Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-08-22 / 31. szám

50 éves 3-oldal A TÁRSADALMI BIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNY AMERIKA] A magyarság szolgálatában 6. oldal Asszonybeszéd 7. oldal Ára 30 cent Ért. as 2nd Class Matter Dec.. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vol. XXXIX. No. 31. Thursday, Aug. 22. 1985. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York. N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 FONTOS ÉVFORDULÓ SZILARD HAJtCOLT HIROSIMA BOMBÁZÁSA ELLEN Hirosima es Nagaszaki bombázásának 40. évfordulóján kettőzött figyelmet ér­demelnek Matthiesen Amarillo, Texas-i püspök intő szavai: "Némely amerikai még mindig nem nőtt fel. Elsők akarunk lenni labdarúgásban, elsők harci képességben. A döntő kérdés ez: van-e a népnek erkölcsi ereje ahhoz, hogy kordában tartsa az atomtechnológiát. Sajnos eddig ez nem történt meg es félek, hogy katasztrófa felé sodródunk." Volt Amerikában egy ember, magyar ember, az atom­bomba feltaláló­ja, aki már az első bomba előál­lításakor megpil­lantotta a borzal­mas szakadékot, amelyet a szabad­jára engedett atom­technika képvi­selt és minden erejevel küzdött Hirosima és Na­gaszaki bombázá­sa ellen. Ez az ember Szilárd Leó volt! Az atombomba tulajdonképpen az ő agyanak szü­leménye. ( De u ö szilárd Leó csak azért műkö­dött közre annak előállításában, hogy meg­előzzük Hitlereket az atombomba elkészí­tésében. De miután a náci Németország összeomlott katonailag, Szilárd Leo elle­nezte a bomba hadászati alkalmazását. Trumanék azonban (és az akkori katonai­ipari komplexum emberei) a háború megrö­vidítésének jelszavával és "Oroszország megleckéztetésének" céljából ledobatták az első két atombombát két japán város­ra, megölve több, mint 240.000 polgárt. Az amerikai sajtó következetesen agyon­hallgatja Szilárd Leó történelmi szerepét, kiemelkedő humanizmusát, prófétai jovÖ- belatásat. Olvasóink számára igyekszünk majd a függönyt fellebbenteni bizonyos eltitkolt tényekről Szilárddal kapcsolatban. KIK TÁMOGATJÁK BUSH-T ? Nyílt "titok", hogy már ’ nagyban folyik az 1988-as elnökválasztási kampány. A George Bush alelnök jelölését támogató bizottság ez év első felében 800.000 dol­lárt gyűjtött, többet, mint a többi pályázók bármelyike. Jack Kemp bizottsága 733.000, a Baker bizottság 508.000 és Bob Dole bizottsága 88.000 dollárt kollektált. Felszínre került az a tény, hogy a Bush kampány előmozdítására adott összeg nagy részét az ország olaj- es gázvallalatai adományozták. NOBEL-DIJASOK A MORATÓRIUMÉRT Mi, alulírottak, a California Institute of Technology és a Jet Propulsion Labo­ratory tagjai, személyes aggodalmunkat óhajtjuk kifejezni a világűr militarizálásá- nak növekedése fölött. Úgy véljük, hogy az úrfegyverek elleni védekezés eszközei­nek további fejlesztése és készenlétbe helyezése árt messzebbmenő nemzetbizton­sági érdekeinknek. Ugyanügy véljük azt is, hogy a nemzetvédelmünket szolgáló olyan állítólagos módszerek, mint a csil­lagháborús tervek, kétes technikai és stra­tégiai alapokon nyugszanak. Ezek a tervek a legjobb esetben kolosszális tudományos es pénzügyi költségeket jelentenek, gyakor­latilag pedig fokozzák a nukleáris háború kockázatát, felborítva a jelenlegi straté­giai egyensúlyt. ( Ennél fogva felszólítjuk választott képvi­selőinket arra, hogy Rendeltessenek el azonnali hatállyal moratóriumot minden úrfegyver fejlesz- tesere és kipróbálására. Vegyék fel újra a tárgyalások fonalat az úrfegyverek eltiltását célzó kölcsönösen ellenőrizhető egyezmény kötésére. Jelentsék ki újra nyomatékosan, hogy tiszteletben fogják tartani az 1967-es vi­lágúr- és az 1982-es úrfegyver-elleni egyez­ményt. Az a reményünk, hogy elkerülhetjük a szükségtelen es igen költséges uj fegy­verkezési versenyt és helyébe a világűr békés célokra való felhasználása révén viszálytalanabb és együttműködésre alkal­masabb jövő elé tekinthetünk. Prof. Carl D. Anderson, a Fizika Nobel- dijasa, 1936. Prof. R.P. Feynman, a Fizika Nobel-di- jasa, 1965. Prof. W.W. Fowler, a Fizika Nobel-di- jasa, 1983. Prof. M. Gell-Mann, a Fizika Nobel-di- jasa, 1969. • Prof. Linus Pauling, a Kémia Nobel-di­jasa., 1954. A beke úgyenek Nobel-dijasa, 1962. Prof. R.W. Sperry, az Orvostudomány Nobel-dijasa, 1981. A fentieken kívül a nyilatkozatot aláír­ta a Nemzeti Tudományos Akadémia azon 63 tagja, akik a California Institute of Technologyn tanítanak. KATASZTRÓFA FELÉ Vajúdtak a hegyek és - egeret szültek. A del-afrikai 'apartheid' kormány elnöke. Botha nagy garral meghirdetett állítóla­gos 'reform' beszédében semmilyen lényeges engedményt nem tett az ország túlnyomó többségét alkotó 27 milliónyi fekete lakos­ság polgárjogának éli mérésé terén. A Nobel-békedijas Tutu püspök, a fekete lakosság egyik fó' szószólója, kijelentette, hogy Botháék vak ragaszkodása a fekete nép elnyomásához 'katasztrófa' felé sodor­ja az országot. A kormány nap-nap után tucatszámra mészárolja le a tűrhetetlen helyzet következtében tiltakozó feketé­ket és eddig már több, mint ezer személyt tartóztatott le. Még McFarlane, Reagan elnök nemzet­biztonsági főtanácsadója is 'csalódását' fejezte ki Botha beszéde fölo"tt. Arról nem beszélt McFarlane, hogy kormányának eddigi u.n. 'épitft-kapcsolat'-politikája min­den anyagi és erkölcsi támogatást megadott Botháéknak. Most már ö is látja e politika eredményét: a 'szakadék' felé való köze­ledést. Vizsgálatot követel D. Michael Barnes, Maryland demokrata képviselője a képviselohaz azon bizottsá­gának elnöke, amely a közép-amerikai problémákkal foglalkozik, átiratot intézett Robert C. McFarlanehoz, a Fehér Ház Biztonsági Tanácsához, melyben kéri, hogy adja át azokat a dokumentumokat, amelyek rávilágítanak Oliver I. North alezredes ténykedésére: miként segítette a nicara­guai "kontrákat". A New York Times és a Washington Post ugyanis nyilvánosságra hozták North alez­redes együttműködését a nicaraguai ellen­forradalmárokkal, ami az 1984. októberé­ben hozott Boland módosítás megszegését jelentette. A Boland módosítás megtiltja a C.I.A.- nek vagy a kormány bármely más egységé­nek együttműködését a nicaraguai kont­rákkal.

Next

/
Thumbnails
Contents