Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-10-31 / 41. szám
Rákóczi induló Az érelmeszesedés Ez is Magyarország 4. oldal 6. oldal 8. oldal AMERIKAI Ára 3o cent Fodor Erna riportja a ( KULTURÁLIS FÓRUMRÓL Az amerikai delegátus felszólalása (Október 24-i számunkban már beszámoltunk a Kulturális Fórum előzményeiroL Alant közöljük budapesti főmunkatársunk, Fodor Erna riportját Stossel amerikai delegatus és mások felszólalásáról.) Walter J. Stoessel felszólalásában kifejtette, hogy a budapesti Kulturális Fórum napirendjére tűzött kérdések közvetlen kapcsolatban vannak a népek jobb, kölcsönös megértésével. Köszönetét fejezte ki Magyarországnak, hogy házigazdája e nagyszabású rendezvénynek. Hangoztatta: a küldöttek egy békésebb, biztonságosabb világ megteremtéséhez járulhatnak hozzá tanácskozásukkal, előmozdíthatják a jobb, kölcsönösebb megértést a hazájuk kultúrájáról szóló információk szabad áramlásával. i | .« t Emlékeztetett ra, hogy az Egyesült Államok a bevándorlók hazája, Európa valamennyi népe gyarapította az amerikai kultúrát. Mr. Stoessel kiemelte a filmművészetben oly na^y szerepet játszó magyar George Cukor es Michael Curtis nevét. Az Egyesült Államok menedékül szolgált hosszú idÖn át azok részére, akik kénytelenek voltak elhagyni szülőhazájukat. Közülük sokan hazatértek, és otthon folytatták alkotó munkásságukat, mások Amerikában maradtak és gazdagították annak kultúráját. Az amerikai delegáció vezetője a továbbiakban a budapesti Kulturális Fórum feladataival, a Helsinki záróokmányban és a madridi záródokumentumban megjelölt célokkal foglalkozott. Kihangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok küldöttsége kiegyensúlyozott és alkotó módon kívánja vita alá vetni az alkotás, az információ- csere és az együttműködés összefüggő kérdéséit. Sajnálatát fejezte ki, hogy Európa megosztott földrész, célul jelölte meg a ( kulturális tevékenységet és együttműködést fékező akadályok felszámolását. Szükségesnek látja annak elősegitését, hogy valamennyi nép, nemzeti kisebbség minden vonatkozásban ápolhassa kulturális hagyományait. Helyesnek látja a népek es az országok közötti kapcsolatok minden szinten való kiszélesítését, és ebben az összefüggésben üdvözölte a szellemi élet sok kiválóságát. A nap folyamán beszélt még Csehszlovákia kulturális minisztere, Luxemburg, Monaco , Portugália, Franciaország, Kanada, Hollandia nagykövete, az osztrák külügyminisztérium igazgatója, Bulgária miniszterelnök-helyettese, a Német Demokratikus Köztársaság kulturális minisztere. A konferencia 2. napján 16 ország küldötte szólalt fel, többek kozott a Vatikán küldötte is. Felszólalásukban legtöbben éli mérésükét fejezték ki a körültekintő, korrekt, sikeres lebonyolításért. Köszönetét mondtak a főváros vendégszeretetéert. (folytatás az 5. oldalon) C.J. Antieu, a Georgetown Egyetem Alkotmányjogi fakultasanak professzora: MEESE ÉS AZ ALKOTMÁNY [Meese, igazságügy miniszter júliusban elmondott egyik beszédében azt állította, hogy a "honalapító a- tyak" "bizarrn-oak tekintenék a Legfelsőbb Bíróság liberális döntéseit polgárjogi ügyekben. Meesék, Rea- ganék az alkotmányban biztosított szabadságjogokat csak a szövetségi kormány intézkedéseire vonatkoztatnák, szabad kezet nyújtva az állami hatóságok önkényeskedéseinek. Eme véleménynyilvánításért a Legfelsőbb Justice Stevens Bíróság két tagja, Brennan és Stevens is megdorgálta az igazságíigyminisz- tert.] Nincsen olyan mérvadó jogi szakértő az Egyesült Államokban, aki az alkotmány értelmezését és alkalmazását az alapitó atyák elképzeléseire korlátozná, ök jól tudták, hogy elveiket a későbbi nemzedékek saját koruk értékrendszerei alapján fogják alkalmazni. íme Jefferson erre vonatkozó nyilatkozata 1818-ban: "Vannak, akik valami szentirásfélének tekintik az alkotmányt. Az ilyenek ember- feletti bölcsességet tulajdonítanak szerzőinek. Én jól ismertem Őket: kortársuk voltam, együttműködtem velük. (Madison, az Alkotmány fő szerkesztője Jefferson sürgetésére iktatta be a Szabadságlevelet. - Szerk.) Megérdemlik elismerésünket. A törvényeknek és. az intézményeknek kéz a kézben kell haladniuk az emberi értelem fejlődésével. "Idővel uj felfedezések lesznek, uj igazságokra jutunk. Szokások és vélemények változnak és ezért intézményeinknek is változniuk kell." t Brennan és Stevens főbirák módszerei mellett nincs más értelmes, igazságos, tarsadalmilag elfogadható tolmácsolása alkotmányunknak. A Metropolitan Közlekedési Hivatal javasolja a new yorki közlekedési viteldij 25 centtel való emelését. Vélemények Reagan ENSZ beszédéről Magasrangu fehér-házi tisztviselők beismerik (N.Y.T. okt.29.), hogy Reagan elnök október 24-i beszéde az ENSZ diszgylilésén "szándékos kísérlet" volt a világ figyelmének a fegyverkorlátozásról való eltérítésére. Ehelyett az elnök kipellengérezte a Szovjetuniót a világ öt különböző részén, Afganisztánban, Angolában, Etiópiában, Kambodzsában és Nicaraguában folyamatban lévő polgárháborúkért való állítólagos felelősségéért. ( Azt javasolta, hogy a közeledő csúcstalálkozón ezekről a villongásokról tárgyaljanak elsősorban. Nicaraguában több, mint 40 ev óta nyílt, vagy burkolt polgárháború volt, amelybe az USA nem egy ízben katonailag is beavatkozott. A Washington és a Wall Street által támogatott Somoza diktatúra alatt több, mint 20.000 nicaraguai paraszt és munkás pusztult el. Most, hogy Nicaragua népe lerázta magáról a nagybirtokosok jármát és magának építi az országot, USA ezt szovjet beavatkozásnak minősiti. Hugo Victor mondását juttatja ez a magatartás az ember eszébe, amit a francia forradalomról irt: "Ezer éve gyűltek a viharfellegek Franciaország fölött és ti most meg vagytok lepve, hogy eldördült egy villám?" Ez mondható a Reagan által említett viszályterepekről is. Ortega, Nicaragua elnöke az ENSZ békét célzó politikája arculcsapásának minősítette Reagan beszédét. Kohl, ny.-német kancellár tapintatosan csak annyit mondott, hogy az elnök beszéde "hazai fogyasztásira készült. Thatcher miniszterelnöknö figyelmeztette Reagant, hogy okvetlen válaszoljon Gorbacsov 50%~ os fegyvercsökkentési javaslatára. James Reston, a N.Y. Times fŐmunkatársa provokációs beszédnek nevezte Reagan szónoklatát. Raul Alfonsin, Argentina elnöke, szükség- helyzetet rendelt el az országban. A volt katonai diktátorok támogatói az utóbbi hetekben egyre számosabb bomba- merényletet követtek el. Tették ezt azzal a céllal, hogy megakadályozzák a kormány további bírói eljárását a letartóztatott katonai diktátorok ellen. A bombamerényletekkel kapcsolatban letartóztattak 12 személyt. A kormányellenes mozgalom vezetői a birósághoz folyamodtak a letartóztatottak szabadonbocsátásáért. Luis Velasco biró úgy véli, hogy nincs elegendő bizonyíték a letartóztatottak fogvatartására. A Nobel -díjas Tutu püspök faji előítélettel vádolta meg Reagan elnököt, Thatcher miniszterelnoknot és Kohl kancellárt a Dél-Afrikát burkoltan támogató politikájuk miatt. Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the' Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y .,N.Y. Vol. XXXIX. No. 41. Thursday, Oct. 31. 1985. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. Tel: (212) 254-0397
