Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-29 / 22. szám

8. Thursday, May 29. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO Az analfabetizmus veszélye Ellenállási múzeum a zsinagógában Az amszterdami Lekstraaton lévé egyko­ri zsinagógát ellenállási múzeummá ala­kították át, melyet Bernhard herceg, Julian­na volt királynó férje nyitott meg hivata­losan. Ez a lakosság legkülönfélébb rétegei­ből pött férfiak és nók bátor harcára kivan emlékeztetni és ébren tartani szóban és képben a fasizmussal, az antiszemitizmus­sal és a fajüldözéssel szembeni ellenállást. Az egykori zsinagógában elhelyezett múzeum egy erős antifasiszta hagyományokkal ren­delkező városrészben fekszik. Ezen a kör­nyéken, az úgynevezett Rivierenbuurtban lakott ä háború előtt 17000 zsidó, akik közül a német megszállás alatt 13000-et deportáltak és öltek meg. A múzeumban állandó kiállítás látható az 1940-1945-ös nemzetiszocialista önkény- uralommal szembeni ellenállásról. Egy videofilm rekonstruálva bemutatja a zsidó- üldözés ellen a német megszállás alatt Amszterdamban 1941. februárban tartott hősies általános sztrájkot. Minden látogató, aki belép a múzeumnak ebbe a részébe, egy fotőmasoló berendezésből automati­kusan megkapja az akkoriban illegálisan terjesztett röpcédulákat, amire ez volt irva: "Sztrájkoljátok, sztrájkoljatok, sztráj­koljátok!" ' ( i A kiállítás első részé a nemetek 1940. május 10-i, Hollandiába való betörésétől a februári sztrájkig terjedő időszakot fog­ja át. A második rész az illegalitással, az élelmiszerjegyek hamisitásával és az elosztóhelyek elleni támadásokkal kapcso­latos témákat mutatja be. Megmagyaráz­zák az illegális sajtó igen fontos szerepét, láthatjuk illegális újságok, brosúrák, és plakátok eredeti példányait. A látogatóra mély benyomást tesznek az ellenállási harcosok bátor támadásai a lakásbejelentÖ hivatal és az amszterdami Weteringschan- son lévő börtön ellen. A diákok, egyházak, művészek és orvosok ellenállását fotókkal és dokumentumokkal szemléltetik. A harmadik rész a háború utolsó évét mutatja be időrendben, az éhezéssel súlyos­bított tél drámai mélypontjával, amely a sok halott miatt különösen a nagyvárosok­ban kergette kétségbeesésbe a lakosságot. A mély benyomást keltő képeken kívül vannak az ellenállásnak más, kézzelfog­ható emlékei is. Látható például egy kerék­párral meghajtott sokszorosítógép és egy üreges gerenda, amelyben egy rádióadó volt eldugva. Vannak a "kis" ellenállásnak is példái, mint a magnószalagra vett német­ellenes dalok és szövegek. Azt a kérdést is alaposan szemügyre veszik, miért csatlakoztak emberek az ellenállási mozgalomhoz, és mekkora veszé­lyeknek tették ki magukat ezzel. A modern számitógépes technika segítségével a múzeum látogatói az ellenállásra vonat­kozólag bármiféle részletet lekérhetnek. A fiatalok számára külön programok vannak. A háborús eseményeket többféle formában teszik láthatóvá. így például egy amszter­dami razziára vonatkozó, a közönség által sajatkezüleg kezelhető anyagon kívül bemu­tatják a II. világháború előtti zsidóüldőzést más országokban. Mivel'az ellenállási múzeum helyhiánnyal küszködik, az állandóan bemutatott kiállí­tási tárgyakon kívül évente kétszer váltott kiállításokat terveznek, amelyek az ellen­állás bizonyos témáit világítják meg, ugyan­akkor megfelelő figyelmet fordítanak aktuá­lis jelenségekre, mint például a diszkrimi­nációra és fajüldözésre. Pieter Hildering és Marten Rozenbeek Owen B. Butler a Procter and Gamble cég elnöke, amolyan hobbiként szívesen foglalkozik a közoktatás kérdéseivel is. Ebben az írásában a munkába álló nemze­dék felkészültségét elemzi,( s számba veszi az amerikai oktatás felelősseget is. Számos kiváló iskolánk van, az amerikai középiskolákból az idén mégis 700 ezer fiatal fog kimaradni, több százezren pedig úgy érettségiznek le, hogy azt a minimális irni-olvasni tudást sem sajátítják el, amely az újság elolvasásához vagy egy közönséges háztartási gép használati utasításának megértéséhez kell. Sokan még az angol társalgási nyelvet sem sajatitjak el. Túl sokan kerülnek ki úgy az iskola padjaiból, hogy nem képesek elfogadni a normális fegyelmet, hogy nem tudnak felelősseget vállalni a szamukra kijelölt feladatért, hegy egyszerűen nem képesek közösségben dolgozni. Gyakorlatilag tehát alkalmatlanok a munkára, s a legjobb esetben is kölöncök lesznek a társadalom nyakán, sőt a legrosz- szabb esetet tekintve közveszélyessé is válhatnak. Ez emberileg és gazdaságilag egyaránt tragédia és ezt a terhet nem szabad tovább hordoznunk. A hiányosan oktatott, gyenge felkészültségű munkaeró- állomány fenyegetőleg hat az amerikai versenyszellemre, pedig szakavatott, azo­nosulni képes munkaerő nélkül sem az ipar, sem a kormány nem működhet magabizto­san es jövedelmezően. Egy majjánüzleti és oktatási szervezet, a Gazdasági Fejlesztési Bizottság (CED) felmérést készitett 438 nagy és 6000 kis amerikai cégről, hogy meghatározza azo­kat a fontos kívánalmakat, amelyeket a munkáltatók ma létfontosságúnak tarta­nak ahhoz, hogy valaki munkába álljon, majd abban előrehaladhasson. Az eredmények önmagukért beszélnek: a különleges szak­mai tudás kevésbé fontos, mint a magasabb fokú irni-olvasni tudás, vagy a munkához való felelősségteljes hozzáállás, az angol nyelven történő érintkezési képesség es a tanulásra való képesség. A munkáltatók olyan fiatalokat keresnek, akik képesek jól dolgozni, tudják, hogyan kell tovább képezni magukat, s képesek arra is, hogy a munkában fontossági sorrendet állítsanak fel, továbbá megvan az a képességük is, hogy jól kommunikáljanak masokkal. A felmérésben részt vevő személyzeti es műszaki vezetők szinte ugyanezeket a tulajdonságokat sorolták fel ahhoz, hogy valaki előbbre juthasson. A különbség csak az, hogy náluk a továbbtanulás került az első helyre és pluszként került fel a listára formatervezők külföldön is tájékozódtak és nem utolsósorban a Tel Aviv-i Beith Hatecufoth rokonintézetben szereztek értékes tapasztalatokat. A kiállításhoz nagyon sok anyagot tudtak fölhasználni, amit magánszemélyek bocsátottak önként a rendelkezésükre. A zsinagóga átépítése és az ellenállási múzeum megteremtése kétmillió holland forintba került. A hágai kormány és Amsz­terdam városa járult hozzá a legtöbb pénz­zel. Az alapítványi elnökség elnöke, az ismert ellenállási harcos, Joop Wolff tel­jes erejével belevetette magát ennek az objektumnak a megvalósításáért folyo harcba. Amszterdam polgármestere, Ed van Thijn kijelentette, hogy ennek a múzeum­nak a megnyitásával minden időkre hoz­záférhetővé tették a háborús évek mozgal­mas történetét. a problémamegoldási készség, megelőzve az érintkezési képességet. A CED megkérte a felmérés résztvevőit: osztályozzák, meny­nyire könnyen vagy nehezen találnak az általuk megadott tulajdonságokkal rendel­kező fiatalokat. Kivétel nélkül valamennyien azt mondták, hogy olyat, aki mindegyik tulajdonságnak eleget tesz, nehéz találni, s főleg nehéz olyan képességű fiatalt, aki fontossági sorrendet tud felállítani és még a tanulásra is van energiája. Apám, amikor befejezte a hatodikat, elment dolgozni. Cipőgyárba ment, ahol megtanulta, miként kell a cipőt kiszabni. Amikor 70 éves lett, még mindig ugyan­úgy szabta a cipőket, mint 13 éves korá­ban. Ez volt az egyetlen dolog, amit meg kellett, hogy tanuljon ahhoz, hogy élete végéig munkaviszonyban maradhasson. Nézzük, miként dolgozik az én cégem, a Procter and Gamble (P and G). A P&G megtanítja a mnukásait arra, hogyan kell kezelni és karbantartani a gépeket, s hogyan kell elvégezni az adminisztrációs munká­kat. A munkások nálunk sokszor maguk végzik el a minőségi ellenőrzőét. Mi elvár­juk azt is, hogy a munkások részt vegye­nek a termelési célok meghatározásánál és más olyan feladatoknál is, amelyeket regen csakis a vezetők végezhettek el. A munkások többnyire önigazgatással mű­ködő csoportokban dolgoznak, ahol a prob­lémamegoldás, valamint a döntéshozatal munkájuk fontos részévé vált. Mi nem követelünk eledet fiataljainktól es iskoláinktól. Amig Japanban a tanulók 90 százaléka érettségizik, addig az USA- ban csak 75 százalékuk. Majd minden japán ember tud irni es olvasni. Ebben az ország­ban viszont a 17 évesek 13 százaléka még mindig az alsóba jár, és a kimaradottak 60 százaléka nem tanult meg sem írni, sem olvasni. Ugyanilyen fontos az is, hogy a japán iskolák megtanítják azt a hozzáállást és viselkedési formát, amely "megállja a helyét". A japán nebulók nemcsak azt tanulják meg, hogy miként kell irni és olvasni, hanem azt is, hogyan kell bánni a számokkal, hogyan kell bizonyos tényeket megjegyezniük. A CED tanulmánya végül azt a követ­keztetést vonta le, hogy radikális változ­tatásokra van szükség az oktatásban. Elő­ször is javítani kell az alapoktatáson. Ma­gasabbra kell helyezni mindenütt a mér­cét, es sokkal nagyobb segítséget kell nyúj­tani a hátrányos helyzetűeknek. Ez megelő­zést kíván, és nem orvoslást: ki kell például bővíteni a jó minőségű elŐóvödai programo­kat úgy, hogy azok minden 4 éves gyerek számára elérhetők legyenek, igy a hátrá­nyos helyzetűeknek is, és ezt a folyamatot tovább kell vinni az alsóbb osztályokba is, ahol végeredményben a továbbtanulás alapjait fektetik le. . j------------------------------------------- 1» MAGYAR UROLÓGUS Dr, George Kiéin Comell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110*45 Queens Bfrd. Forest Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 és (718) 861-9000 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: Prosztata problémák Vasectomy Húgyúti fertőzések Impotencia Vesekő - Vese és hólyagdaganatok 24 órás díjtalan telefon konzultáció Mi du Ti f H Bhu Cross-Bhte SkieU biztosítási rifogmémmk.

Next

/
Thumbnails
Contents