek létezését először Eötvös Loránd, nagy hazánkfia mutatta ki és bizo­nyította az általa feltalált "Eötvös Torziós Inga" alkalmazásával. Ezzel kapcsolatos kísérletei, amelyeket annak idejen Einstein is igen nagyra becsült, a relativitás elméletének fontos tényezőiként bizonyultak. Eötvös kimutatta azt is, hogy a Földön mozgó testek súlya változik, attól függően, hogy azok a tengely­forgás irányával egyezően, vagy azzal ellentétesen mozognak. Az Eötvös- inga alkalmazásával fedezték fel, többek között, USA-ban a texasi és Magyarországon a zalai olajmezö- ket. Eötvös működésének tartama alatt a Nobel-bizottság egesz sereg, nálá­nál kevésbé jelentős tudóst tüntetett ki fizikában, mint például az angol Lenardot (katód sugarak) és J.J. Thomsont (a magnetizmus matema­tikai teóriája), a francia Guilleaumot (méréstechnika) és Gabriel Lippmant (kapilláris elektrométer). Eötvöst, miután magyar volt, és miután Magyar- ország az első világháborúban (es sajnos a másodikban is) a német im­perializmus oldalán harcolt, mellőz­ték. Ha volna posthumus Nobel-dij es volna e téren igazság, akkor sen­kit ezen megtiszteltetés nem illetne meg jobban, mint Eötvös Lorándot. Deák Zoltán fényképkiallitás A BROOKLYN MÚZEUMBAN Fényképkiállitás nyilt a Brooklyn Múzeum­ban. Albók János, lapunk régi jó barátjának felvételei is láthatók a kiállítás keretében. Felhívjuk new yorki olvasóink figyelmét erre a különleges eseményre. Shultz és a PEN kongresszus Az idén New Yorkban tartották az írók, költők, regényirok világszervezetenek, a PEN klubnak a világkongresszusát. A klub amerikai csoportjának elnöke, Nor­man Mailer, neves regényíró, kollégái meg­kérdezése nélkül meghívta George Shultz külügyminisztert ünnepi szónoknak. A meg­hívást az irók egy csoportja, élükön E.L. Doctorow-val, élesen kritizálta. "Mit tett Shultz űr valaha is - irta Doc- torow a N.Y.Times-ban megjelent cikké­ben január 11-én - a szólásszabadságért, amelynek védelme egyik főcélja szerveze­tünknek? Mr. Shultz közreműködik a Wal- ter-McCarran< törvény végrehajtásában, ami megakadalyozza olyan irók beutazását Amerikába, mint a Nobel-dijas Marquez. Mr. Shultz 'szabadságharcosok'-nak minő­síti a nicaraguai kontra terroristákat, akik gyilkolnak, kínoznak, ( nőket, gyermekeket csonkítanak meg. Del-Amerikaban Írókat kínoznak börtönökben, de Shultzek eddig támogattak azt a rendszert..." Amikor Shultz felszólalt a kongresszuson, többen a közönségből hangosan tiltakoztak és kivonultak a teremből. Shultz megkö­szönte Mailereknek, hogy biztosította szá­mara a 'szőlásszabadsag'-ot. Shultznak aligha kell aggódnia a 'szolas- szabadsag' miatt. A hét minden napjan, a nap minden órájában rendelkezésere áll minden televiziós és rádióállomás, min­den újság Amerikában. A PEN klubot (neve poéták, esszéisták és novellairók kezdőbetűiből tevődik össze) 1922-ben alapította Mrs. Dawson Scott, angol írónő. Célja a nemzetközi irodalmi kapcsolatok ápolása. Világkongresszusu­kat évente tartják. 1932-ben Budapesten volt a kongresszus. Magyarországot ezen a kongresszuson Konrád György és Csoóri Sándor irók képvi­seltek. Az irgalom utján 3.000 főnyi közönség és 180 püspök jelen­létében iktatták be az amerikai episzkopá- lis egyház elnöklő püspökének Edmond L. Browningot. ( "Gyertek velem az irgalom utjara - mond­ta nagyhatású beszédében a Hawaii szár­mazású egyházfő a Washington legnagyobb székesegyházában tartott ünnepségen. Az irgalom azt követeli tőlünk, hogy szol­gáljuk a világot, ne pedig uraljuk azt. Szol­gáljuk az emberiséget, nem a hatalmon lévőket, a fennhéjázőkat, hanem a legala­csonyabbakat, az elesetteket, az éhezőket, akikről elfeledkezik ez a világ. Félelmetes, amit manapság a világon látunk. A nagyy hatalmak fegyverkeznek, miközben millió és millió gyermek élete függ hajszalon. Milliók emberi jogait tiporják sárba, millió­kat kínoznak. Pedig oly világban élünk, amelyben minden lehetőség megvan arra, hogy mindenki jólétben, szabadságban él­jen."

Next

/
Thumbnails
Contents