Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-08 / 19. szám
Thursday, May 8. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. A Sába-titok Szépségéről és okosságáról legendákat szott az okori világ, hazánkfia, a nagy tehetségű zeneszerző Goldmark Károly operát irt róla. A tudósok mégis máig vitatkoznak, élt-e valóban Sába királynője. Alakját novellisztikus hangulatú rövid betétben festi meg a Biblia, a Királyok első könyvének tizedik fejezetében. A távoli Kelet meses gazdagságú vidékéről érkezett, tevéi fűszerektől, aranytól es drágakövektől roskadoztak, személyesen tette tiszteletet Salamon királynál, hogy "nehez kérdésekkel" tegye próbára, es győződjön meg annak messze földön hires bölcsességéről. Miután megkapta a "helyes válaszokat", amilyen titokzatosan érkezett, úgy is távozott Jeruzsálemből, maga mögött hagyva nagy értékű ajándékait. * Eddig a bibliai történet. Ami a tudományt illeti, a régeszek közül sokan úgy vélik, Saba ősi királysága tényleg létezett, mégpedig öélnyugat-Arábiaban, ott, ahová az antik görögök helyezték a sábaiakat, s ahol városok romjai tanúskodnak "érről. S mivel megvan a régi királyság, feltételezik, a királynő sem képzelet szüleménye. Az archeológusok másik, kételkedő tábora viszont azt hangoztatja, baj van a kovet- keztetessel. Salamon az időszámításunk előtti X. században uralkodott, három évszázaddal korábban, mint amilyen régiek az eddig ismert sábai emlékek. A vitának uj lendületet adott James A. Sauer professzor, aki öt éven át végeztetett ásatásokat a helyszínen. Közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmányában azt állítja, Sába királysága idősebb, mint azt a tudós kollégák feltételezik. Ezt az Észak-Jemen keleti részén fekvő egykori fővárostól, Mariabától vagy Marjabtol (a mai Maribtól) negyven kilométerre fekvő Vádi al-Dzsubah nevű kiszáradt völgyben végzett ásatásaira alapozza. Itt egy domb mélyén törött cserépedényekre és egy olyan fadarabra bukkantak, amelynek radiokarbon-vizsgálata azt mutatta ki, az időszámításunk előtti XIII. szazadból származik. Sauer meg van győződve arról, hogy a további leletek biztos érvet szolgáltatnak majd azoknak, akik állítják, Sába tekintélyes kereskedőnemzet volt Salamon korában, és igenis el tudta királynőjét küldeni egy több ezer kilométeres látogatóikra Izraelbe. Sauer pártjára állt egyébként egy másij^ amerikai tudós, Gus W. Van Beek is.( O egészen modern magyarázatot talált Saba királynőjének furcsa látogatására. Az ural- kodónő nem Salamon bölcsességére volt kiváncsi elsősorban - vélekedik a tudós -, hanem kereskedelmi és üzleti megfontolások vezérelték. Maribban és környékén ugyanis fejlett öntözéses mezőgazdaság virágzott, a nyugati hegyekből meghatározott időszakokban lezúduló vizet hatalmas duzzasztógátakban gyűjtötték össze. A királyság lakosai az ottani vidék es Ke- let-Afrika növényeiből nyert tömjénnel és mirhával kereskedtek, és drágakőben sem volt hiány. S ami a leglényegesebb, erre az időre, az időszámításunk előtti XII. század körűire esik a teve megszelídítése. A tudósok szerint ez a kulcsa a sábai királyság felvirágzásának, hiszen korábban nem volt olyan málhásállat, amely képes lett volna a( sivatagi karavánutat elviselni, es messzi Északra, egeszen Egyiptomig, Mezopotámiáig és Izraelig szállítani a keresett árut. Van Beek^ es Sauer szerint Sába királynője egyszerűen üzleti Magyarok a nagyvilágban □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Expo ’86 — Vancouverben Előzetes bemutatót tartottak a nemzetközi sajtó számára a májusban nyíló Expo '86 néven ismert világkiállításról, amelyen Magyarország is jelen lesz. A világkiállítást Kanada nyugati partján fekvő Vancouverben rendezik meg; fő témájául a közlekedést és a kommunikációt, az emberek közötti kapcsolatot választották. E világkiállítás gondolatát világszerte örömmel fogadták. Jelzi ezt az a tény is, hogy több, mint ötven ország vesz részt a tárlaton. A kiállítók között szerepel a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Kuba és Magyarország. Magyarország egyébként a Hungexpo szervezésében egy ötszáz négyzetméteres pavilonban mutatkozik be. Kiállítják a kanadai kooperációban készülő, és az amerikai kontinensen egyre inkább ismertté váló Ikarus-autóbuszt, ezenkívül a Mo- gürt szervezésében jó néhány magyar vállalat, igy például a Bakony Müvek, a Csepel autógyár, az Autóvillamossági Művek, és a Tungsram termékei is láthatók majd. A pavilon előtt egy Ganz-MAVAG-motor- kocsit állítanak ki, és a Taurus is bemutat néhány terméket. HAT MAGYAR RÉSZVEVŐJE ,lesz a nevezési lista szerint az Egyesült Államokban ez év júniusában megrendezendő nemzetközi balettversenynek. Király Melinda, Végh Krisztina, Volf Katalin, Jezerniczky Sándor, Kováts Tibor és Solymosi Zoltán várhatóan 160 más fiatal balettmüvésszel, köztük a Szovjetunió három képviselőjével együtt szerepel a Mississippi államban lévő Jackson városban. • ( A Párizsban októberben megrendezendő nemzetközi élelmiszer-kiállításon 70 ország vesz részt, természetesen a Magyar Népköztársaság élelmiszeripara is képviselve lesz. Az észak-párizsi kiállítási ■ parkban egy uj, 46,500 négyzetméteres csarnok több mint ötszáz standja közűi a legtöbb a fagyasztott árúkat népszerűsíti, de nyomban utána - a sajtok következnek. Olaszország is Liszt Ferenc emlékének hódol. Szeptember utolsó hetében 250 tagú magyar művészegyüttes utazik Romába, ahol Liszt: Krisztus és Szent Erzsébet oratóriumát a Vatikánban, majd több olasz városban is előadják. A magyar közreműködők között lesz a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Kórusa és Gyermekkórusa Lehel György és Ligeti András vezényletével. A radiózenekar további öt koncerten is szerepel, ahol Jandó Jenő zongoraművész Liszt két zongoraversenyét és a Haláltáncot adja elő. * * útra indult. Ellenőrizni szerette volna, jól "teritik-e az árut", a közkedvelt tömjént. * Egyszóval, mégis racionális, történelmi magja van a legendának? Egészen bizonyosat az ásatások jelenlegi szakaszában nem mondhatnak még a tudások. A kajánabbak pedig azért hozzáfűzik, a legendákban ugyan a görögök Nilaulenak, az arabok Bilkisznek, az etiópok Makedának hívják Sába királynőjét, sőt ez utóbbiaknak a királyai ( egyenesen tőle és Salamontól eredeztettek magukat, az ősi feliratokon sok dél-arábiai ferfiuralkodó neve olvasható, de királynőé egyetlen sem... Lang Péter ANYÁK NAPJÁRA Egy magyar költő irt egyszer egy szép verset az anyáról. Az volt benne, hogy egy rossz fiú megölte az édesanyját és kivágta a szivét. Vitte a fiú az anyja szivét ajándékul a szeretőjének. Útközben elesett és elejtette az anyaszivet. Es halga, csak halga az anyasziv megszólalt: "Nem ütötted meg magad, drága fiam?" Amivel persze, kissé túlzott drámai formában, azt akarjuk mondani, hogy nincsen nagyobb szeretet a világon annal, amit az anya érez gyermeke iránt. Legyen az idei Anyák Napja minden eddiginél erősebb garancia a békére, hogy az anyák békében örvendezhessenek gyermekeik boldogságán, és a gyermekek anyjuk örömén. Felföldi József ANYÁM Kapanyélrágta tenyérrel Sebesre simogatta arcom, Csókja is ólom, nem anyatej. Nyelvemre cseppen, el nem olvad. Apám betegen holdvilágol, Sötétedem - Anyám a csillag. Tejúti fénnyel ő kísér, Világít, eljutok magamhoz. * Föidhözkötött,értelmed szárnya Kopár fádnak virágzása, Néma fohászod vihara, Szürke parazsad lángja Én leszek. * Maradnék. Anyám. Veled. De távolba kell. hogy fölrepíts, Otven nyár nyűtte tüdődből Fújj alám szelet. Nem lehetek már kisgyerek, Mely sosem voltam neked. * Fátyollal keretezett ifjúságod képét nézed. Azt hiszed, a jelen arcodon jelmez. Úgy éltél, hogy vágyad, igényed Maréknyi porban megtermett. Nen. kented balzsammal a bőröd. Egyetlen ékszered Tengerkék szemed. * Mezítelen lábad alatt olvadt meg január, Almodban láthattad az iskolát. A napot medálként hordtad melleden. Ragyogását kapóddal tengeri gyökerébe ágyaztad, S mindezt egy szebb jövőért. Kérges tenyered simogotásótól riad unokád.
