Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-11-21 / 44. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. Magyar Filmfesztivál N. Y. -ban Whar a francia jobboldalon (folytatás az 5. oldalról) barátságot kötött Jean-Marie Le Pennel, rajongott a fajüldöző politikus nézeteiért. Odaadó, megrögzött hive lett. A temetés után a közjegyzőnél fölnyitották a végrendeletet és meglepetésre kiderült, hogy az egész vagyon kizárólagos örököse Le Pen; az övé a milliók, a fényűző kastély. Feleségével és hon szeretett leányaival nem is késlekedett beköltözni, habozás nélkül birtokba vett mindent, egyszeriben Franciaország egyik leggazdagabb embere lett, és a kisujját sem kellett mozdítania érte. Per lett belőle természetesen, a kisemmizett család a bírósághoz fordult, a jussát követelte. De mielőtt mé^ egyáltalán belenézhettek volna az aktákba, egyezkedés kezdődött, a família meghátrált, átengedte a szélsőjobboldali vezérnek a tekintélyes hagyatékot. Senki sem kutatta a bekövetkezetteket, bár köztudott volt, Le Pen hogyan jutott a vagyonához. Illetve az idén áprilisban a Le Matin megbolygatta az ügyet, cikksorozatot kezdett, föllebben- tette a hátteret. Demarquet doktor szerint a baratja ekkor szeppent meg először, ebédre hívta, és közölte vele: neki most el kell utaznia, de elvárja tőle, hogy minden eszközzel keljen a védelmére. "Milyen címen?" - kérdezte tőle. "Azzal - mondta Le Pen -, hogy te voltai a család háziorvosa." Demarquet állítólag ekkor mindent visszautasított, arra hivatkozva, hogy a bíróság előtt nincs módja nyilatkozni, mert köti öt a titoktartási eskü. Fél év után derült ki mindez, hogy a politikai szakítást követően a doktor meghívta a Le Monde munkatársát, és haragjában mindent kitálalt. Aprólékosan elmesélte, hogy Le Pen alig ismerte meg a szeszek rabjává esett milliomost és ugyancsak iszákos édesanyját, barátilag máris megkérte Demarquet-t, venné őket kezelésbe. Különleges óhaja nem volt ugyan, de cinkosan úgy értette, más ne tudjon az állapotukról. Az orvos azonban szinte két emberi roncsot talált, igencsak elŐrehaladottan agyalágyult állapotban, az ő változata szerint nem akarta egyedül vállalni a felelősseget. Ezért konzíliumra kért egy komoly elmegyógyasz egyetemi tanárt, aki megerősítette az Ő diagnózisát. Azért folyamodott ehhez a lépéshez - tette hozzá -, mert nem akarta, ha később bekövetkezik az elkerülhetetlen, Le Pen cinkosának tekintsék Őt. Fölismerte, hogy a szélsőjobboldali vezer a szerencsétlenek "börtönőre- kent" igyekszik fölhasználni. A professzor beavatása miatt már akkor összerügták a port. ELÉRKEZETT a nap, a betegség végső szakasza, amidőn Hubert Lambert aláirta a végrendeletet; mindenét, amilye csak van, Le Penre hagyja. Az áldozat a véget járta. Értesítették Demarquet doktort, akinek az volt a szándéka, hogy másnap az elmegyógyász társaságában vizitet tesz. De erre már nem volt lehetősége, mert éjszaka a milliomos meghalt. A körülményekről a jóbarát nem fed föl semmit, mert ugyebár az "orvosi titoktartás" változatlanul kötelezi. Csak föltételezésekbe bocsátkozhat, célozhat rá, voltaképpen mi is történhetett. Ez a változat pedig az, hogy Lambert már olyannyira magatehetetlen volt, a táplálkozásáról sem tudott gondoskodni. Volt ellenben egy sofőrje, akit minduntalan italért küldözgetett. A szerencsétlen flótás nem mert a gazdájának ellentmondani, hozta a halálos mérget tartalmazó palackokat, végeredményben az orvos változata szerint az követThursday, Nov. 21. 1985. kezett be, hogy az iparmágnást a koporsóba itatták, de amikor aláíratták vele a testamentumot, mar nem volt beszámít- ható állapotban.-Nem vádolom sem Le Pent, sem Lam- bert-t - mondta Demarquet -, magam csak annyit tudok, hogy én egyetlen csöpp alkoholt sem vittem a szerencsétlennek. Valakit ilyen állapotban nem megakadályozni a szenvedélyében vagy netán készakarva önteni bele a szeszt, csak egyetlen dolgot jelent: a sírba taszították. Az egykori cimbora vádja tehát nem egyéb, minthogy a Nemzeti Front elnöke kivetette hálóját a milliomosra, és ha közvetlenül nem gyilkolta is meg, de úgy rendezte el, a halálba taszítsa, előtte azonban gondosan megkaparintotta a vagyonát. Az előadás módja jogi kibúvókat keres, kerüli a rágalmazást, a határozott állításokat, de a végeredmény egyremegy. Le Pen bűnös, nemcsak a politikában alkalmaz alávaló módszereket, magánéletében is. A Le Monde krónikása megjegyezte, az a dolga, ami a tudomásara jut, arról tájékoztasson, az egész történetért azonban Demarquet doktoré a teljes felelősség. Ami biztos, mert közismert is, Le Pen a Lambert vagyon kizárólagos haszonélvezője, a kastély ma is az otthona. A LELEPLEZÉS kényes helyzetbe hozta a Nemzeti Frontot^ talán még halmozottan is, hiszen a széthullás állapotába jutott. (folytatás a 3. oldalról) i A lejátszott magyar filmek között ott láttuk Novák Mark "Kedd"-jét, Xanthus Janos "Werther Elete-t", Maurer Dóra "Hétpróbáját", Huszarik Zoltán "Elégiáját", Magyar Dezső "Büntetőexpedició-jat", Hay Ágnes "Egy Különös Úr Naplójá- ból-jat", Rófusz Ferenc immár szinte klasszikus "A Legy"-ét, Antal István "Kálváriá-ját", ( Schiffer Pál "Fekete Vonatját", valamin^ Enyedi Ildikó, Erdély Miklós, Vidovszki László, Tóth János, Bődy Gábor, Száva Gyula és Szirtes And> H .. ras müveit. Ezzel egyidőben ugyancsak Amerikában tartózkodott Mészáros Marta és Szabó István is. A legnagyobb benyomást a new yorki filmkritikusokra a legtöbb magyar film magas intellektuális színvonala tette, megjegyezvén, hogy egy ilyen kis ország mily előnyösen hasonlítható össze nála sokkal nagyobb és gazdagabb országok teljesítményével e téren. Például Képünkön, amely a iumiesztivaion készült, latjuk VDairoi- jobbra): Gáti János jónevu new yorki kisfilm- és animációs producert, Maurer Dórát, Sam McElfresht< az Amerikai Művészetek Szövetségének film-menedzserét, Antal Istvánt, dr. Beke László akadémikust, Mész Andrást (Balázs Béla Stúdió) és Horváth Istvánt. (Foto: General Press Features/ G.D. Hackett) Bunuel "Le Chien Andalou"-ja óta a franciák alig produkáltak jelentősei ebben a zsáner- ben. A USA experimentális kisfilmjei pedig inkább technikában vannak előbbre, de kevesebb bennük "az üzenet", nyílt vagy rejtett. Gabriel D. Hackett tevekenysegének központi célja a demokratikus, a nemzetiségek kollektiv és minden egyes állampolgár jogait egyaránt tiszteletben tartó magyar állam létrehozása. A magyar történelem egyik legnehezebb órajában, az első világháború után, az őszirózsás forradalom kormányának minisztereként az 6 feladata a tárgyalás a nemzetiségek politikusaival. 1919 május elsején hagyja el Magyarországot, és bécsi évek után az Egyesült Államokban talál uj otthont. 1925-től haláláig az Ohio állambeli Oberlin Collegeban a politikatudományok professzora . Az itt töltött évek alatt írja meg The Dissolution of the Habsburg Monarchy cimíi könyvét, amely mindmáig alapkönyv a téma iránt érdeklődök számára. Születésének 110. évfordulója alkalmából 1985. november 7-9 kozott Oberlinben konferenciát szenteltek emlékének, "The Quest for Political Order East-Central Europe" címmel. Amerikai és magyarországi történészek kilenc ülésen lényegében három nagy témakörrel foglalkoztak. Egyéniségével, szellemi hagyatékával, korának szellemi es politikai irányzataihoz való viszonyával foglalkoztak Andrew Bongiorno, Borsody István, Litván György, Jeszenszky Géza, Szendrey Tamás, Pók Attila, Jemnitz JASZI KONFERENCIA (folytatás a 3. oldalról) , János, Zsuppán Tibor, Lee Congdon, Sam Wilson előadásai es hozzászólásai. Mindenki elismeréssel beszélt Jaszi személyiségének morális integritásáról, politikai gondolkodásának központi eszméjeként pedig a demokráciát emeltek ki; a Duna-menti patrióta számára a demokrácia volt a nemzeti konfliktusok megoldásának eszköze. A Jaszi és a (szociáldemokrácia viszonyát vizsgáló előadáshoz kapcsolódva vita alakult ki Jaszi marxizmus-felfogásáról és a szociáldemokráciához való viszonyáról: volt aki a kapcsolódási pontokat emelte ki, volt aki az elhatárolásra helyezte a hangsúlyt. Jaszi emigráciös szervező tevékenységével is foglalkozott az előadás, a huszas évek elején a Habsburg Monarchia utódállamainak vezetőivel folytatott tárgyalásait Litván György elemezte. Igen érdekes adalékokkal szolgált Jászi 1918—1919— es tevékenységéhez Thomas Spira előadása a | magyarországi svábok állásfoglalásairól Jaszi Keleti Svájc tervével kapcsolatban. A második nagy témakör Jaszi tudományos munkásságának központi problémája, a különböző nepek, nemzetek Habsburg Monarchián belüli együttélése volt. Kari A. Roider a Habsburg Birodalom népei nemzeti tudatának kialakulásáról beszélt, James (folytatás all. oldalon)
