Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-10-24 / 40. szám
Thursday, Oct. 24. 1985» AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Monongahela Magyar napok Kanadában Mint már jeleztük röviden (okt.lO.), magyar gazdasági és műszaki napok kezdődik Kanadaban. A Magyar Kereskedelmi Kamara szervezésében szakértőkből álló küldöttség három kanadai városban tart előadássorozatot és vitatja meg kanadai partnereivel az együttműködés bővítésének lehetőséget. Montrealban, Torontóban és a kanadai olajipar központjában, Calgaryban 14 magyar (energetikai, gépipari, számítástechnikai, kohászati, kőolaj- és földgázipari) vállalat és intézmény képviselteti magat a rendezvénysorozaton. Szakemberek szerint az élelmiszeripari, a könnyűipari termékek eladásán kívül főképp ezekben az ágazatokban adódnak lehetőségek a magyar kivitel bővítésére, A magyar-kanadai külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének utjaban sem intézményi, sem piaci akadályok nem állnak. Az érvényben lévő kétoldalú kereskedelmi megállapodások kedvező alkalmat teremtenek a forgalom bővítésére, és ezt nem akadályozzák kereskedelmi korlátozások sem. Kanada, amely a világ országai között az egy főre jutó külkereskedelemben a hetedik helyen áll, liberális importpolitikát folytat, nem alkalmaz a szocialista országokkal szemben megkülönböztető intézkedéseket, csupán egyes, behozatalának csak mintegy három százalékát alkotó élelmiszeripari cikkek, textiliák importját fékezi. A magyar szakértői küldöttséget dr. Gulyás Bela, a Magyar Kereskedelmi Kamara alelnóke vezette. Az eseménysorozat nyitányaként a The Globe and Mail, a legnagyobb kanadai lap magyar mellékletet, gazdaság- politikáról ismertetőt közólt. Marjai József miniszterelnök-helyettes és James Kelleher kanadai külkereskedelmi miniszter előszót irt az ismertetőhöz, beköszöntőt a kanadaimagyar rendezvénysorozathoz. Ha néhány évvel ezelőtt elsétáltunk a Monongahela folyó mentén Pennsylvania állam Clairton városában, az acélgyárak hatalmas keményeiből 24 órán át hatalmas füstfelhp tárult szemünk elé. Ez volt pár évvel ezelőtt. Ma már teljesen más a helyzet. A hatalmas kemenyek meg mindig ott vannak, de füst nem árad belőlük. Évekkel ezelőtt 20.000 acélmunkás dolgozott a United States Steel Co. üzemeiben. Acéllemezt gyártottak az autóipar reszere, vasbetonokat az építőipar részére, síneket a vasutak részére és az acélipar minden más elképzelhető termékét. Clairton élettől lüktető város volt. Az acélmunkások nagy része saját házában lakott. Volt autójuk, soknak még kis hajója is. Legtöbbjük keresete elég volt a kiadások fedezésére és nem volt szükség arra, hogy a feleség is dolgozzon. Ha volt a családban olyan fiatal, aki hajlamos volt egyetemi tanulmányok folytatására, arra is volt lehetőség. Az acélmunkások tudtak vásárolni hűtőszekrényt, televíziót, mosógépet, mikrohullámú sütőt, nem beszélve természetesen a ruháról, cipőről a csalad minden tagja részére. Betegség eseten a szakszervezet által elnyert egészségügyi biztosítás fedezte az orvosi, vagy a kórházi költségek nagy részét is. Ma a 20.000 acélmunkásból csak 1.300 van munkában, a többieket elbocsátották. Megkezdődött a kiköltözés a városból. Az elbocsátott munkások először úgy vélték, hogy mint a múltban, pár hét, vagy pár hónapi munkanélküliség után visszakerülnek az üzembe. De most egyik hónap a másik után múlt el és újabb ezreket bocsátottak el. Miután felélték a munkanélküli biztosítást, sokan vandorbotot vettek a kezükbe, abban a reményben, hogy talán az ország déli, vagy nyugati vidékein munkaalkalomra bukkannak. (Az ország déli és nyugati vidékén élő munkanélküliek pedig az ország más térségében próbáltak munkához jutni.) A város elhagyása először csak parányi méreteket öltött, de .mint egy forrasvidék, melyről a viz keskeny mederben folyik, azután hatalmas folyóvá válik, úgy. hónapról, hónapra egyre többen hagyták el a várost, ahol születtek, ahol iskolába járták, ahol barátaik voltak, - ahol szeretteiket eltemették. A kivándorlás a csőd felé sodorta nemcsak a város számos kereskedőjét, de magát a várost is. A házak százai üresen álltak. Egy ház, amelynek ára 50.000 dollár volt, most 25.000 dollárért sem kel el. Ez természetesen csökkentette az adóbevételt. A városi vezetőség először kölcsönökhöz folyamodott és igy próbálta megoldani a problémát, de ez csak ideiglenes megoldás volt. Kénytelenek voltak a város rendőreit és tűzoltóit elbocsátani. Egyik üzlet a másik után zárt be, egyik bank a másik után ment csődbe. Az egykor virágzó Clairton "kísértetváros" lett. Nem meglepő, hegy Edward Super- novich, a varos egyik régi lakosa könnyes szemmel mondta: "Clairton csodalatos város volt." I i A Bank America az ország legnagyobb bankintézete, 1985. harmadik negyedét 65 millió dollár haszonnal zárta. ATHEN. Görögország szervezett munkásai 24 őrás általános sztrájkba léptek, tiltakozva a kormány szükségrendeletei ellen. A cognac gyártmányok büszkesége 1715 óta. Imported Cognac. 80 prpoí. The Jos. Garneau Co.. Louisville. KY.
