Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-11-14 / 43. szám

Thursday, Nov. 14. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 13. A felvétel az üstökösről legutóbbi látogatásakor, 1919-ben készült a Lowell obszervatóriumban. 1985-ben a világ számos részéről műhol­dakat bocsátanak fel, hogy elkapjanak egy pillanatot, amelyre hetvenhat eszten­deje várnak a csillagászok. Lelkes várako­zás előzi meg égboltunk legnagyobb üstö­kösének, a Halley-nek (visszatérését. És noha ennek a tiz kilometer átmérőjű ho- golyónak immár szinte minden titokzatos­sága szétfoszlott, semmi jele annak, hogy csökkenne körülötte az izgalom - a Halley- hüho! kínai krónikákban megkísérelték azonosí­tani a Halley-üstököst, az első biztos fel­jegyzés időpontja i.e. 87., a Ban-korszak ideje (Julius Caesar 14 esztendős volt akkor­tájt). Azóta az üstökös huszonhétszer tért vissza, és mindegyik visszatérésének nyoma van a történelmi feljegyzésekben, kivéve az i.sz. 912-est. (A hetvenhat éves ciklus egyébként nem egészen pontos, mert az üstökös pályáját befolyásolhatják a boly­gók, ha a közelükben halad el.) A csillagászok már két éve figyelemmel kisérik a közeledő Halley-üstököst. 1982. október 16-án az amerikai Palomár-hegyi obszervatórium ultraérzékeny eszközei az Ötméteres távcsőben már érzékelték az üstököst, mint tűhegynyi fénynyalábot, nagyjából a Saturnus bolygó távolságában. Az előzetes számításokhoz képest az üstö­kös néhány órával hamarabb érkezett, de csóvája a várakozásnak megfelelően nyugatra mutatott. Azóta az üstökös sebessége egyre foko­zódik, ahogy a Nap - es a Föld - fele köze­ledik. A Halley-üstökös, akárcsak legtöbb társa, ideje nagy részét a Naptól távol, viszonylag lassú keringésben tölti, de amikor közelebb kerül a Naphoz, fölgyorsul. Az első amatőr csillagász, Széki Cumu 1984 szeptemberében észlelte Japánban. Ekkor az üstökös már nagyjából feleannyira volt tőlünk, mint az első megfigyeléskor. To­vább fog gyorsulni addig, mig 1986. feb­ruár 9-én a legjobban megközelíti a Napot. Aztán visszalódul a Naprendszer határai felé, a Neptunus pályája mögé, es 2061-ig nem is tér vissza. 1985 novembere és 1986 májusa között sem lesz a Halley-üstökös valami fényes látványosság. Az ókor óta most látjuk majd a leghalványabbnak, mert a legközelebbi pontján is viszonylag távol lesz a Földtől. Mivel azonban hetvenhat evenként egyszer kerül a kézelőnkbe, ál­talában mindenki csak életében egyszer figyelheti meg, tehát meg kell ragadni az alkalmat, még ha látcsővel is. Ősapáink még örültek volna is, ha az ég valamicskét megkíméli az emberiséget a szörnyűséges látványtól. CSAPÁSOK HÍRNÖKE A Halley a legrégebben ismert üstökös. A modern számítások körülbelül i.e. 1400-ig visszamenőleg tudják ^ rekonstruálni pályá­ját; de a kísérő por- es tÖrmelékfelhŐ ada­taiból David Hughes, a sheffieldi egyetem tudósa arra következtetett, hogy több mint kétezer alkalommal megkerülte már a Napot - vagyis a neandervölgyi korszak óta, ha nem régebben. Noha a fölfedezés dátumát sokan i.e. 240-re teszik, és a régi A Halley-üstökös legkorábbi ábrázolása a bayeux-i falikárpiton látható, ahol az angolszászokat ejti kétségbe 1066-ban, a normann hódítás előtti, feszültséggel terhes időszakban. Az üstökösök feltűné­se mindig rémületbe ejtette az embereket. Egy XVII. századi röpirat - amelyet akkor adtak ki, amikor Edmond Halley még gyer­mek volt - igy szólt: "Ezek a lángoló csillagok Éhínséggel, szerencsétlenséggel, háborúk­kal fenyegetik a világot! Hercegeknek halál; királyságoknak sok csapás, Minden uradalomnak biztos veszteség! Pásztoroknak betegség; földműveseknek rossz idő; Tengerészeknek vihar; városoknak árulás." A Halley-üstökös legutóbbi látogatása­kor, 1910-ben is sokan katasztrófát vártak, sŐt VII. Edward király be is töltötte a klasz- szikus angol jövendölést, hogy az üstökös megjelenésekor meghal az uralkodó. A közelmúltban, 1973-ban a Kohoutek-üstö- kÖs azonban szemlátomást hatástalan volt, noha baljós fényességgel tündökölt az égen. A mi nemzedékünk már inkább kiváncsi örömmel, mint félelemmel nézheti az üstö­kösöket. A Halley-üstökös semmilyen szen­vedést nem fog ránk hozni, azt leszámít­va, hogy nem láthatjuk elég közelről, ami­kor ugyanis az üstökös napközeibe kerül, a Fold éppen a Nap túloldalán, az üstökös­sel ellentétesen helyezkedik majd el? tehát közénk kerül a Nap. Előtte és utana az üstökös halványan és alacsonyan látszik majd az égbolton. Kárpótlásként ezért a "kedvezőtlen geometriáért" a Halley- üstököst ez alkalommal a televízióban is megtekinthetjük majd. A nagy teljesít­ményű távcsöveket már jó előre rá fogják irányítani, és 1986 márciusában nem keve­sebb, mint hat űrjármű fog az üstökös kör­nyezetében tartózkodni, s olyan kifinomult módszerekkel vizsgálják, amelyektől Halley- nek örömében a lélegzete is elállt volna. Mintegy három évszázada Edmond Halley az emberi értelem zászlóvivőiéként kijelen­tette: az üstökösök nem az Isten vagy az ördög küldöttei, hanem a Nap körül kerin­gő testek. A róla elnevezett üstököst is- lingtoni magánobszervatóriumában figyel­te meg 1682-ben. Nem sokkal később barát­ja, Isaac Newton azt mondta neki, hogy az "valamiféle bolygó". Halley fáradságos számításokkal azonosította a vissza-vissza- térő üstököst. Először két másikkal is ösz- szekeverte ugyan, de végül siker koronázta munkáját. Megbizonyosodott róla, hogy az i.sz. 1456-ban, 1531-ben, 1607-ben és 1682-ben látott égitest egy és ugyanaz az üstökös. Meg is jósolta, hogy 1758-ban ismét meg fog jelenni - és amikor igy is történt, már Halley-üstökösként üdvözöl­ték. Ezután 1835-ben és 1910-ben is feltűnt, mint a visszatérő üstökösök legfényeseb- bike. A nyolcvanas éveiket taposo emberek még emlékezhetnek az 1910-es látványra - bár lehet, hogy emlékezetük inkább a sokkal feltűnőbb nagy januári üstökös képét őrzi, amely abban az évben "elhomályosi- totta" a Halley-üstököst. A mostani halo- ványabb látványt még könnyebben megza­varhatja valami fényesebb kozmikus láto­gató. Székelyföldi utazás (folytatás all. oldalról) Estvefelé pedig elégült munkás csapat­ja jón haza a háznépnek, hogy a nap fáradal­mait édes otthonjában kipihenje; s nem hiányzik e kedves körből egy-egy meglepően szép leány vagy menyecske sem, (ki a jele­net költőiségét emelve fokozza. Es e csalá­di érzelemmel a legforróbb hazaszeretet párosul, mely a múltban és a közelmúltban is oly hősies tettekben nyilvánult, s amely magasztos érzelem otthonos a székelyek közt nemcsak a műveltebb osztálynál, hanem megvan az öntudatosan az utolsó földművesnél is. Oly erény ez, mely e nem­zet mindenkit egyenlőnek és szabadnak vallott Ős alkotmányának éltető földjében csírázott ki és nőtt naggyá, oly erény ez, melyet talán egy népnél is oly mérvben kifejlődve nem találunk, mint a székelyek­nél. Újszékelyen felül a Szurdok patakának torkolatja előtt fekvő Alsóboldogasszony- falva következik, melyet a nép rövidítve egyszerűen Boldogfalvának nevez. Hogy ezen elnevezés Szűz Máriától származik, s hogy e falu a XIV. század elején már tekintélyes egyházmegye volt, arra biztos adatot találunk a pápai dézmák regestru- mában. ( Boldogfalva sokvallású lakói boldog egyet­értésben élnek, mi a hazánkban mindenütt, de főleg a Székelyföldén meglévő vallási türelemnek bizonyítványa. Boldogfalván felül negyedórára van Szé- kelykeresztür. MEGJELENT Dr. Katz József könyve; Vérzivataros idők nyomában 277 oldalon a szerző saját maga és csa­ládja életén keresztül mutatja be a má­sodik világháború tragikus eseményeit. Kemény kötésben $ 8.- + $ 1.50 postaköltség. Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Kérem küldjék részemre a könyvet, mellékelem az árét. Név:_______...________________.;____ Cim:___—-...............................................

Next

/
Thumbnails
Contents