Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-08-29 / 32. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 29. 1985. DEÁK ZOLTÁN: EZERÉVES UTAZÁS AZ O ORFI: budapesti egészségügyi intézmény, Országos Reuma és Fizióterápiai Intézet. 'Isten áldd meg e forrást örökké­valósággal, hogy a szenvedő emberi­ség itt enyhülést találjon." - Szabó Józsefné, 1904. május 29. (Emléktábla a Lukács fürdő udvarán) A bejáratot hatalmas platánfák őrzik: négy az épület nyugati homlokzata előtt, két-két kolosszális példány beljebb az ud­varon. Némelyikük legalább ezer évesnek tűnik fel. Örökre leláncolt Cerberusok, amelyek szamontartják az idő múlását, figyelik a történelmi eseményeket, amelyek körülöttünk zajlottak le. Óvják az épüle­tet széltől, esőtől, a padokon pihenőket a nap izzó sugaraitól. Az Egyesült Államokban minden hetedik ember szenved az arthritis valamely for­májától, a reumától, vagy a csontporckopás- ból fakadótól. Az amerikai nagyközönség évente 8 billió dollárt (400 billió forintot) költ kezelésre, orvosságokra. Magyarország dolgozóinak egyetlen fillérjébe sem kerül a kezeltetés, az állam viseli az arthritis kezelés teljes terhét. Ennek szemtanúja voltam rövid pesti tarto'zkodásom alatt. Hálával tartozom Dr. Barabás Klára főorvosnak, Dr. Ortutaynak, Pongrác Ti- bornénak, Schlett Frigyesnének, Urban Erzsinek a nagyszerű kezelésért, amelyben rövid ott-tartózkodásom folyamán része­sítettek. A közeli Aquincumban állomásozó légio­náriusokat, akik gyakran ruccantak át ide fürödni a hideg vagy meleg forrásokban, talán már nem látták ezek a fák, de Árpád hadait valószínűleg. (Ezért nevezték el tálán az epület keleti oldalán lévő útvona­lat "Árpád fejedelem ütjá"-nak?) "Korul sátorkupok keltek e köveken, Nagy lomha buborékok a népvándorlás árján............." I I , I (Tóth Árpád: Aquincumi kocsmában.) Anonymus határozottan állítja, hogy a honfoglaló magyarok élvezték a forrás jótékony hatását (melyet ők Fehérviznek neveztek) de utánuk valószínűleg az or­szágot dűlő tatárok is. Büszkén figyel­hették a platánok Budavár építését, üdvö­zölték Mátyás "bűs hadát", átkozták Szu- lejmán megszálló seregeit Ha a Frankel Leo úti bejáratnál közelít­jük meg az épületet, a múlt századba lépünk. Az első jelzőtábla, amely szembeötlik, a "Kádfürdő", valószínűleg még 1880 kö­rül készült. A tulajdonképpeni főbejárat, a porta, a századfordulóra emlékeztet. Beljebb az épületben már a huszas évek építészete figyelhető meg. A folyosók azu­tán a XX. szazadba vezetnek. Déry Tibor irt a "G űr X-ben" cimü regé­nyében egy olyan városról, amelyben az utcáknak nincs nevük, a villamosokon nin­csenek jelzőtáblák és az épületekben az emeleteknek nincsenek számai. Amikor megszálltunk a Lukácsban izületi fájdalmaim enyhítésére, egy kicsit én is úgy éreztem magam, mintha X-be szállá­soltak volna el. Sohasem tanultam meg, hol vannak a liftek, amelyek mellesleg megjegyezve nem a földszinten, hanem valahol az első, vagy másfél emeleteken kezdődnek. Azt sem tudtam soha kiszámí­tani, hogy hányadik emeleten vagyok, mert félemeletek is vannak. Ennek az oka, amint később megtudtam, hogy a fürdő két épü­let összevonásából alakult ki. Az egyik épület egy félemelettel magasabb szinten van, igy azután a felvonók fél, másfél, két és fél emeletnél is megállnák. Dehát ezek mind csupán külsőségek. Ami majmát a gyógyintézet működését il­leti, arról csak a legnagyobb elismeréssel lehet nyilatkozni. Kitünően képzett, ön­feláldozó, fáradhatatlanul dolgozó ápoló­nők, orvosok, orvosnők serege kezeli a magyar társadalmi biztosítás által ide beutalt izületi és egyéb fájdalmaktól szen­vedő pácienseket teljesen ingyen. De van hely fenntartva a szomszéd szocialista államokból ideküldött betegek számára, vagy külföldről itt kezelést kereső u.n. Ibusz-vendégek számára is. Dr. Sándor Istvánné az intézet főkönyvtá­rosa készséges támogatást nyújtott a fürdőre vonatkozó információim megszerzésében. Szabó Józsefné röviddel a születésem után áldotta meg a Lukács fürdőt és annak személyzetét. Megilletódve ismétlem a fohászt, az utánunk jövőkre gondolva. "Is­ten áldd meg e forrást örökkévalósággal", hogy a magyar dolgozók gyógyulást keres­ve, sokáig használhassák egészségük helyre­állítására. Beszámolómat a bejárat rövid leírásá­val kezdtem, ugyancsak a bejárat, azaz a porta említésével végzem. A portán három személy váltja fel egymást. Mindegyikük szeretetreméltó, minden szívességre kész személyn 'k bizonyult. Külön meg kell emlí­tenem Virág Tibort, a katolikus klérus volt tagját. Alkalmam volt vele egy este elbeszélgetni. Ft. Virág a Trefort utcai gimnáziumban érettségizett 1930-ban. Utána teológiai tanulmányokat végzett Esztergomban. Hitoktató káplán lett, majd 1944-ben a budapesti pápai nunciatura kötelékébe lépett, ahol főfeladatául az üldözöttek védelmét kapta. Megmutatta nekem Angelo Rótta pápai nuncius által 1944 novembereben aláirt fényképes meg­bízólevelét. 1944. őszén, a nyilas rémuralom idején a mai XIII. kerület egy részét (Szent István körút, Pozsonyi üt és Visegrádi ut­ca) nemzetközi területté nyilvánították, ahol 3000 üldözött talált menedéket.-Mi történt az oda költöztetett emberek­kel? - kérdeztem Virág Tibortól.-Mind a 3000 megmenekült - volt a vá­lasz.-Kikből állt ez a csoport?-Legtöbbjük zsidó vallásu, vagy kikeresz­telkedett zsidó volt, de voltak köztük so­kan, akik nem akartak Horthy, vagy Szál­lási hadseregében harcolni, szóval katona- szökevények. Mindet megmentettük. Az ORFIBAN tehát nemcsak az orvosok es ápolónők, de a portások is kiérdemelték az "életmentő" ékes nevet. Magyarország egyik leglátogatottabb múzeuma 1984-ben Szentendrén a Kovács Margit Kerámiagyűjtemény volt, amelyet 797 ezren kerestek fel. A Dobó István vár­múzeumnak Egerben 594 ezer látogatója volt, a Magyar Nemzeti Múzeumban pedig 578 ezer érdeklődő járt tavaly, az 1984-es Magyar Statisztikai Zsebkönyv adatai sze­rint. A Magyar Nemzeti Galériának 529 ezer látogatója volt, s igen sok érdeklődőt vonzott Szilvásváradon a Szabadtéri Er­dészeti Muzeum: 470 ezer embert. A Mátyás­templom Egy ház művésze ti Gyűjteményé­re 407 ezren voltak kiváncsiak. AMERIKA ÉS AZ “APARTHEID” IRTA: DR. PAUL EPSTEIN, A HARVARD ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM TANÁRA Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Ta­nácsa iulius 26-i ülésen az Egyesült Államok képviselője tartózkodott a szavazástól a Dél-Afrika ellen javasolt megtorló intéz­kedés ügyében. Az Egyesült Államok kormá­nya nyilván folytatni akarja azt a szoros kapcsolatot, amely fennáll közte és az apartheid-kormány között. Amerika kapcsolata Dél-Afrikával a múlt század végétől datálódik, amikor ott aranyat fedeztek fel. Miután az USA- nak nagy technikai tapasztalatai voltak már akkor az aranybányászat terén (Cali- fornia-i aranyláz), amerikai mérnökök tucatjai mentek Dél-Afrikába, hogy meg­szervezzék az aranybányászatot. 1896-ban már az ottani aranybányák felet amerikai mérnökök szerveztek és vezették. Cecil Rhodesnek az amerikai John Hayes Ham mond lett a mérnöki tanácsadója, ő fektette le USA Dél-Afrikához való viszonyának alapelveit. A bányászát volt az, amely mintául szol­gált Dél-Afrikában a társadalmi rendszer kialakítására. A bányák mélyen Dél-Afrika minden részéröl bennszülött és importált feketék végezték a veszélyes, egészség­telen munkát. Egyedül az 1970 és 1980 közötti években 8.000 fekete munkás vesz­tette életét Del-Afrika bányáiban. Az aranybányászaton kívül az amerikai nagyüzlet behatolt Del-Afrika más ipar­ágaiba is, mint az olaj és vegyészet, farm­felszerelés, legújabban az elektronika, komputer. Jelenleg a következő cégeknek vannak nagy befektetéseik: Singer Sewing Machine, Mobil, General Electric, Ford, Kodak, General Motors, Goodrich, Colgate Palmolive., Amer. Cyanamid, First National Bank of Boston, stb. 1960-ban, amikor a Dél-Afrika-i kormány lemészároltatott 600 tüntetőt Sharpeville- ben, az országban káosz keletkezett, a közgazdaság összeomlóban volt. Ekkor amerikai cégek tucatjai eszközöltek be­fektetést a közgazdaságban, úgyhogy számuk 140-ről 350-re emelkedett. Most jutott el az ország a harmadik stá­diumba. Az eddig történtek bizonyítják, hogy az amerikai cégek jelenléte nem járul hozzá egy igazságosabb társadalom kialakí­tásához. Amerikai cégeknek meg kell szakí­taniuk minden kapcsolatot az apartheiddel, amelyet Ők segítettek létrehozni. Egy füg­getlen, szabad Dél-Afrika szívesen fogja látni az amerikai technológia képviselőit. A szankciók segíteni fogják Dél-Afrika hősiesen küzdő népét szabadsága kivívásá­ban. I---------------------:—----------1 * FLORIDÁBAN (angol-SPANYOL FORDÍTÁST( tolmácsolást vállal i A egyetemet végzett korrekt fiatalember, I | továbbá mindezek tanítását is, egyénileg, ? Í vagy csoportosan. Úszás tanítását is vál- A lalja az illető pooljában - gyermekeknek, I felnőtteknek. Az egyetemen nyári szünet- T ♦ ben, mint lifeguard működött. I HivjákLSTEVENT | i m (305) 565-3157 _ |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents