Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-06 / 10. szám
INTERJÚ HABSBURG OTTÓVAL 9. oldal BUDAPEST FELTÁMADÁSA« * EGY TANÍTÓNŐ SIR 10. „i.w r«j -V w ‘ AMERT ’ Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Ar«t30cent Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XXXX. No. 10. Thursday, March 6. 1986. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC., 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Tel.:(212)254-0397 HOZZÁSZÓLÁS KÉT BESZÉDHEZ E szamunk 5. oldalán szemelvényeket közlünk Reagan elnöknek és Gorbacsov főtitkárnak a béke biztosításának kérdésével kapcsolatos beszédeiből. Nem füzünk megjegyzést a szemelvényekhez, olvasóinkra bízzuk azok megítélését. A beszédek elmondása óta azonban elhangzottak mérvadó vélemények - elsősorban Reagan beszédéről - főleg az Egyesült Államokban. Ezek leglényegesebb részletei - úgy érezzük - érdeklik olvasóinkat. Két nappal az elnök beszéde után Tom Wicker, a N.Y. Times politikai rovatirőja "A nép félrevezetése" cimü cikkében a következő kijelentést tette: "Ha Ronald Reagan csakugyan óhajt igazi egyezményt a nukleáris veszély elhárítására, akkor miért utasította vissza a legjobb alkalmat a csalásmentes egyezményre, amelyre Gorbacsov moratóriumjavaslata nyújtott alkalmat?.. Ezzel Reagan megszegte törvényes kötelezettségét, amelyet az 1963-as és az 1968-as próbakorlátozási és atomtechnikai - az USA kormánya áltál ünnepélyesen elfogadott egyezmény jelent számara?" Rögtön Reagan beszéde után magasrangú amerikai tisztek, akik érthető okokbol nem engedtek nevük közlését a N.Y. Times hasábjain, kijelentették, hogy Reagan valótlanságot állított, amikor azt mondta, hogy a hetvenes evekben "egyedül" a Szovjetunió folytatott fegyverkezést. A tisztek rámutattak arra, hogy a hetvenes években az USA több, mint 5.000 atombombát gyártott. Március elsején a N.Y. Times vezéreik- kileg igy irt: "Reagan elnök nem törődik azzal, hogy 1987-es költségvetése megszegi azt a törvényt, amelyet mindössze 11 nappal azelőtt irt alá, a kiadások korlátozásáról... Helytelenül allitja azt, hogy Ó csak szerény három százalékos hadikiadás-emelést javasol. A tényleges költségvetés - az infláció figyelmen kívül hagyásával is - nyolc százalékos, csaknem háromszorosa annak, amit a nép előtt kijelentett. Ilyen félrevezetésből nem fejlődhet ki komoly vita." "Reagan azt hiszi, hogy a nemzetbiztonságot úgy fokozhatjuk, ha szórjuk a dollárokat a Pentagonra. Azt hiszi, hogy a szem- fenyvesztésj hazafiassag... Nemcsak a népet, önmagát is amitja." És végül Carter, volt elnök felháborodva jelentette ki: "Reagan elnök megrögzötten valótlan kijelentéseket tesz az USA fegyverkezéséről, olyanokat, amelyeknek valótlanságára mar felhívtam a figyelmet es amelyekről megígérte, hogy nem fogja megismétel- ní." | | ( "Ez az első eset, hogy ezekkel a kérdésekkel a nyilvánosság elé leptem, de azok (folytatás a 2. oldalon) A képviselőházban erős ellenzéke van Reagan kérelmének a nicaraguai "kontrák" 100 millió dollárral való támogatására. "Nem értem - mondja Reagan a Milwaukee Journal szellemes karikaturistájának rajzában - hiába verem a nagydobot a kommunista veszélyről, az emberek a fülük botját sem mozgatják." HALÁLOS LÖVEG Több, mint hét ember veszthette volna el életét, ha az a robbanás, amely elpusztította a Challenger űrhajót, a NASA májusra tervezett következő ú'rpróbáján történt volna. A NASA és az energiaügyi minisztérium addigra egy olyan űrhajót küldött volna az űrbe, amely a Jupiter planétát vizsgálna ki és amelyet 46.7 font plutonium üzemeltetett volna. A plutónium elemet a legtöbb tudós a Földön található legmérgezÖbb anyagnak tartja. Egyetlen uncia ebből por formájában millió és millió emberben okozhat tüdőrákot. Egy olyan robbanás, mint amely a Challengert elpusztította, 46 font plutóniumporral hintette volna be a világ jelentékeny részét, szinte leírhatatlan következményekkel. E tényeknek felderítése egy Karl Gross- man nevű riporter érdeme, aki egy 1983- ban kiadott kormanyokiratban fedezte fel a Jupiter kivizsgálására vonatkozó tervet, amelyet annak idején "Galileo programnak" neveztek. A Freedom of Information törvény felhasználásával kikérte a kormánytól az erre vonatkozó adatokat, amelyek már akkor rámutattak egy űrhajó felrobba- násanak lehetőségére. Az amerikai légi flotta egy B-52-es repülőgépről kilőtt kísérleti lövedéke (missile) lezuhant ahelyett, hogy rendeltetési helyére ment volna. A kísérlet Kanada területén történt. Megindult a vizsgálat a szerencsetlenseg okainak feltárására. “KI ÖLTE MEG A BÉKEGALAMBUNKAT? STOCKHOLM. Olof Palme svéd miniszter- elnök életét egy eddig ismeretlen tettes két revolverlövessel kioltotta műit pénteken este, amikor feleségével egy uj svéd film megtekintése után elhagyta a filmszínházat és hazafelé indultak. Mire a kórházba szállították, meghalt» A szörnyű bűntett leírhatatlan felháborodást keltett a 8 milliós országban. Amikor a gyilkosság hire elterjedt, a lakosok ezrei vonultak a szörnyű tett színhelyére és virághalmazzal borították el a helyet, ahol Palmét a golyók leteritették. Egyik lakos ezt mondta: "Ki ölte meg békegalambunkat?" Talán ez volt az, ami a legszembetűnőbben jellemezte Palme szerepét. Mint a szocialista kormány feje, haladó törvényekkel odahatott, hogy a nyomor ismeretlen Svédországban. De legjelentősebb tevékenysége a nemzetközi béke létrehozásában, megerősítésében nyilvánult meg. Elitélte az USA vietnámi háborúját, harcolt a fegyverkezési hajsza felszámolásáért, az atomrobbantási kísérletek beszüntetéséért. Noha gazdag családból származott, egész elete folyamán a dolgozók érdekét tartotta szem előtt. Csupán a beke ellenségei lehettek azok, akik életére törtek és e szörnyű bűntettet elkövették. ÚTBAN A BÉKEMENET 1.200 férfi, nő és gyermek indult el Los Angelesből az ország keleti részén lévő főváros, Washington felé. A 3.500 mérföl- des utón városok, falvak lakosainak figyelmét fogják felhívni az atomfegyverkezesi hajsza veszélyere es felszólítják okét, hogy követeljék az atomrobbantási kísérletek beszüntetését. A menetelük naponta 15 mérföldet tesznek meg, 40 várost érintve. Tervük, hogy nyolc hónap alatt elérik célpontjukat. Chicagóban Paul Newman filmszínész, aki ott filmezik, csatlakozni fog a menetelők- hoz. A békemenet resztvevői úgy látják, hogy bármilyen áldozat nem sok a béke biztosításáért folytatott küzdelem érdekében, mert ha a háborúra törekvők kerülnek fölénybe, az az emberiség elpusztulását jelentene. E magatartásukat visszatükrözi az a tény^ hogy többen eladtak házukat, hogy a részvétéihez szükséges pénzt előteremtsék. WASHINGTON. A NASA elhatározta, hogy legalább egy évre felfüggeszti újabb űrhajók felbocsátását. Ugyanakkor bejelentették, hogy 1.000 alkalmazottat elbocsátanak.
