Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-07-04 / 27. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 4. 1985. Megye a főváros körül Hajnali hat óra. A mező­kön meg harmat- cseopek, alapályos részeken még ritkás kod ül, de a fák lombjai kozott már madársereg fújja reggeli dalát, versenyre kelve az ország­utakon haladó autöoszlopok zúgásával. Ha valaki ilyenkor repülő- 1 gépén közeled­ne a fővároshoz, . A-' felülről hatalmas, pókháló alakú, koncentrikusan sűrűsödő szálak­nak latna a Budapest felé futó utakat, amelyek telítve vannak. Csil­logó síneken hosszú vonatok és zöld( hernyó­ként HEV-szerel- vények kúsznak a városba es megállás nélkül öntik magukból utasaikat. A pályaudvarok hangyabolyhoz hasonlítanak, amelyek hol összesürüsödnek, hol megrit­kulnak. A piacok felé zöldséggel, gyümölcs- csel, hússal megrakott teherautók cammog­nak „ Budapest gigantikus érrendszere mű­ködik igy. Környező gyárai, termelőszö­vetkezetei, gazdaságai folytatják igy rop­pant anyagcseréjüket egymással. Szombaton és vasárnap azonban megfor­dul az áramlat. Ekkor Budapest bérházren­getegének lakói kerekednek fel, hogy autón, buszon, vonaton, HEV-vel szétáradjanak a Duna fényes szalagja mentén Szentend­re, Visegrád, Vác, Nagymaros irányába északra, vagy Dunaharaszti, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Szigetszent miklós, Ráckeve felé delre, a Gödöllői-dombság zöld erdői­be keletre, avagy a Pilis kedvelt kirándu­lóhelyeire nyugatra - de még mindenütt Pest megyébe. Tavasztól Őszig a hétvége­ken jo idő esetén majd félmillió pesti ózön- lik szét, vagy mint alkalmi turista, vagy pedig mint hétvégihaz- és telektulajdonos. E fŐ idegenforgalmi helyeken a megyében 60-70 ezer hétvégi telket tartanak számon. Vagyis a "központi megye" kiváltsága egyszerre okoz a Pest megyeieknek gondot és Örömet. A fővárossal való összefonó­dásuk kétségtelen előnyei mellett ugyanis az ország egyetlen más területén se hat­nak olyan roppant húző-feszitÓ erők, mint rájuk, akik Europa egyik legnagyobb met­ropolisának közvetlen környezetében él­nek. EGYMILLIÓ LAKOS Valamikor huszonöt-harminc évvel ez­előtt még úgy látszott, hogy decentralizá­lással lehet majd azt az ipari-kereskedelmi- kulturális túlerőt mérsékelni, amelyet a hatalmas varos állít a kevésbé urbanizált vidékkel szembe* Ma már látható, hogy ez nem olyan egyszerű. Hiszen most már több mint száz ipari vállalat és 108 ipari szövetkezet működik a megyeben, közöt­tük olyan nagyságúak, mint a Dunai Kőolaj­ipari vállalat, amely évi termelési érté­két tekintve az első az országban, s egyút­tal a VI. ötéves terv legnagyobb vállalati beruházása. Vagy említhetjük a gépipar­ból a Csepel Autógyárat, a Mechanikai Müveket, az Ipari Szerelvény- es Gépgyárat, az Ipari Muszergyárat; a Dunai Cement- és Mészműveket az építőiparból, a Forte fotokémiai gyárat a vegyiparból, a( Dunai Hőerőművet az energiaiparból, a Váci Kö­töttárugyárat a textiliparból... A gazdaság es a társadalom azonban soha nem ismeri a tökéletes egyensúlyi helyzetet. A gyors és nagyarányú iparosítás, a budapesti agg­lomerációs térség számbeli növekedése egyrészt siettette a megye városiasodását, másrészt mind nagyobb terheket rótt az ettől messze elmaradó infrastruktúrára. Pest megye most ahhoz a hirtelen nőtt kamaszhoz hasonlít, aki valamennyi ruhá­ját kinőtte. Értve ezen az úthálózatot, a közműhálózatot, az oktatási intézménye­ket, a kereskedelmet, a viz- és energiael­látást, a lakásellátást. Valóban, a ma már csaknem egymillió lakost számláló megyében nyolc város, hat városi jogú nagyközség és 118 község van. A Budapestet körülvevő település- Ővezet népsűrűség szempontjából is kivéte­les; itt él a megye lakosságának 43 száza­léka, mintegy 425 ezer ember. Az erős ipar, a fejlett mezőgazdaság, az élénk kereskedelem egyrészt biztos -és szilárd megélhetési forrása a lakosságnak, más­részt az ország területi-gazdasági egyen­lőtlenségei fokozták a migrációt, amely­nek fő célpontja kétségtelenül a főváros, de hullámtéré' gátja majdnem mindig Pest megye. E migráció arányairól abból is fo­galmat alkothatunk, hogy a legutóbbi 35 év alatt Pest megye lakóinak száma 300 ezer fővel gyarapodott. Az agglomeráció pedig még ma is a mozgat állapotában van. A megye települései az urbanizáció leg­különbözőbb típusait mutatják, történelmi településektől, a kertvárostól, az idegen- forgalmi várostól, és az "alvóváros" jelle­gű lakótelepektől kezdve az ipari '"létesit- menyvárosokig". Mindegyiknek megvan a maga jellegzetessége és eltérő fejlődés­vonala. Jelentőségeben és érdekességben talán megérdemli a kiemelést Százhalom­batta, amely mint "létesitményváros" a legutóbbi negyedszázadban jött létre. A háború előtti kis szerb települést földmű­vesek és halászok lakták. Beékelve a Duna és a mai 6. számú müűt közé, kiesett a forgalomból. Meg az 1960-as években is, amikor már elhatározták, hogy a Barát­ság kőolajvezeték végállomásához nagy olajvegyipari bázist építenek, csupán készen­léti lakótelepre gondoltak, és nem volt szó városról. Az enyhe lejtésű dombokon, a ragyogóan korszerű finomitóüzem tőszom­szédságában azonban mégis településkar­rier született. A csodát az olaj teremtet­te. Az ország egyik ipari büszkesége ma több mint 70 milliárdos termelési értéket produkál, miközben évi 3,5 milliárd tiszta nyereséget er el. Ilyen csúcstechnika keze­lése és kiszolgálása magas szakképzettsé­get kíván, és azt megillető kulturális fel­tételeket. Valaha itt nyolc pedagógus volt, ma kétszáz van, valaha itt falusi doktor bácsi látta el a betegeket, ma 31 orvos és 200 egészségügyi dolgozó. És akkor nem számoltuk természetesen a magas képzettségű mérnökök, vegyészek, techni­kusok, tervezők, építészek, közgazdászok sokaságát, akik a Dunai Kőolajipari Válla­latnál es a Dunamenti Hőerőműnél dolgoz­nak. Lakóépületeinek többsége, amely a kez­dő korszakban épült, meglehetősen egyhan­gú és fantáziaszegény. Látszott, hogy ak­kor még nem volt egységes városkoncep­ció. Ma azonban minden szépen átgondolt előrelátással fejlődik. A dombokra épült házcsoportok között parkos, ligetes térsé­geket hagytak, pihenő- és játszóhelyekkel. A házakban lakó mamák az ablakból is nyugodtan szemmel tarthatják gyermekei­ket, mert a jármüközlekedés el van szige­telve az eletszinttől. A tanács még egy régi kis földszintes épületben működik, de néhány száz méterre innen már kezd kibontakozni az építés alatt álló városköz­pont tágas, négyszög alakú tere. Csaknem befejezetten áll már a szép, modern műve­lődési ház a könyvtárral, szomszédságá­ban épül az uj városháza és több más, köz­célú igazgatási épület. A központban egy hatalmas, téglalap alakú területen műkö­dik az "oktatási blokk", ahol egymás mel­lett van a napközi otthon, az általános iskola, a középiskola a tornapályákkal, mozgáshoz elegendő terekkel. A város szélen jórészt társadalmi munkával épült vadonatúj, szépen tervezett, tömegrendez­vényekre is alkalmas sportkombinát, fedett sportcsarnokkal és stadionnal. Egyike ez azon helységeknek, ahol gáz, meleg viz mindenhová eljut. Ifjú város a szó szoros értelmében, ahol az átlagéletkor 30 év körül van, s amelyben a gazdasági és bio­lógiai értelemben is hallatlan dinamizmus feszül. Még akkor is, ha látóhatárán a távo­labbi gondok is megjelentek, mint például az, hogy az egyoldalú iparszerkezet és a viszonylag kevés munkaerőt igénylő pet- rokemiai ipar az evezred vege felé munká­(folytatás a 9. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents