Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-10-17 / 39. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 17. 1985. ÍGY nem lehet győzni IRTA: LUSZTIG IMRE Csorba figyeli az egyetemeket Több, mint 10.000 marxista professzor tanít az amerikai y egyetemeken, állítja III. Csorba László es ezért fontos ókét megfigyelés alatt tartani. Ezért egy szer­vezetet alapított "Accuracy in Academia" (Legyünk pontosak az egyetemi világban) név alatt. E cél érdekében diákcsoportokat szervezett 110 egyetemen, melyeknek tagjai figyelik a tanárokat és ha úgy érzik, hogy azok "marxista elveket" hangoztat­nak a tantermekben, jelenteni fogják III. Csorba Lászlpüak, aki azután ki fogja pel- lengéreztetni 6z illetőket. Különleges célpontként jelölte meg Csor­ba honfitársunk a Nobel-dijas John Wald professzort, valamint John Womack-ot, a Harvard Egyetem tanárat. Wald profesz- szor egyike a háborúellenes mozgalom kiemelkedő szószólóinak. "Az a célunk - mondta Csorba László a Boston Globe riporterének -, hogy az előadások az egyetemi tantermekben jobban kiegyensúlyozottak és pontosabbak legye­nek. Szó sincs arról, hogy mi fenyegetni, vagy éppenséggel ijesztgetni akarunk taná­rokat. Mi csupán tudatni akarjuk a nagy- közönségét arról, hogy mi is megy vegbe egyetemeink tantermeiben. Felfigyelünk arra, hogy kik azok, akik csépelik az ameri­kai rendszert azáltal, hogy helytelenül fogal­maznak meg vagy éppenséggel kihagynak előadásaikból bizonyos tényékét." John Shattuek, a Harvard Egyetem helyet­tes dékánjának rossz véleménye van III. Csorba László csoportjáról. "E társaság célkitűzése vésztjóslóan hasonlít Joe McCarthy céljaihoz. Úgy én, mint Derek Bök, az egyetem dékánja, meg­kérdőjeleztük e csoport taktikáját és a veszélyt, amelyet egyetemeink szabadsá­gára jelent." Az "Accuracy in Academy" csoport múlt augusztusban alakult, mint az Accuracy in Media (Pontosság a hírközlő szervekben) cimíl mozgalom leányvállalata. Ezt egy fundamentalista keresztény rádióállomás­sal együtt irányítja Malcolm Lawrence, volt külügyminisztériumi hivatalnok (CIA?). Csorba 1985-ben vizsgázott a californiai egyetemen. Hírnevet akkor szerzett, ami­kor tüntetést szervezett Saul Landau pro­fesszor ellen, aki filmet készített és mu­tatott be Fidel Castroról. Ekkor figyelt fel rá Lawrence és megbízta a diákbesúgók szervezésével. A képviselőik 282 szavazattal 141 ellené­ben javaslatot fogadtak el, amely 141 bil­lió dollárt irányoz elő a következő három évre a farmerek támogatására MKIIIUM I MAGYAR SZ0 USK02ÍMM ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August last week in Dec. By Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ­Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 under the .Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription ip the USA; One year $■!&.- 6-months $ 10.- |n Cbnada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- PostmasteR Send address changes to: Hungarian Word Inc. Amerikai Magyar Sző 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 1985. julius 1-én a Bath Iron Works 8.200 alkalmazottja sztrájkba lépett, amelyet a vállalat azon követelése váltott ki, hogy az uj szerződés három éve alatt rögzítve legyenek a munkabérek és az újonnan fel­vett munkások 20 százalékkal alacsonyabb bért kapjanak. A vállalat e követelése nagy felháboro­dást keltett és a munkások egyhangúan a sztrájk mellett döntöttek. Elhatározták, hogy nem fogadnak el olyan szerződést, amely saját gyermekeiket sújtaná, amikor azok majd átveszik az ö munkahelyüket. AZ ELSŐ BAKLÖVÉS A sztrájk második hetében a mérnökök, egyezményre jutottak a vállalattal és visz- szatertek a munkába. Ezt követően az irodai alkalmazottak (Irodai Munkások Szakszervezetének 7-es helyi csoportja) szintén aláírtak egy uj szerződést és visz- szatértek munkahelyükre. Nem tudtak létrehozni szolidaritást a mérnökök, iro­dai alkalmazottak és a gyári munkások között. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy az üzemi munkások egysége szilárd maradt. ÚTBAN A GYŐZELEM FELE .. I | | | Az üzemi munkások harci keszsege( keny- szeritette a Bath Iron Works vezetőségét, hogy menesszék Dennis J. Carneyr munkás- gyűlölő elnököt és az őt támogató vezető­ket. Helyét George A. Ferris vette át, akit mint "munkásbaratot" ismernek. Két es fél hónapi sztrájk után tárgyalá­sok kezdődtek. Akik jártasak a munkások és munkáltatók közti problémák felméré­sében, azok tiszta képet kaptak. A munkál­tatoknak fel kellett számolni a sztrájkot, ha meg akarták menteni a vállalatot. A győzelem a munkások kezében volt, mert úgy a mérnökök, mint az irodai alkalmazot­tak képtelenek voltak az üzemi munkát elvégezni. _ Ehhez szakmunkások: eszter­gályosok, fúrók, hegesztők, öntök, reszelök, szerszámkészítők munkájára volt szükség. Ezek, 4500-an, ragaszkodtak a sztrájk győ­zelemre viteléhez. A vállalat, latva a mun­kások magatartását, javaslatokat terjesz­tett elő: 1. / A bér maradjon változatlan az uj szerződés három éve alatt. 2. / Az újonnan felvett munkások 20%- kal alacsonyabb bért kapjanak. (Ez volt a vállalat eredeti követelése, ami létre­hozta a sztrájkot.) Mindezt olyan csomagolásban adták elő, hogy elfogadható legyen a sztrájkolok ré­szére. A csomagolás lényege: 1. / Minden munkás - visszatérve a mun­kába - 1.000 dollár jutalmat (bonusz) kap. 2. / Minden munkás 1986. karácsony al­kalmával 500 dollárt, 1987-ben újabb 500 dollárt kap. 3. / Mindazok a munkások, akik folytató­lagosan időben kezdik a munkát, 400 dol­lár bonuszt kapnak. Ez volt a csalétek. Az öttagú munkás­bizottság 3 tagja támogatta a javaslatot, ketten, köztük a szakszervezet helyi cso­portjának az elnöke, Ray Ledd ellenezte azt. 3140 sztrájkoló vett részt az Augusta-i Civic Centerben tartott gyűlésen. A kiszi­várgó hírek szerint a jelenlévők nagy részé lehurrogta azokat, akik a vállalat javas­latának elfogadását támogatták és éljenez­ték azokat, akik ellene voltak. Amikor szóbeli szavazásra került a sor, az ellenzék "nem^-je felülmúlta az elfogadók "igen"- jét. Ekkor a javaslat ellenzői indítványoz­ták, hogy a támogatók menjenek a terem egyik oldalára, az ellenzők a másik oldal­ra. Az ülésvezetők ezt a javaslatot is elle­nezték és egyszerűen kijelentettek, hogy a javaslat elfogadásra került és vége a sztrájknak. Nem csoda, hogy a hir hallatára a válla­lat igazgatója igy kiáltott fel: "Meg vagyok elegedve!" Ha őt ilyen örömteljes érzés hatja at, akkor a munkások nagy többségé­ben ennek ellenkezője észlelhető. A szakszervezeti mozgalom részére elsőrangú alkalom lett volna győzelemre vinni a munkások jogos és méltányos har­cát a kétrétegű bérrendszer ellen. A tag­ság készen állt a harcra, tekintet nélkül arra, hogy az meddig tartott volna. A szak- szervezeti vezetőség David J. Supinot, a Lazard Freres Wall Street-i pénzvállalat tagját vette igénybe, mint tanácsadót. A pénzügyi vállalat tanácsadója és a sztrájk- vezetőség három tagja terjesztette a vál­lalat szerződési javaslatát a munkások elé.( Megbomlott az egység es a sztrájk a vállalat győzelmével ért véget. A munká­sok harca kudarcot vallott, amiért nem a munkások a felelősek. Csupán a helyte­len vezetés tette lehetővé a sztrájk ked­vezőtlen kimenetelét. Ha a munkások Wall Street-i vállalatok­tól kapott tanácsot követnek, a vereseg elkerülhetetlen. így nem lehet győzni. Drágul a fűtés A szabad piac hívei időnként azt hangoz­tatják, hogy a piac - a versenyző vállala­tok - határozza meg egy-egy gyártmány árat. Ezen elmélet szerint, ha a kereslet nagyobb, mint a kínálat, az árak emelked­nek, ha azonban a kínálat nagyobb, akkor az árak csökkennek. De a gyakorlat teljesen mást mutat, íme egy konkrét példa: Túl sok az olaj és a gáz a világpiacon. Az árak állandóan csökkennek, de nem azok az árak, amit a fogyasztóknak kell fizetni, hanem az olajvállalatok által a világpiacon vásárolt olajnak az ára. Az ország olaj- és gázvállalatai tudato­san csökkentették készletüket és igy mes­terséges hiányt teremtettek, ami lehető­vé teszi részükre az árak emelését. A vállalatok e trükkje azt jelenti, hogy a vásárlóknak magasabb árat kell fizetniük a tél folyamán a fűtőanyagért. William Kenny, az ország keleti részén az vi egyik legnagyobb olajelosztó vállalat elnöke ezt mondja: "Igaz, ho^y nagyon alacsony készlettel lépünk az őszi es téli hónapokba, de ha felhalmozom a készletet és ezt követően Szaud-Arkbia és a többi olajtermelő ország lényegesen leszállítja az olaj árát, akkor minket csőd fenyeget." Az olajvállalatok mesterségesen csökken­tik készletüket és ezáltal a télen többet kell majd fizetnünk a szükséges fűtőanyagért. TERJESSZE LAPUNKAT

Next

/
Thumbnails
Contents