Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-27 / 13. szám
ÁPRILIS BOLONDJA 7. oldal Palme utolsó nercei 6. oldal AMERIKAI Győzelem Brazília ellen a. • • 12. oldal Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Ára:30cent Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Ert. as 2nd Class Malter Dec. 31. 1952 under the Aet of March 2. 1879. at the P.0, of N.Y., N.Y. Vol. XXXX. No. 13. Thursday, March 27. 1986. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC., 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Tel.:(212)254-0397 Törvényes-e a Sidra-akció? A Day of Combat: Washington’s Account All times are E S T. 7:52 A.M. Libyan forces fire two surface-to-air missiles from Sidra at U S aircraft. 12:45 P.M. Libyans fire three more missiles 1:14 P.M. Anqther Libyan missile is tired 2 P.M. U S aircraft fires two missiles at Libyan patrol boat near the 32-30 north line 3 P.M. U.S. forces south of 32-30 line launch two missiles at Sidra. 4:20 P.M. U.S. aircraft fires at second Libyan vessel. WASHINGTON,D.C. A hadügyminisztérium jelentése szerint á líbiai Surt haditámaszpontról amerikai hadirepülőkre hat lövedéket lőttek a Sidra-öből térségében. Ezt követően az amerikai hadihajók irányába haladt két líbiai cirkáló, melyeket az amerikai hajókról kilőtt "Harm" és "Harpoon" rakétákkal elsüllyesztettek. Kaddafi, Libia elnöke szerint a Sidra-öböl teljes térsége líbiai felségterület. így nyilatkozott az elmúlt 13 év folyamán is. USA viszont csak 12 mérföldet ismer el, mint felségterületet. Noha a nyilatkozatok, demokraták es republikánusok, képviselők és szenátorok részéről helyesnek vélik az USA lépéseit a Sidra-öbölben, Dante B. Fascell, a képviselőhöz Külügyi Bizottságának elnöke Reaganhez intézett átiratában ezeket mondja: "Elismerem, hogy Kaddafinak, Libia vezetőjének minden cselekedete helytelen. A terroristák támogatása és a szomszéd országok határainak megsértése elítélendő. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy mi ne tartsuk be saját törvényeinket. Úgy vélem, hogy a Reagan kormány e tekintetben nem tartotta be a War Powers Resolution minden pontját." Ez a törvény elóirja, többek között, hogy ha az elnök az USA haderőit ellenséges területre akarja küldeni, ezt 48 órával előbb tudatni kell a kongresszussal. Mások viszont azt állítják, hogy az USA hadihajóinak a Sidra-öbölben való ténykedése nem más, mint elterelni az ország népének figyelmét arról a vereségről, amit Reagan elnök szenvedett, amikor leszavazták javaslatát - a nicaraguai kontrák 100 millió dollárral való támogatására. Hasonló lépéssel válaszolt a Reagan kormány - írja W.R. Apple, Jr., a N.Y. Times tudósítója - a múltban, amikor 260 amerikai katonát meggyilkoltak a terroristák Bejrutban es Reagan elhatározta amerikai csapatok küldését Grenadába. E sorok írásakor nem érkezett hir arról, hogyan reagálnak az arab, az európai és más államok a Sidra-öbölben lezajló eseményekre. MÁRCIUSI ÜNNEPÉLY NEW YORKBAN TRAGIKUS POLITIKA A N.Y.Times-ban megjelent cikkében Wayne S. Smith, a Johns Hopkin Egyetem nemzetközi tudományok fakultásának tanára rámutatott arra, ho^y a latin-amerikai országok, három kivételével (Chile, El Salvador, és Paraguay) ellenzik a "kont- rák"-nak nyújtott támogatást. Hangsúlyozza, hogy Brazília, Argentina, Mexico, Venezuela, Colombia, Panama Peru és Uruguay ragaszkodik álláspontjához: tárgyalások utján kell rendezni a közep-amerikai problémát. A kontráknak nyújtott támogatás csak késlelteti az egyezmény létrejöttét. James F. Joyce, S.J. a Jezsuita Rend igazgatója hangsúlyozza: a latin-amerikai országok püspökei közül egyetlen egy sem támogatja a kontráknak nyújtott segítséget. Az amerikai kormány Drug Enforcement Administration-jének szószólója tagadta Reagan elnök azon vádját, hogy a nicaraguai kormány közreműködik a kábitószer- üzérekkel. Balfour Brickner, a Stephen Wise Zsinagóga főrabbija cáfolta Reagan elnök azon vádját, hogy a nicaraguai kormány zsidó- ellenes. "A tény az - mondta a főrabbi- hogy jelenleg nem élnek zsidók Nicaraguában. A zsinagógát ifjúsági kultúrházzá alakították, de a kormány felajánlotta, hogy visszaadják, ha mi kérjük. De miután nincs ott zsidó hitközség, nem kértük." "Nicaraguában - mondta Reagan elnök- brazíliai gerillákat képeznek ki." A brazil kormány kénytelen volt ezt nyilvánosan megcáfolni. "Nekünk nincs tudomásunk arról, hogy Nicaraguában brazíliai gerillákat képeznek ki." James Reston, a N.Y.Times politikai kommentátora a lap március 19-i számában irt cikkében felteszi a kérdést: "Ha az ország biztonsága valóban veszélyben van, miért javasol az elnök egy semmitmondó 100 millió dolláros segélyt?" írását ezzel végzi: "Furcsa élmény az, hogy Reagan elnök történelmi ténykedésének fontosságát a nicaraguai kérdéssel kapcsolja össze és nem azzal, hogy miként lehet az emberiséget megmenteni, az atomháború elkerülésével, úgy a Földön, mint az űrben." "Amikor arról beszél az elnök - jegyzi meg Russel Baker, a N.Y.Times másik rovatirója - hogy ha a kontrák nem mentenek meg bennünket, a szovjet uralja majd Kózép-Amerikát és azután behatolnak Mexicóba és a menekülő milliók beözönlenek az Egyesült Államokba - valóban nagy katasztrófáról beszél - kivéve azt a lehetőséget, hogy nem tudja, mit beszel»^ E mondattal fejezi be Russel Baker a cikket: "Reagan győzelme üres; vagy katasztrofális lesz." És amikor az elnök nem tudja mit beszel, az katasztrófát jelenthet az országnak. Nagy költőnk, Juhász Gyula halhatatlan sorait idézve kezdte beszédét Deák Zoltán, a Magyar Szó szerkesztője a Magyar Társaskör múlt vasárnapi, Március Idusát ünneplő előadásában: "Ki itt belépsz, templomba lepsz be, Szentség a munka és erő, Ez a jövő nagy menedeke, Embert egekbe emelő......" Hangsúlyozta, hogy profán helyeknek szentéllyé való transzfigurációja nem függ sem a jelenlevők számától, sem más, külső körülménytől. Amikor a haladás hívei, munkásemberek, bekeszeretők összejönnek, hogy történelmük tanúságairól, igaz emberek teendőiről értekezzenek, akkor szentéllyé válik az a hely, ahová belépnek. Deák Zoltán rövid beszédében érintette korunk legfontosabb problémáit, a veszélyeket, a teendőket, a reménységet. Előadását nagy figyelemmel hallgatta a közönség- .. , A Magyar Tarsaskor es a Magyar Szó mint mindenkor, most is nagy megtiszteltetésnek tekintette a Magyar Népköztársaság illetékes szervei, a new yorki Fokon- zulátus, és az Egyesült Nemzetek magyar missziója tagjainak részvételét. Ezek között volt Síkvölgyi László h. ( főkonzul, dr. Buday János es kedves felesége, Mikus Sándor és kedves felesége, valamint Csák Elemer, a Magyar Rádiótól. (folytatás a 3. oldalon)
