Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-03 / 14. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 3. 1986. Bona Gábor: _ f Magyarok és nemzetiségiek a szabadságharcban TÁJÉKOZTATÓ TÉRÍTÉSES KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON A magyar felső (egyetem, főiskola) és középszintű (Jurisics Miklós Gimnázium, Kőszeg) oktatási intézmények térítéses alapon vállalják külföldi diákok egyetemi, fő- és középiskolai képzését. Az 1986/87-es tanévre történő jelent- . kezéssel kapcsolatban a FŐkonzulátus ad bővebb felvilágositást az alabbi egyetemeket, illetve középiskolákat illetően:- Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest),- József Attila Tudományegyetem (Szeged), „- Budapesti Műszaki Egyetem (Budapest),- Semmelweiss Orvostudományi Egyetem (Budapest),- Pécsi Orvostudományi Egyetem (Pécs),- Szegedi Orvostudományi Egyetem (Szeged), , „ Agrártudományi Egyetem (Godöllo),- Jurisics Miklós Gimnázium (Kőszeg). Amennyiben más felsőoktatási intézmény iránt is mutatkozik érdeklődés, annak címét a Fökonzulátus az érdeklödö(k) rendelkezésére bocsátja. 2./ Érdeklődés esetén a Fokonzulatus részletes tájékoztatást nyújt az ez év nyarán Magyarországon tervezett gyermekes ifjúsági táborok helyéről, idejéről, stb., illetve a nyári egyetemi rendezvényekről. Fokortzulátus cime: Consulate General of the Hungarian People's Republic 8 East 75th St. New York, N.Y. 10021 3./ 1986. ÉVI ÉRTELMISÉGI TALÁLKOZÓK MAGYARORSZÁGON:- Magyarok szerepe a világ természet- tudományos és műszaki haladásában (Budapest, 1986. augusztus 4-9.)- Erdészeti találkozó (Sopron, 1986. augusztus 25-31);- Történész találkozó Buda visszafoglalásának 300. évfordulója alkalmából (1986. augusztus 28-29);- Polányi Károly emlékülés, születésének 100. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémián (1986. október 27-28);- Magyar Közgazdászok II. Találkozója (1986);- Liszt évforduló (1986). Az ez évre tervezett és fentebb felsorolt találkozókkal és évfordulókkal kapcsolatos részletes információkért az érdeklődök vagy az érintett képzettségű és végzettségű Honfitársaink közvetlenül fordulhatnak az ezeket a találkozókat szervező bizottsághoz: MAGYAR FÓRUM, Budapest P.O.B.292 H-1905 MAGYAR UROLÓGUS ' Dr. George Kiéin Cornell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Qacens Bírd. Forest Hüb, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 és (718) 861-9000 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: Prosztata problémák Vasectomy Húgyúti fertőzések Impotencia Vesekő - Vese és h&yagdaganatok 24 órás díjtalan telefon konzultáció hdedieare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítóst elfogadunk. 1848 tavaszán a magyarországi nemzetiségek örömmel üdvözölték a pesti forradalmat, de mindjárt meg is fogalmazták első követeléseiket. Általában politikai nemzetként való elismerésüket kívánták, összekötve ezt bizonyos nyelvi és egyházi autonómiával, kisebb-nagyobb társadalmi reformok igényével. E mérsékelt követeléseket a Batthyány-kormány azonban a "történelmi jog" alapján sorra visszautasította. A magyar kormány és a liberálisok merevségét a nemzeti törekvésekkel szemben nemcsak osztálykorlátok okozták. Polgári forradalomra, átalakulásra mindaddig ugyanis tobbé-kevésbé homogén nemzetállamokban került sor, a kérdés megoldásához hiányzott tehát a megfelelő történelmi példa. Azt, hogy az elrendezésnek létezik egy tartós formája - a politikai autonómiát élvező népek föderativ államszövetsége -, amely révén a területi integritást meg lehet őrizni, a magyar forradalom vezetőinek többsége már csak későn ismerte fel. A magyai; forradalom táborán belül a nemzeti kérdés jelentőségét különben csaknem minden politikai irányzat lebecsülte, s csak akkor ébredt rá a probléma fontosságára, amikor a - különben is gyönge - szálak már végképp elszakadtak. A Batthyány-kormány hajlíthatatlansága láttán a szerb, majd a szlovák és a román nemzeti mozgalom is kísérletet tett arra, hogy fegyveres kézzel vívja ki követeléseit. Ez 1848 júniusában Dél-Magyaror- szág szerbek lakta vidékein, majd októbertől Erdélyben véres, a szabadságharc végéig tartó polgárháborúhoz vezetett. Ami viszont Bécs malmára hajtotta a vizet. Az udvar kezdetben ugyan hivatalosan elitélte a magyarországi szerb felkelést - miként Jellasics horvátországi tevékenységét is - és a szlovák, valamint a szerb mozgalmat is, támogatásukat azonban már 1848 nyaran megkezdte, októbertől pedig nyíltan folytatta. Az udvarral kialakuló szövetség döntő módon hatott vissza a nemzetiségi mozgalmak jellegére. Az együttműködés következtében az egyes nemzeti mozgalmakon belül fokozatosan a feudális-klerikális erők kerekedtek felül, amelyet a horvátok- nal Jellasics, a szerbeknél Rajasics, a románoknál Saguna, a szlovákoknál pedig Húrban neve fémjelez. Ezek a politikusok lényegében a bécsi udvarhoz hasonló, reakciós politikai nézeteket vallottak, még akkor is, ha egyes nemzeti célokat valóban komolyan vettek vagy demagóg módon szociális jelszavakat hangoztattak. A nemzetiségek reakciós vezetőinek támogatását a bécsi udvarnak az azonos, vagy hasonló politikai elvek következtében es a nemzetiségek irányába már korábban is gyakorolt állampatriótizmusa következtében viszonylag tehát könnyen sikerült megnyerni. A demokratikus vagy liberális gondolkodású, baloldali nemzetiségi politikusok zömét ugyanakkor széles körű nemzeti jogokra tett ígéretekkel vonták oldalukra. Ez annál is könnyebben ment, mivel ezek életkora általában közelebb áll a fiatal értelmiségiekhez, akik a huszadik - harmincadik évükben nem, vagy alig rendelkeztek politikai tapasztalatokkal, i Olyan politikai gyakorlattal, amely révén felismerték volna, hogy haladó nemzeti és társadalmi céljaikat a reakciós bécsi udvar szövetségében lehetetlen megvalósítani. E célok végső soron Bécs számára e'ppugy veszélyt jelentettek, mint a magyar forradalom. Nyilvánvaló volt tehát, hogy az udvar előbb-utóbb fellép e mozgalmak éle ellen. S ez igen hamar be is következett. 1848 őszén a szerb és szlovák felkelő csapatok élére császári tisztek kerültek, akik immár a császári és nem a nemzeti zászlóra eskették fel a katonákat, úgy, mint 1848 szeptemberében ezt már a horvátoknál Jellasics tette. Az udvar a szerbek lakta Határőrvidéken a régi rend visszaállítására tett kísérletet és 1849 tavaszén megtagadta a dél-magyarorszá- gi területeken létrehozott szerb néphatalmi szervek, az odborok elismerését. S hallani sem akart többé az Erdélyben szervezendő román fejedelemségekről, szlovák territóriumról. Mindez komoly összecsapásokhoz vezetett, minek során a nemzetiségi mozgalmak liberális és demokratikus gondolkodású vezetői - a szerbeknél Djordje Stratimirovics, a románoknál Avram láncú - mindinkább háttérbe szorultak. Ezzel a nemzetiségi mozgalmak a bécsi reakció eszközévé váltak. Mire pedig az udvar szövetségéből való kiábrándulás megérlelte a haladó nemzetiségi politikusokban azt a felismerést, hogy céljaik megvalósitását mégis csak a magyar forradalom oldalán kellene keresniük, mar késő volt. 1849 májusában, amikor Strati mirovics hajlandónak mutatkozott, hogy a szerb Vajdaság elismerése fejében egy szerb felkelőkből szervezendő hadtest élen a magyar honvédsereghez csatlakozzon, már küszöbön állt a cári intervenció. S amikor julius utolsó napjaiban, Kossuth és Balcescu egyezménye értelmében, Avram láncú arra vállalkozott, hogy néhány héten belül negyvenezer főnyi román légióval siet a magyar szabadságharc támogatására, Haynau serege már Szegedhez közeledett. Persze a közeledés feltételei a másik oldalon is csak túl későn érlelődtek meg. A nemzetre kényszeritett önvédelmi harc élére álló liberális nemesség csak fokozatosan ismerte fel, hogy a nemzeti egység megteremtése és a nemzetiségek szövetségének megnyerése érdekében komoly szociális es nemzeti engedményeket kell tennie. E nemesség legjobbjai Kossuth vezetésével végül is azonban képesek voltak revideálni a nemzetiségi kérdésben elfoglalt álláspontjukat. 1849 julius végén Szegeden megszületett a nemzetiségek teljes egyenjogúsításáról szóló törvény - Európában az elsó, s még hosszú évtizedekig a leglibe- rálisabbnak számitó nemzetiségi alkotmány. Egy évig tartó kegyetlen testvérharc után, a szabadságharc végén az egymásra találás tehát végre bekövetkezett. Sajnos, túl későn. Azok a kedvező feltételek, amelyek az 1848 tavaszán a forradalmi, erők számara fennálltak, ekkor már visszavonhatatlanul a múlté lettek. Történelmi konferencia Esztergomban Országszerte ünnepségsorozattal emlékeznek meg áprilisban Buda visszavivásanak 300. évfordulójáról. Ennek első jelentős rendezvényét április 1-én és 2-án tartják Esztergomban: a Budavári Emlékbizottság és Esztergom Város Tanácsa konferenciát szervez a török elleni magyarorszagi felszabadító harcokról.
