Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-07-11 / 28. szám
Thursday, July 11. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. A halál rokonai Michigan államban egy 87 éves nőnek el kellett hagynia a kórházat, mert kimeritette a Medicare-juttatást. Oklahomában egy idős beteget elbocsátottak a kórházból, annak ellenére, hogy az orvos szerint további kezelésre szorult. Maine államban megszüntették egy 73 éves férfi kezelését, holott a csalad ragaszkodott a kórházi kezelés folytatásához. Ezek a jelenségek jellemzők a Medicare szolgáltatásainak jelenlegi állapotára. A Medicare vezetői uj rendszert vezettek be, amely 468 egészségügyi problémát sorol fel, melyekkel kapcsolatban előírja, hogy mennyi ideig fedezi a kórházi költségeket. Ha a beteg a Medicare által meghatározott időn túl is kezelésre szorul, "sajnáljuk, mi nem segit- hetünk" - mondják^ Ez az uj rendszer -az orvosok véleménye szerint, káros és sokszor végzetes az idős betegekre. Gladys Rote man 87 éves volt, szívrohammal szállították be a Michigan állami Lapeer Megyei Általános Kórházba. A Medicare hétnapi kezelést fizet. Igen ám, de komplikációk álltak be, ami hosszabb kórházi kezelést igenyelt. A kórház vezetősége követelte a beteg távozását, mert a megszabott hét nap letelt. A beteget egy apolő- otthonba vitték, 200 mérföldre lakásától. Pár napra rá újabb szívrohamot kapott, melynek következtében meghalt. Családja tagjai mondják: "Egyikünk sem volt ágyánál, amikor örökre behunyta a szemét." Unokája, Dawn Lietke ezt mondta: "Az egész rendszer vacak." Floyd Lane A 82 éves Mr. Lane-t tüdőgyulladással vitték be a Henryetta Medical Centerbe, Henryetta, Oklahomában. Két hét múlva áthelyezték egy ápolóotthonba, de 2 nap múlva vissza kellett vinni a kórházba, ahol rövid időn belül meghalt. "Szerettem volna továbbra is a kórházban tartani - mondta az orvos, aki kérte, hogy a nevét ne említsék -, de ezt csak a kórház által előirt szabály megsértésével tehettem volna." Az orvos félt a kellemetlen következményektől. Antonio Lajoie A 73 éves Mr. Lajoie-t a Lewiston, Maine-ben lévő Medical Centerbe vitték dehidratáció miatt. Három napi kezelés után haza akarták küldeni, de a család tiltakozott, mondván, képtelenek kellőképpen ellátni. Az ötödik napon a kórház mentőautóval hazaszállította a beteget. Mrs. Lajoie tiltakozott; dr. Frederick Gleeson kezelőorvostól a következő levelet kapta: "Sajnálom, hogy nem tudtam kedves férjét további orvosi kezelésben részesíteni, de a Medicare áltál előirt szabály ezt lehetetlenné tette." Antonio Lajoie rövidesen meghalt. Lusztig Imre TERJESSZE LAPUNKAT Vihar egy francia TV program körül Franciaországban a múlt hét elején mutatták be a "Nyugdíjazott terroristák" cimú dokumentációs TV-filmet. Az esemeny országos vitát váltott ki. Az ellenállási mozgalom öt, ma is élő kiemelkedő tagja ellenezte a bemutatót, mégis bemutatták. Mi okozta az országos felzúdulást? A film a Francia Kommunista Párt II. világháborúbeli tevékenységét ismerteti. E tevékenység egy részét, a náci terror közepette hozott némely döntés helyességét most, 40 évvel az esemény után, bizonyos elemek kritizáljak. Vajon miért? íme a film háttere. Amikor a németek megszállták Francia- országot, a francia KP megkezdte a geril- laháborut a nácik ellen. Szabotálták a hadiüzemeket, megtámadták a katonákat szállító vonatokat, rajtaütöttek kisebb német katonai egységeken, bombázták a náci laktanyákat. A németek és francia cimboráik komolyan vették ezeket az akciókat és erélyes intézkedéseket hoztak az ellenállás felszámolására. Francia részről a kommunista párt elleni harcot a hirhedt B S 1 és B S 2 kém- elháritö brigád vezette. Az ellenállást kezdetben az ifjú kommunista mozgalom vezette, karöltve a párt védelmi osztagával /Organisation Speciale/, amelybe a spanyol pogárháboru számos veterán harcosa is beletartozott. Ezeket azonban sikerült a náciknak már 1942 elején felszámolni. Közülük 25-öt kivégeztek. A francia KP ekkor átszervezte az ellenállási mozgalmat Franctireur et Artisans /FTP/ név alatt. Ez három csoportból állt. Az elsőt, az u.n. Le Bérré csoportot a napi és a francia fasiszták 1942 augusztusában megsemmisítették. A második csoportot, az u.n. Valmy osztagot, amely a belföldi árulok ellen is harcolt, ugyanazon év decemberében likvidálták a fasiszták. A harmadik csoport, az u.n. MOI /Main D'Ouvre Immigrée/ az, amelyről a film tulajdonképpen szól. Ebbe tartoztak a Franciaországban elő és a pártba tartozó külföldi munkások. E csoportnak külön végrehajtó bizottsága volt, amely összeköttetésben volt a KP vezetőjével, Jacques Duclos-val. 1942 márciusában a KP vezetősége utasította az MOI-t, hogy alakítsanak négy osztagot Párizsban. Az elsőt a Franciaorszagban élő magyarokból és románokból szerveztek. Ezek között történetesen számos magyar és román zsidó volt. A második csoport más nemzetiségű zsidó volt. A harmadik csoport olaszokból, a negyedik spanyolokból és örményekből állt. Amikor a francia fasiszták 1942 júliusában megkezdték a párizsi zsidók deportálását, számos fiatal csatlakozott a második osztaghoz. A francia titkosrendőrség roppant erőfeszítést tett felszámolásukra és 1943 márciusában elfogták és letartóztatták a csoport 80 tagját, köztük Henri Krasuckit, a francia szakszervezeti mozgalom jelenlegi főtitkárát. "Nem tudtuk, mitévők legyünk - Írja visz- szaemlékezésében Adam Raysky, a csoport egyik túlélő tagja. - Újoncokat nehezen tudtunk szerezni, mert a deportálások állandóan folytak, a szövetséges hadak csigalassúsággal közeledtek. A nácik viszont villámgyorsan működtek. Azok a zsidók, akiknek sikerült kikerülniük a deportálást Dél-Franciaországba menekültek. Úgy nézett ki a dolog, hogy ha igy tart tovább, mire megjön a felszabadulás, nem marad derjiremem» juil poio«»'* 13 »nenn« A hirhedt 'Vörös plakát', amellyel a nácik 1944 februárjában propaganda - kampányt kezdtek a francia ellenállási mozgalom diszkredi tálasára. "Ezek felszabadítók?" kérdezi a plakát, alant pedig mutatja a náciellenes szabotálas néhány eredményét. Ugyancsak bemutatja az ellenállás néhány kivégzett hősének fényképét, tipikus antiszemita hangnemben. A plakáton felsó sorban balról a második: "Elek, magyar zsidó, 'bűne': nyolc vonat kisiklatása”. Jobbról a második: "Witchitz, magyar zsidó, 15 'bűntettet1 követett el." A második sorban balszélen ez olvasható: "Boczov (?) magyar zsidó a kisiklatási akciók vezetője, 20 'bűntettet' követett el." egyetlen zsidó sem életben." "Ilyen( körülmények között vezetőségünk 1943 május 2-án gyűlést tartott és elhatároztuk, megkérjük a KP vezetőségét, engedjek meg, hogy a zsidó csoport ideiglenesen felfüggessze a harcot, várva az alkalmat, amikor megerősödve, újult erővel vehetjük fel a harcot a nácik ellen. Szervezeteinket pedig helyezzük át délre, azaz szabad Fran- ciaorszagba." "A ( párt vezetősége ezt a választ adta: Veszély esetén nem az a kommunista aktivisták szerepe,, hogy tétlenül maradjanak. Kérelmünket defetizmusnak minösitették. Mi, mint fegyelmezett kommunisták, eleget tettünk a határozatnak. A következmény az lett, hogy a csoport 550 tagjából a náciknak sikerült 450-et elfogni.". A film a francia KP e döntésében antiszemitizmust lát. Ez okozta a vihart a film bemutatása körül. Letartóztattak Diara Traoré ezredest, aki sikertelen lázadást szervezett Guinea (Afrika) kormánya ellen. Lansana Lonté, Guinea elnöke kinyilvá- nitotta: "A letartóztatott lázadót törvényszék elé állítjuk, halálra Ítéljük és az Ítéletet azonnal végre is hajtjuk."
