Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-07-04 / 27. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 4. 1985. Megye a főváros körül Hajnali hat óra. A mezőkön meg harmat- cseopek, alapályos részeken még ritkás kod ül, de a fák lombjai kozott már madársereg fújja reggeli dalát, versenyre kelve az országutakon haladó autöoszlopok zúgásával. Ha valaki ilyenkor repülő- 1 gépén közeledne a fővároshoz, . A-' felülről hatalmas, pókháló alakú, koncentrikusan sűrűsödő szálaknak latna a Budapest felé futó utakat, amelyek telítve vannak. Csillogó síneken hosszú vonatok és zöld( hernyóként HEV-szerel- vények kúsznak a városba es megállás nélkül öntik magukból utasaikat. A pályaudvarok hangyabolyhoz hasonlítanak, amelyek hol összesürüsödnek, hol megritkulnak. A piacok felé zöldséggel, gyümölcs- csel, hússal megrakott teherautók cammognak „ Budapest gigantikus érrendszere működik igy. Környező gyárai, termelőszövetkezetei, gazdaságai folytatják igy roppant anyagcseréjüket egymással. Szombaton és vasárnap azonban megfordul az áramlat. Ekkor Budapest bérházrengetegének lakói kerekednek fel, hogy autón, buszon, vonaton, HEV-vel szétáradjanak a Duna fényes szalagja mentén Szentendre, Visegrád, Vác, Nagymaros irányába északra, vagy Dunaharaszti, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Szigetszent miklós, Ráckeve felé delre, a Gödöllői-dombság zöld erdőibe keletre, avagy a Pilis kedvelt kirándulóhelyeire nyugatra - de még mindenütt Pest megyébe. Tavasztól Őszig a hétvégeken jo idő esetén majd félmillió pesti ózön- lik szét, vagy mint alkalmi turista, vagy pedig mint hétvégihaz- és telektulajdonos. E fŐ idegenforgalmi helyeken a megyében 60-70 ezer hétvégi telket tartanak számon. Vagyis a "központi megye" kiváltsága egyszerre okoz a Pest megyeieknek gondot és Örömet. A fővárossal való összefonódásuk kétségtelen előnyei mellett ugyanis az ország egyetlen más területén se hatnak olyan roppant húző-feszitÓ erők, mint rájuk, akik Europa egyik legnagyobb metropolisának közvetlen környezetében élnek. EGYMILLIÓ LAKOS Valamikor huszonöt-harminc évvel ezelőtt még úgy látszott, hogy decentralizálással lehet majd azt az ipari-kereskedelmi- kulturális túlerőt mérsékelni, amelyet a hatalmas varos állít a kevésbé urbanizált vidékkel szembe* Ma már látható, hogy ez nem olyan egyszerű. Hiszen most már több mint száz ipari vállalat és 108 ipari szövetkezet működik a megyeben, közöttük olyan nagyságúak, mint a Dunai Kőolajipari vállalat, amely évi termelési értékét tekintve az első az országban, s egyúttal a VI. ötéves terv legnagyobb vállalati beruházása. Vagy említhetjük a gépiparból a Csepel Autógyárat, a Mechanikai Müveket, az Ipari Szerelvény- es Gépgyárat, az Ipari Muszergyárat; a Dunai Cement- és Mészműveket az építőiparból, a Forte fotokémiai gyárat a vegyiparból, a( Dunai Hőerőművet az energiaiparból, a Váci Kötöttárugyárat a textiliparból... A gazdaság es a társadalom azonban soha nem ismeri a tökéletes egyensúlyi helyzetet. A gyors és nagyarányú iparosítás, a budapesti agglomerációs térség számbeli növekedése egyrészt siettette a megye városiasodását, másrészt mind nagyobb terheket rótt az ettől messze elmaradó infrastruktúrára. Pest megye most ahhoz a hirtelen nőtt kamaszhoz hasonlít, aki valamennyi ruháját kinőtte. Értve ezen az úthálózatot, a közműhálózatot, az oktatási intézményeket, a kereskedelmet, a viz- és energiaellátást, a lakásellátást. Valóban, a ma már csaknem egymillió lakost számláló megyében nyolc város, hat városi jogú nagyközség és 118 község van. A Budapestet körülvevő település- Ővezet népsűrűség szempontjából is kivételes; itt él a megye lakosságának 43 százaléka, mintegy 425 ezer ember. Az erős ipar, a fejlett mezőgazdaság, az élénk kereskedelem egyrészt biztos -és szilárd megélhetési forrása a lakosságnak, másrészt az ország területi-gazdasági egyenlőtlenségei fokozták a migrációt, amelynek fő célpontja kétségtelenül a főváros, de hullámtéré' gátja majdnem mindig Pest megye. E migráció arányairól abból is fogalmat alkothatunk, hogy a legutóbbi 35 év alatt Pest megye lakóinak száma 300 ezer fővel gyarapodott. Az agglomeráció pedig még ma is a mozgat állapotában van. A megye települései az urbanizáció legkülönbözőbb típusait mutatják, történelmi településektől, a kertvárostól, az idegen- forgalmi várostól, és az "alvóváros" jellegű lakótelepektől kezdve az ipari '"létesit- menyvárosokig". Mindegyiknek megvan a maga jellegzetessége és eltérő fejlődésvonala. Jelentőségeben és érdekességben talán megérdemli a kiemelést Százhalombatta, amely mint "létesitményváros" a legutóbbi negyedszázadban jött létre. A háború előtti kis szerb települést földművesek és halászok lakták. Beékelve a Duna és a mai 6. számú müűt közé, kiesett a forgalomból. Meg az 1960-as években is, amikor már elhatározták, hogy a Barátság kőolajvezeték végállomásához nagy olajvegyipari bázist építenek, csupán készenléti lakótelepre gondoltak, és nem volt szó városról. Az enyhe lejtésű dombokon, a ragyogóan korszerű finomitóüzem tőszomszédságában azonban mégis településkarrier született. A csodát az olaj teremtette. Az ország egyik ipari büszkesége ma több mint 70 milliárdos termelési értéket produkál, miközben évi 3,5 milliárd tiszta nyereséget er el. Ilyen csúcstechnika kezelése és kiszolgálása magas szakképzettséget kíván, és azt megillető kulturális feltételeket. Valaha itt nyolc pedagógus volt, ma kétszáz van, valaha itt falusi doktor bácsi látta el a betegeket, ma 31 orvos és 200 egészségügyi dolgozó. És akkor nem számoltuk természetesen a magas képzettségű mérnökök, vegyészek, technikusok, tervezők, építészek, közgazdászok sokaságát, akik a Dunai Kőolajipari Vállalatnál es a Dunamenti Hőerőműnél dolgoznak. Lakóépületeinek többsége, amely a kezdő korszakban épült, meglehetősen egyhangú és fantáziaszegény. Látszott, hogy akkor még nem volt egységes városkoncepció. Ma azonban minden szépen átgondolt előrelátással fejlődik. A dombokra épült házcsoportok között parkos, ligetes térségeket hagytak, pihenő- és játszóhelyekkel. A házakban lakó mamák az ablakból is nyugodtan szemmel tarthatják gyermekeiket, mert a jármüközlekedés el van szigetelve az eletszinttől. A tanács még egy régi kis földszintes épületben működik, de néhány száz méterre innen már kezd kibontakozni az építés alatt álló városközpont tágas, négyszög alakú tere. Csaknem befejezetten áll már a szép, modern művelődési ház a könyvtárral, szomszédságában épül az uj városháza és több más, közcélú igazgatási épület. A központban egy hatalmas, téglalap alakú területen működik az "oktatási blokk", ahol egymás mellett van a napközi otthon, az általános iskola, a középiskola a tornapályákkal, mozgáshoz elegendő terekkel. A város szélen jórészt társadalmi munkával épült vadonatúj, szépen tervezett, tömegrendezvényekre is alkalmas sportkombinát, fedett sportcsarnokkal és stadionnal. Egyike ez azon helységeknek, ahol gáz, meleg viz mindenhová eljut. Ifjú város a szó szoros értelmében, ahol az átlagéletkor 30 év körül van, s amelyben a gazdasági és biológiai értelemben is hallatlan dinamizmus feszül. Még akkor is, ha látóhatárán a távolabbi gondok is megjelentek, mint például az, hogy az egyoldalú iparszerkezet és a viszonylag kevés munkaerőt igénylő pet- rokemiai ipar az evezred vege felé munká(folytatás a 9. oldalon)
