Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-09-12 / 34. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 12. 1985. Száz szónak is egy a vége Mintha csak "visszhangot hallottunk volna, - a lelkiismeret visszhangját. Az első, mondhatnánk "végzetes" atom- bombakisérlet: a "Trinity" 40 éves évfordulója alkalmából azok a meg életben lévő tudósok, akik az atombomba előállításán dolgoztak, pár nappal ezelőtt szinte kirohantak Reagan elnök Star Wars (Csillagháború) terve ellen és annak a határozott meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a világ még ma sem érti meg azt a borzalmas veszedelmet, melyet az akkori atombomba felrobbantása a New Mexico-i sivatagban zúdított az emberiségre, a világra. Maga J. Robert Oppenheimer, a Manhattan Project vezető fizikusa, tudósa, halála előtt nagyon "megbánta", hogy az atombomba, az atomenergiának katonai, beláthatatlan pusztító hatással járó célokra való felhasználását előmozdította; élete végén belátta, hogy micsoda megfékezhetetlen fegyvert adtak hadviselésünk kezebe. Sajnos, (parányi) világunk leghatalmasabb nemzetei, mondta Morrison tudós, tovább haladnak, mondhatnánk törtetnek ebben az irányban. Morrison es a többi atomtudós különösen a Reagan kormányzat "Csil- lagháborus" védelmi rendszerére célzott. Morrison professzor azt is kijelentette, hogy azok a tudósok, akik a legtöbbet tudtak a nukleáris fegyverekről, amikor még teljesen újak voltak, ugyancsak tudták azt is előre, hogy: 1. / az atomtitkokat nem lehet sokáig titokban tartani; 2. / a valóságban nincs igazi védelem a nukleáris fegyverek ellen; 3. / nemzetközi egyezmény szükséges feltétlenül azok használata ellen. A fentieket támasztja alá David Parnas, British Columbia-i egyetemi tanár, computer-tudós álláspontja is, aki a Star Wars tanácsadói bizottsági tisztségéről a közelmúltban lemondva kijelentette, hogy meg van győződve, miszerint ez a végtelenül komplikált misszil-ellenes védelmi rendszer nem válik be. Parnas szerint a megoldás nem lehetséges, mivel "alapvető matematikai problémák" forognak fenn. Parnas szakvéleményében azt is kiemelte, hogy egy • "teljesen tévedésmentes, megbízható (védelmi) rendszer nem fejleszthető ki, mivel azt nem lehet kipróbálni mindaddig, ameddig a szovjet (misszilek nem száguldanak az Egyesült Államok felé. Márpedig, egy ilyen végtelenül komplikált computerprogramot számos alkalommal ki kellene próbálni, hogy az esetleges hibákat teljesen kiküszöbölhessék. Tekintettel az óriási technikai követelményekre, amit a védelmi rendszertől elvárunk, valamint arra, hogy a programot egyszerűen képtelenek vagyunk előzőleg kipróbálni, sohasem lehetünk teljesen meggyőződve, sohasem leszünk képesek azt hinni, teljes biztonsággal, hogy rendszerünk sikeres. így tehát a pénz legnagyobb része, amit (kutatásokra) költünk, teljesen kidobott pénz.* Mas tudósok, köztük Hans Bethe, a Nobel- dijas nukleáris fizikus, ugyancsak ellenzik a Star Wars tervét (kivétel dr. Edward Teller, a tudósok tudósa) lényedében azzal az indoklással, hogy az működésképtelen és csak fokozza a fegyverkezési versenyt. Nem furcsa-e, hogy mi, a megfelelő tudományos felkészültséggel nem rendelkező "laikusok" is, fogadott hazánk és az epjész emberiség sorsát tartva szem előtt, lényegében David Parnas kiváló tudóssal megegyezve arra a végső kóvetkeztetes- re jutottunk, hogy a védelmi rendszer kutatásaira fordítandó pénz "teljesen kidobott pénz ? Dr. Bükkhegyi László Gyermekeinkről, tehát a jövőnkről van szó! Valamennyien tudunk arról, valamennyien elitéljük a szörnyűséget, mely a nekünk legdragabbakkal történik ebben az országban. Es történik nem időnként, vagy elvetve, hanem rendszeresen, széleskörűen s szinte minden családot érintően: gjyerme- keink elrablása, megerőszakolása és nem ritkán meggyilkolása. Sietek hozzátenni: nem szívesen nyúlok ehhez a kérdéshez, tín leszek a legutolsó, aki lekicsinyli a sok szörnyűséget, ami elrablott es fogva- tartott honfitársainkon esett. Meg tudom érteni a rengeteg lelki gyötrelmet, mely az elrablottak családtagjait érte. De megdöbbent az is, hogy szinte megszoktuk a nap mint nap visszatérő szörnyűséget, mely a mi társadalmunkon belül a jövő nemzedek ilyen nagy számú tagján esik. ( , Egy millió gyermekről van szó! Évente! (L.A.Times junius 30.) ( ( ( Mindegyiknek a csaladjáról! "Es mégis mindamellett Mily Isten csodája?" - irta Arany Janos. Kérdezem: miért nem mozdul meg az egész ország? Miért nem vetünk be minden erőt és eszközt? Miért nem vagyunk könyörtelenek a tettesekkel és segítőikkel szemben, amikor az ártatlan kicsinyekről van szó? Koós Zoltán GRIFFITH, Ind. Csatolva mellékelek 30 dollárt férjem halálának emlékére, a többit az évkönyvre és üdvözletre. Tudom, hogy nem sok; ez az i amit tudok adni, mert kevés a jövedelmem, és minden draga. Balia Ethel igen szép adományt küldött a lap javára, sok olyan kellene, de kevés kerül. Szeretném meleg kézszoritással megölelni őt. Kívánok neki meg sok boldogságot, mint ismeretlennek. Most, hogy a vakációról visszatértek, kissé kipihenve, sok jó cikk van az újságban. Örömmel várjuk, hogy megjöjjön, mert a mai világban azt se tudjuk, hogy mit is higyjünk. A Magyar Szó az, amelyik az igazat megírja. Folytassák tovább, amig van rá lehetőség. Szeretettel üdvözlöm az Összes munkatársakat. Mar jó magam is megertem, hogy bottal járok és a szemeim is gyengülnek, 88 évemmel megöregedtem. Vera Gyurkó Nem csekély meglepetéssel olvastam a lap augusztus 15-i számában Ali B. Írását. Az iro gúnyt űz a nők egyenjogúsági mozgalmából. Helytelen azt sejtetni, hogy a "test-tube baby"-hez nem kell férfi. Ez tudományos kutatás gyümölcse és nagyon sok nőnek az út a boldogsághoz. V. O. PÜSKI-CORVIN { f HUNGARIAN BOOKS 251 E 82 St. New Yock, N.Y. 10028 I á Tel: (212) 879-8893 f Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez I » hangszalag IKKA, COMTURIST, TUZEX A befizetohely | j Postán is szállítunk a világ minden tájára j AMERIKA KEPE Megváltó, vagy Sátán? Ha megkérdezünk embereket világszerte, melyik jellemzi az USA-t legjobban, sok szavazatot kapunk mindkettőre. A TWA repülögéprablás és annak (fanatikusan anti-amerikai gyökerei mutatják, hogy az USA ma részben nagyra- becsült és részben gyűlölt nemzet. Miért kelt Amerika ilyen szélsőséges érzelmeket? Stanley Hoffman, a Harvard Egyetem nemzetközi viszonylatok szakosztályának tanára, igy véli: "Az USA iránti kétértéküség a hivatalos USA ideológia - a Declaration of Independence és a Bill of Rights - és amerikai tettek, itthon és világszerte, közötti ellentmondásból ered. Sokan látják, hogy Amerika mit csinál, és leszögezik: nem azt teszi, amit prédikál." Meg a tizenéves mohamedán extre- mista ifjak is, akik túszul fogták a repülőgépet Beirutban, kétérzésűek voltak esküdt ellenségeikkel szemben. "Mindnek tetszett Dallas" mondja a 29 éves Clinton Suggs tengerészbűvár, "lefeküdnének matracunkra és néznék velünk együtt." Bernard Pelissier, egy bevásárlóközpont ügyvezetője Franciaorszagban, mondja: "Amerika keveréke mindannak, ami rossz és ami jó. JÓ tulajdonságai az 'előítéletek hiánya', a szabad vállalkozás és a személyi siker lehetősége. Legrosszabb tulajdonsága a tudatlanság és közömbösség mások iránt." Világszerte becsülik az USA-t szövetségeseik iránti lojalitása miatt, - a II. világháborúban elvesztett 520.000 amerikai halott aran. Nem kevésbe becsült az ország bőkezűsége súlyos gazdasági helyzet idején, - az utolsó négy évtized során mintegy 238 billió (milliárd) dollár segély nyújtásával, nem szólva az afrikai éhínséget szenvedőknek nyújtott sok milliónyi köz- és magán- segélyről. Mégis, mialatt szívesen látják az amerikaiakat, mint bőkezű és barátságos egyéneket, meg ellenséges országokban is, sokan látják a jelen USA kormány politikájában a hibák végtelen sorát. Akár tetszik, akár nem, az amerikai befolyás elkerülhetetlen. Amerika exportál 218 billió értékű árucikket évente és importál 341 billió értékűt. Az USA nagyvállalatok alkalmaznak - vagy kizsákmányolnak (ez nézet dolga) - több mint 7 millió idegen munkást külföldön. Mintegy 339.000 idegen diák jár amerikai egyetemekre. Majd 524 ezer amerikai katonai személy állomásozik 25 országban. Mind az amerikai gazdaság kiváltotta neheztelés ellenére, milliók külföldön áhítoznak az amerikai álomban élni. Moszkva utcáin ez lehet a kék farmer-nadrág; Haiti- ban a legújabb Michael Jackson magno; Párizsban a divatos cowboy kalap. "America e bella" enekli Adriano Gregori, egy újságárus Olaszországban. "Lehet, hogy erőszakos, de gazdag és előrehaladott." Bizonyság, hogy értékelik Amerikát külföldön: milliók állnak sorban, hogy az USA-ba jöhessenek. Több, mint 336.000 van ( a bevándorlási vizűmért várakozók listáján a Fülöp-szi- geteken, 329.000 Mexikóban, 155.000 Indiában, 123.000 Dél-Koreaban. Ámbár nem helyeslik az extremista terrorizmust, a legtöbben az arab világban, elkeseredetten neheztelik, hogy Amerika támogatja Izraelt, és ez a neheztelés megnyilvánul a véget nem erÓ amerikai zászlóégetésekben utcai tüntetések folyamán. Még Egyiptomban is, amely USA dollárbilliok segítségét elvezi, úgy érzik, hogy Washington nem veszi figyelembe a helyi érzelmeket. Amerikaiak csak a saját szemszögükből látják a dolgokat. Vágó Oszkár (ÖAtabóinJí hjá/c
