Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-07-11 / 28. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 11. 1985. Lusztig Imre •• Magyarországi élmények A Szabadság-tér e^yik padján ülök, él­vezem a hüs szellőt es az elém táruló lát­ványt: az uj generáció, 4 évestől kb. 12 évesig, játszik a téren, futkosnak, bujócs- káznak, fecsegnek, nevetnek, kiabálnak, "veszekednek". Élik világukat gondmente­sen, felhalmozott energiájukat hasznosít­ják. , Leül mellem egy idős asszony. Szoba elegyedünk. Megtudom, hogy Horváth Ja- nosnénak hívják, 76 éves, nyugdíjas es a közelben, az Arany János u.16. szám alatt lakik férjével, Jánossal, aki szintén nyug- , díjas. Elmondja, hogy férje 3.500, ó pedig 2.300 forint nyugdijat kap. Kérdem, hogy ebből a havi 5.800 forint nyugdíjból tud­ják-e fedezni kiadásrikat? Felsorolja, hogy a házbér 3.800 forint, a többi pedig elég az élelemre', ruhára nem igen van szükségük, mert ami van, azt sem tudják elhordani. ( Kérdezem, hogy mi történik, ha betegseg áll elő? Hosszan elmondja erre, hogy úgy ó, mint férje hosszabb ideig beteg volt: férjének szívbaja van, hónapokig volt a kórházban, ahol rendbejött, de megtiltot­ták, hogy munkáját, mint esztergályos folytassa. A kórházi kezelés egy fillérjük­be sem került, ö is kórházban volt, azért sem kellett fizetni. Kérdezem, hogy van-e csaladjuk? Van ám! Fiam, unokám és dédunokám. - mond­ja. Fia neve Győri László /első férjétől van/, foglalkozása ' gépészmérnök. Van kocsijuk, villájuk! és két lányuk, Andrea és Szilvia. Andrea férjhez ment Rostás Istvánhoz, aki erdömernöknek készült, de most autóbuszvezető. /Ez nem kivéte­les eset, számos mérnök képtelen megélni a fizetéséből, ami nagyon alacsony és el­mennek dolgozni, mint pl. Rostás is oda, ahol kétszer, háromszor többet keresnek. Ez az ország egyik megoldatlan problémája./ Kérdezem, hogy segitenek-e a fiatalok a költségek fedezésében? Nincs rá szüksé­günk - mondja Horváthné. - , meg tudunk mi élni szépen a nyugdíjból, minden segít­ség nélkül. Még ha felajánlanák is, nem fogadnánk el. Amikor ezt mondja, rámutat az ölében tartott szatyorra. "Látja, most jöttem az üzletből, vettem almát. Holnap jön­nek az unokák, szeretik az almásrétest, azt készítek nekik." Félórái beszélgetés után feláll és azt mondja: "Senkinek se legyen rosszabb dol­ga, mint nekünk, idősöknek. Akkor szebb világban élhetünk." BELYEGGYUJTOKNEK _______KÁNTOR ISTVÁN ROVATA Bélyeget adott ki a Magyar Posta a Nemzet­közi Orvoskongresszus alkalmából. A 2.-Ft-os belyeg tervezője Zombo- ry Éva, kiadta az Állami Nyomda 1.932.000 foga­zott és 4.800 fogazatlan példányban. VIRAGKARNEVÁLRA készülnék a debreceni rendezők. Az augusztus 20-i eseményen tizenhét kompozíció vonul fel. A szinpompás menetben tiz külföldi és hat hazai művész- együttes, valamint hét középiskolás csoport vesz részt. Az elnökség, háttérben a kongresszus jel­szava. ORVOSKONGRESSZUS BUDAPESTEN (folytatás az 1. oldalról) ben sokféle, egymástól eltérő álláspontot képviselnek. De összeköti önöket az a tisz­teletreméltó törekvés, hogy megtegyenek minden lehetségest az emberi életet, a civilizációt, az emberiség létét fenyegető nukleáris katasztrófa elhárítása érdekeben... Az önök mozgalma fontos szerepet tölt be az i emberiseget fenyegető veszélyek feltárásában, a népek békeakaratának éb­ren tartásában, a nemzetközi közvélemény mozgositásaban... A magyar nép békét akar, az a kívánsága, hogy megvalósíthas­sa országépitö terveit" - jelentette ki be­szédében Kádár János. A nemzetközi politika több vezető sze­mélyisége köszöntötte a kongresszus részt­vevőit. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a kongresszushoz intézett üdvöz­letében azt hangoztatta, hogy a Szovjet­unióban megértést tanúsítanak a mozgalom hasznos tevékenysége iránt és támogat­ják azt, osztoznak az orvosok azon céljá­ban, ho^y megvédjék az emberiséget a Földön es az űrben folyó fegyverkezési hajsza veszélyeitől. Ronald Reagan, az USA elnöke üdvözletében együttműködés­re hivja fel a Szovjetuniót a nukleáris hábo- rü* megakadályozása érdekében. De üze­netet küldőt. «^ NSZ főtitkára, s El. János Pál pápa is. A konferencia főreferátumát Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke tartotta; felszólalt Bruno Kreis­ky volt osztrák kancellár, valamint Half- dan Mahler, az Egészségügyi Világszerve­zet vezérigazgatója és James Grant az UNICEF ügyvezető igazgatója is. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 18.- Fél évre: $ 10.- Kanadába és Európába 1 évre $ 20.­Megujitásra: $...................................... Naptárra: $.................. Név:.................................................... Cim:................................................... Város:............................Állam:......... Zip code:................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Dénes Géza (Budapest) Három budapesti művész újabb sikere A budapesti Épületkerámiaipari vállalat teljes szakmai és erkölcsi támogatásával zajlott négyéves kisérletsorozat eredmé­nyeképpen Kesztyűs Ferenc, Zengő-Sztankovits Mihály és Würtz Adám grafikus- és festőművészek eljárásával egy olyan merőben uj technológia született meg, amely szinte forradalmian uj a tűz­zománc—kerámia festészetben. Ez az eljá­rás mind kisméretű táblaképeken, mind a nagyméretű falfelületen olyan rendkí­vüli művészi hatást eredményez, amely nemcsak a meghitt lakásbelsők díszítésé­re alkalmas, de ugyanilyen hatásos a nagyobb, közösségi épületek külső homlokzatának és belső tereinek diszitésére is. Ilyen épü­letek: óvodák, iskolák, kórházak, fürdők, szállodák, könyvtárak, színházak, házasság­kötő es kongresszusi termek, stb. A most már kiforrott és a gazdasagosság szempont­jait is messzemenően kielégítő eredmények végtermékeként létrejött műalkotások először voltak megtekinthetők az Épület- kéramiaipari Vállalat Móricz Zsi^mond Művelődési Haza kiállító helyisegében 1985. május 28-án, s volt látható a nagy mereteket igazoló alkotás a vállalat be­járati homlokzati falán, amelyet a három összefogott művész hálaja jeléül készített patronáló vállalatuk számára. / A . kiállítás megnyitása alkalmából az Epületkerámiaipari Vállalat vezetői, élü­kön Vig Jenő vállalati igazgatóval, a művé­szek munkáját folyamatosan figyelemmel kisérő Dr. Pogány Ödön Gábor művészét- történész, a Magyar Nemzeti Galéria ny. főigazgatója és Sipos Tamás iró, a Magyar Televízió főszerkesztője sajtótájékoztató keretében ismertették az eljárás hasznos­ságát - amely minden jel szerint a hazai felhasználáson kívül exportlehetőséget is teremt - a jelenlévő mintegy negyven újságíró és meghívott vendég előtt. A saj­tótájékoztatón a vállalatvezetés és a mű­vészek alig győztek a felvetett hasznos kérdésekre választ adni A Budapesti Lakás­építő vállalat (népszerű nevén a BULAV) és az ORION Rádió- és Televíziógyár kép­viseletében jelenlevők által felvetett kér­dések oda irányultak, hogy miként tudnák ók is hasznosítani az uj eljárással készülő tüzzománckerámia-alkotásokat saját terü­letükön. A legérdekesebbnek tartott fel­vetés az volt, hogy rövid időn belül elér­hető lesz-e, hogy az egyszerű emberek is megvásárolhatják e műalkotásokat, ame­lyek elet’úk hétköznapjait is színesebbé tennék a beépített, házgyári elemekkel összeállított lakásokban. Hiszen manap­ság sokszor emlegetik - joggal -, hogy si­vár, száraz az emberiség elete a panelhá­zakban, a "kórengetegben". A ttizzománckerámia kép életképességét alátámasztják azok a neves művészettör­ténészek, akik nagyra értékelik és lelkes támogatói ennek, mint például Dr. Pogány Ödön Gábor, Sipos Tamás, vagy Dr. Koczogh Ákos. Az ö véleményükkel az Épületkerá­miaipari Vállalat azonositja magát és to­vábbi lehetőségeket biztosit a művészek elképzeléseinek kibontakoztatásához. Újítsa még előfizetését!

Next

/
Thumbnails
Contents