Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-15 / 20. szám

10. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 15. 1986. “ SZABADSÁGHARCOSOK ? ” Ha ellátogatunk Maine állam északi ré­szébe, mondjuk Aroostook County-ba, a főutcán lévő egyik üzlet homlokzatán ezt olvashatjuk: "Malcolm E. Brown és Fia". Mr. Brown nemcsak az üzlet tulajdonosa, de 370 acre terület is az ő tulajdonában van, ahol az utolsó 33 esztendőben a hires Maine krumplit termeli, amiből szépen megéltek. Most azonban mindennek vége. "Vege az álomnak, el kell adni a farmot, a gépeket, hogy ki tudjam fizetni a felhal­mozódott adósságot" - mondja Mr. Brown. Mi történt? "Semmi más - mondja Brown - minthogy, bár képesek vagyunk felvenni a versenyt bármelyik amerikai krumplitermelővel, képtelenek vagyunk versenyezni a kanadai farmerekkel. Mi nem okoljuk őket. Ök a mi rokonaink, barátaink, jó szomszédaink. Mi a kongresszust és országunk elnökét, Reagant okoljuk. Ök azok, akik hátat for­VEDIK AZ F.B.I. BESÚGÓT. A ( szövetségi kormány Munkaü­gyi Hivatala vádat emelt Jackie Pres­ser, a teherautó- soforök szakszer­vezetének orszá­gos elnöke ellen. A vád többek ko­zott az volt, hogy egyéneket tett a szakszervezet alkalmazottainak listájára, akik semmilyen munkát nem végeztek, de magas fizetést húztak. Az "alkal­mazottak" között voltak alvilági gengszterek is. A Presser elleni eljárást azonban az F.B.I. ügynökei megakadályozták. Ennek magyará­zata az, hogy Presser egyike az F.B.I. besú­góinak. NEW YORK, NY. Százezres tömeg üdvözöl­te a Szovjetunióból1 kivándorolt Anatoly Shcharanskyt. A gyűlés szónokai beszéltek a Szovjet­unióban éló két és félmillió zsidó helyzeté­ről, amivel elismerték, hogy a szovjetben elő zsidók többsége túlélte a náci terror­korszakot, ellentétben azzal, ami az Euró­pa nyugati országaiban élő zsidósággal történt. ............................................................■ MAGYAR UROLÓGUS ' Dr. George Klein ComeU-diplomás, a Mount Sinai kórház I szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 és (718) 861-9000 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: Prosztata problémák Vasectomy Húgyúti fertőzések Impotencia Vesekő - Vese és hólyagdaganatok 24 órás díjtalan telefon konzultáció Mnticmrr-t ét Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk. ditanak nekünk és nem jönnek a segítségünk­re. Úgy látszik, egyetlen megoldás az, hogy 'szabadságharcosoknak' nevezzük magunkat, mert csupán azok kapnak támo­gatóst Washingtontól!" Az USA és Kanada közti szabad keres­kedelem - a vámmentes ki- és behozatal1 előnyös a kanadaiak részere, mert a kana­dai kormány támogatja a farmereket es fakitermelőket. Maine e'szaki részén 900 krumplitermelö- ből a múlt évben 80 csődbe ment. Ez évben, Dorothy Kelley, a Maine Krump­li Tanács igazgatója szerint újabb 140 ter­melő fogja feladni farmját. "Nem tudom, mi történik - mondja Mr. Brown. - Csak azt tudom, hogy a hatalmas USA képtelen felvenni a versenyt a 20 milliós Kanadával." L. I. MAGYAR PROFESSZOR A HEGEDŰRŐL COLLEGE STATION, Texas. Egy vizben áztatott fán éló gomba lehet az az ismeret­len valami, ami Antonio Stradivari hege­dűinek tiszta hangját adja, mondja a Texas A&M kutató tudósa. Egy uj bizonyiték azt mutatja, hogy az olasz mester a hegediihó'z használt fát vizben áztatta és nem szárazon edzette, mint azt hitték, mondotta Joseph Nagy- váry, a biofizika és biokémia professzora. "A zenekedvelők nehezen hiszik majd el, hogy az a titkos valami, ami a Stradi- varius tónusát adja, nem emberi találékony­ságból, hanem egyszerűen egy gombából ered", mondotta Nagyváry. (A Miami Herald 3/10—í számából.) BALSORSÚ VILÁGUTAZÓK (folytatás a 7. oldalról) alakja volt" - irja róla Csiky Gabor, majd másutt igy összegez: "Sok gonddal terhelt országunk fiai közül a legtöbbnek sohasem jutott az utazásban kenyelem vagy bizton­ság. Szamukra a felfedező utazás áldozat- vállalás volt, melyre hosszantartó tudatos edzessel, nem egyszer az igénytelenség aszkétikus beidegzesevel készülték legjobb­jaink, igy Körösi Csorna Sándor, Bird Lajos vagy Stein Aurél. Munkájuk eredménye igen sokszor más nemzet tudományos fóru­main látott napvilágot, de ha egyáltalán volt rá lehetőségük, többségük hátrányo­sabb feltételek mellett, nélkülözés} is vállalva, elsősorban hazai megbizasbol dolgozott. Magyar László, Reguly Antal, Lendl Adolf, Xantus János eletmúve legyen a példa erre." O^iOyriK Patátok Már két hónapja vártuk egyik legkedvesebb hozzámtartozó halálát, óvét, akinek emberi nagyságát oly sok esztendei félreértés után csak akkor ismerhettem meg, utolsó napjaiban. Egy elhagyott pusztán fetrengett a szörnyű korban s aggodalomban, hogy még meddig győzi pénzzel az orvost, aki átvergődve a feneketlen őszi sáron, öt pengőért oltotta bele a vigasztaló kábítószert. Nem nyugtatta meg az irodalmi dij tekintélyes Összegéről szóló okirat sem, melyet a fiúi szeretet, elsÓ es elkesett jelképe, kezébe adott. Mindenki tudta, hogy meg fog halni, csak ő nem. Megtudta az uraság is, nyilván ennek köszönhettük a látogatását. A sárgára aszott Öreg férfiarcot áhitatos, boldog fény öntötte el, a vastag ószes bajusz alól önfeledt mosolyt szűrtek az egészséges nagy fogak, mikor a lengyelbundás déli vendég kezét kézfogásra nyújtotta. Az üdvözlés után a vendég röviden azt tudatta, hogy sajnos fel kell mondania. November volt, a beteg helyett uj esztendőre mást fogadnak, - s azzal ment is. "Hisz akkor meghalok" mondta a beteg rövid szünet után. Hasztalan vigasztaltam. A család legkínosabb gondja egyszeriben megoldódott: "gyónni kell", - hallatszott nyugodtan, egyszerűen az ágyból. Általában a hozzátartozók is kevés kö- nyörületet mutatnak. A sebesült mellett a katonák sem érzékenykednek sokáig, - ma neked, holnap nekem, - a kemény sors legelőször is a szivet keményíti meg. Mikor Nagyvadi bácsi ágynak esett, a veje hordani kezdte a kucsmáját. Az Öreg lár­mát csapott. "Nyughasson már, - intette le a felesege, - kend úgysem éri meg a telet." - "De az isteneteket, - mondta Nagy­vadi bácsi, - engem nem raboltok ki." És meggyógyult, meglehet a kucsma kedvéért, ahogy maga mesélgetni szokta vidám haho- taval. Szégyen volt a betegség? Mindenki addig rejtegette, ameddig tudta. A cselédek nyögtek, sziszegtek, fájlalták az oldalu­kat, és előfordult, hogy tettették a beteg­séget, de azt, hogy "beteg vagyok" nehezen ejtették ki. Irtóztak a betegágytól is. Aki világossal is a cihák kozott feküdt, arra mint bélpoklosra tekintettek. Aki pedig hetekig nem mozdult ki a házból, azt gon­dolatban mar el is temették. De a javasokkal őszinték voltak. Azok előtt kitárták a szivüket, tudták, hogy azok nem mondhatják tovább a dolgot. Meg hát azok úgyis beláttak az emberbe. Horváth néninek az udvardi asszony ^ a be­lépéskor megmondta, hogy kelet felől jött és "homályosodik a szive". Takacs néni­nek, hogy férfi miatt van baja. A tudósok valóban beláttak az emberek­be és magam is sok jo esetet tudok, amikor meg is tisztitották ókét. Nemcsak orvosok voltak, de papok és bírák is. ítélkeztek és feloldottak. Mikor az igari ember be­telepedett a Hájasék konyhájába, a pusz­tán nemcsak valami megnevezhetetlen reménység pezsditÖ légnyomását lehetett érezni, hanem kicsit a statáriumét is. Mi­vel érte el ezt az igari ember? Azzal, hogy olyan őszinteségre tudta kényszeríteni az elébe járulókat, aminőre azok házas­társukkal, de még önmagukkal, még álmuk­ban 'sem voltak képesek. /folytatjuk/

Next

/
Thumbnails
Contents