Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-27 / 9. szám

Thursday, Feb. 27. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. * tanulsAg SAM WALTON TÁNCA Balesetek előfordulnak. Mindenki, aki az űrprogrammal kapcsolatban van, tisz­tában van ezzel és minden űrhajós elfogad­ja a rizikót a kutatás érdekében. Az űrku­tatási program folytatódni fog a Challenger szerencsétlensége ellenére is. Fájó szivvel és tisztelettel tekintünk a halottakra, nem ámítjuk magunkat. Christa McAuliffe pol­gári személy volt, de önkéntes, aki tisz­tában volt a lehetséges veszéllyel. Szerencsétlenségek történnek, mondja elnökünk, de tovább kell mennünk. Amit nem mond, az az. hogy mi olyan mezsgyén haladunk, amely újabb szerencsétlenséghez vezethet, amiből nem lesz visszatérés. Olyan világban élünk, amely egyre súlyo­sabb és veszedelmesebb nukleáris össze­ütközésre vezethet, amely Földünk népét olyan veszedelemnek teszi ki, amelyet nem fogadnak el ónként. A vita az úgyne­vezett csillagháborúról ónámitással van átitatva, s azzal a hittel, hogy a technikai felkészültségünket minden körülmények között csalhatatlanná tehetjük, mely nem járhat szerencsétlenséggel. Most, amikor Christa McAuliffet gyászol­juk, ne feledjük el, hogy minden tanító, minden iskolásgyermek, minden szülő el­veszítheti életét egy hatalmas, mindent magába foglaló szerencsétlenségben. Két erkölcsi következtetést kell levon­nunk a Challenger tragédiából. Az egyik: csupán jól képzett önkénteseket küldjünk űrkutatásra, a másik: a jelenlegi fegyver­kezés arra a meggyőződésre késztessen bennünket, hogy ez lehetőséget nyújt újabb technikai hibákra és ez a helyzet elfogad­hatatlan részünkre. A két következtetés valójában egy és ugyanazt jelenti: szerencsétlenségek tör­ténhetnek. Mary Catherine Bateson A fenti levél a N.Y. Times-ban jelent meg és írója az \mherst College antropo­lógiai tanára és az Institute for Intellec­tual Studies elnök«. A Nemzetközi Valutaalap(l.M.F.) követeli, hogy Peru azonnal fizesse meg az esedé­kes kölcsönkamatot. Alan Perez Garcia elnök válasza: "Mihelyt abba a helyzetbe kerülünk, hogy kepesek leszünk fizetni, fizetni fogunk." Peru adóssága 1,41 billió' dollár. A latin-amerikai országok adóssága 360 billió dollárt tesz ki. Az olajárak rohamos csökkenése lehetetlenné tette Mexiko', Venezuela és számos más ország részére a kölcsönök és az esedékes kamatok fize­tését. E problémáról tárgyalnak a latin-ameri­kai országok képviselői a február végén tartandó rendkívüli összejövetelén. Megjelent az 1986-os MAGYAI ÉVKÖNYV Sok j me: !6Í 4 Megiende «tr AV 1 30 t 8 Str vasnivalóvai, sséggel, lalon j.- dollár \GYAR SZÓ ew York. N.Y. 10003. SAM WALTON Nem mindennapi látvány a Wall Streeten: egy korosabb, tekintélyes külsejű, igen jól öltözött férfi a nyílt utcán, méghozzá a világ egyik legnevesebb pénzügyi specia­listájának, a Merryl _. ^ Lynch cégnek az irodája előtt, le­veszi a zakóját, 5w!| a nyakkendőjét (a hőmérő mínusz három fokon áll!). hatalmas virágok- kai díszített inget ölt a sajátja fölé, szalmafonatu szok­nyát köt a dere­kára, majd hula­hulát, ezt a hawaii táncot kezdi lej­teni a járókelők, az amerikai pénz­világ előkelőinek tapsai közepette. A férfiú nem eset­len, de azért némileg zavart, és láthatólag nagy kő esik le a szivéről, amikor leteszi a maskarát és visszavedlik annak, ami: tekintélyes amerikai üzletembernek. A 67 éves Sam Mocre Walton fogadott és vesztett. Abba fogadott egy barátjával, hogy az 1984-es üzleti nyeresége nem halad­ja meg a forgalom 8 százalékát. Ha igen, akkor eljárja azt a hula-hulát, amit az imént leirtunk, a Wall Streeten fényes nappal hawaii kosztümben. Mivel pedig nyeresége 8,04 százalék lett, oda kellett állnia és ellejtenie a táncot. Sam Moore Walton négy gyerek apja, és a Forbes cimü tekintélyes gazdasági magazin szerint 1985-ben a maga 2,8 mil­liard dolláros vagyonával az USA leggazda­gabb embere. (A lap minden évben elkészí­ti a leggazdagabbak névsorát. Mr. Walton a múlt évben került először az élre, mege­lőzve a Rockefellereket, Huntokat, Packar- dokat, Perot-kat és társaikat. 1982-ben Daniel Keith Ludwig, 1983-ban és 84-ben Gordon Peter Getty vezette a névsort.) Sam Moore Walton nevét a Wall Street beavatottjaitól eltekintve senki sem ismerte az Egyesült Államokban, sem Keleten, sem 'Nyugaton. A Közép-Nyugat jellegzetes "produktuma" ö. Itt alapította meg a "Wal- Mart" nevű üzlethálózatát, amelynek áru­házaiban csaknem mindent megkap az amerikai polgár. A kirobbanó sikerét hozó jelszó: "Mi olcsóbban adjuk!" A múlt év végén már 932 üzletük működött Délen és 6,4 milliárdos forgalommal zártak az esztendőt. Egyetlen üzlethálózat, a "K-Mart" múlta fölül a maga 23 milliárdjával ezt a forgalmat, de ez az üzlethálózat közismerten az USA leggyöngébb minősé­gű árúit kínálja. Szakértők szerint a "Wal- Mart" rohamléptekkel közeledik a "K-Mart" forgalma felé, s rövid idő kérdése, hogy be is éri. Sam Moore Walton ma elő legen­da az Egyesült Államok üzleti életében. Ma is úgy irányítja ezt a hatalmas üzlet- hálózatot, mintha első kis kóceráját vezet­né. Viszolyog az úgynevezett kereskedelmi tanácsadóktól, meg - ahogy ö fogalmaz a marketing gurujaitól". "Főhadiszállá­sa" inkább egy közfürdőhöz, vagy egy régi­fajta buszmegállóhoz hasonlít. semmint egy olyan nagyvállalat központjához, ame­lyik 1975 óta minden esztendőben átlag 37 százalékkal növelte nyereségét. A nagy üzleti ötlete az volt, hogy "az ember ott is szépen kereshet egy jól veze­tett üzletben, ahol csak 5.000 ember él". Ehhez képest a Wal-Mart Arkansas, Mis­souri, Louisiana és Texas hatalmas kiter­jedésű mezőgazdasági vidékein eresztett gyökeret, ahol a többi nagy üzlethálózat, elsőrendűen a K-Mart nem telepedett meg, mert nem látott a méreteinek megfelelő üzleti lehetőségeket. Walton csak közép­korú vagy valamivel idősebb üzletvezető- nőkkel dolgoztat, akik lehetőleg már isme­rősként üdvözölnek minden vevőt. Sokuk­kal eltársalognak, s igy szinte észrevét­lenül közéleti tényező lesz a Wal-Mart egy-egy üzletéből mindenütt,, ahol működik. Ä következő nagy ötlete a "Sam's Whole­sale Club" volt. E klub tagjai évi tagsági dij ellenében nagykereskedelmi áron kap­nak meg minden cikket, amelyet a cég árul. Profitjuk igy (százalékarányát tekint­ve) kétségtelenül csökken, de forgalmuk nő, és igy minden látszólagos veszteségük megtérül és - főleg - az embereket egy szállal több köti a céghez. Különben is, a legtöbbre az ötleteket becsüli a "gazda". A külsőségekre alig ad valamit. Épületeik elég csúnyácskák, de soha nem elhanyagol­tak. És minden be- és kijáratnál kéznél van a vevők számára egy elegáns formula, amelyen megjegyzéseiket megtehetik és kívánságaikat közölhetik. Vagy 40.000 ilyen formula érkezik vissza évente a cég­hez. Ezek segítségével tartják a vevők pulzusán a kezüket. Walton egy héten négy napot röpköd kis magángépén Bentonville és a többi telephelye között, igy is jó, ha minden üzletébe évente egyszer belátogat. De legalább ilyen, ha nem nagyobb szorgalom­mal vizsgáltatja a konkurrens bolthálóza­tokat. "Aki komolyan veszi ezt a mester­séget, nem engedheti meg magának, hogy ne figyelje minden percben a szakmát, hogy ne tartsa nyitva éjjel-nappal a sze­mét." Arkansasi parasztgyerekként kezdett szimatolni a nagy áruházak környékén, amelyek már ekkor vonzottak és szüntele­nül foglalkoztatták a képzelöerejét. Aztán elvégezte a missouri egyetem közgazdasá­gi fakultását, dolgozott egy másik nagy üzlethálózatban, a J.C. Penney-ben, a háború idején tábori csendőrként szolgált, majd egy időre beállt dolgozni a Ben Frank­lin üzlethálózatba, amelyet azért hagyott ott, mert tűi konzervatívnak találta. S ezzel a lépésevei megcsinálta a szerencsé­jét, s elindult, azon az úton, amelyen ma az Egyesült Államok leggazdagabb embe­reként ért célba. Kitűnő Hentesáru TIBOtrS MEAT SPECIALITIES (VOLT mertl; Hentesüzletében mindenféle jc kolbász, jó hurka, szalámi, friss húsok stb. hazai módra készítve kaphatok 1508 Second Ave (78-79 utcák között) NEW YORK, N.Y. Tel: 744h8*92

Next

/
Thumbnails
Contents