Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-10-10 / 38. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 10. 1985. Kertész Andre emlékére Kilencvenegy éves korában, álmában csendesen elhunyt Kertész Endre, a világ- hirű magyar-amerikai fotóművész. Élete utolsó percéig lázasan aktiv maradt. Ki­állításai nyíltak szinte hetenkint, Pesten, Párizsban, Londonban, a new yorki Metro­politan Múzeumban, a chicagói Art Insti- tuteban. Sorra kapta a nagy kitüntetéseket a magyar államtól, a francia köztársaság­tól. Idehaza diszdoktorságot adott neki az egyik egyetem, Ö lett az amerikai fotó­művészet egyik "guru"-ja. Közben azonban mindvégig ugyanaz a csendes, szerény, mosolygós ember maradt, mint mindig. Mesterségét nem iskolában tanulta, ösz­tönös művész volt: a meglátás poétája. A szemei vezették az eldugott, rejtett kis szépségeket meglátni és megörökí­teni. Első képeit 1916-ban az ororsz front véres sarában készítette, öreg, fáradt, magyar népfelkelőkről, akikkel ( együtt szolgálta A huszas években kivándorolt Párizsba, s ott is attól kapott nevet, hogy a helyi francia fényképészek által elhanya­golt vagy lenézett témákat látta meg: az Öreg utcákat, a macskás nagymamát, a külvárosi munkásnegyedet. Első kepei a "VU" cimü baloldali hetilapban jelentek meg, igen kis pénzért. A második világháború előtti évben jött ki Amerikába, feleségével Erzsivel, ki kozmetikai vegyész volt. New Yorkban a House and Garden cimü nagy havi folyó­irat fényképésze lett, de egyben több más magazin is közölte "Andre Kertész" (mint franciásan hívták) munkáját. Neves könyv­kiadók sorra jelentettek meg nagyméretű képalbumokat tőle. A hatvanas években belekerült a nem kicsit féltékeny amerikai felső "fotó-arisztokráciába". Az ASMP disztagja lett "élete teljesitményéert". E^y-egy képéért 5-6.000 dollárt kapott, sót loptak is!-"Szép-szép - mondta nekem Bandi, ki 50 éve barátja voltam ,- csak egy kicsit későn jött!"... 1930-ban Párizsban jött volna jól igazán!" Kertész, noha nem vett reszt aktiv moz­galmakban, a Magyar Szó régi olvasója volt. A lap tradicionális karácsonyi vacso­ráira is eljött, nehezen mászva fel a négy emeletet, csak úgy, mint a másik "nagy- öreg11, Gellert Hugó... De ott akart lenni. Hogyan irta József Attila? ..."Kiállunk érte mint az árboc: lássák".... Láttuk. Jó volt, hogy élt... A fényképészet poétája. Gabriel D. Hackett Kertész Andre és Gabriel D. Hackett TERJESSZE LAPUNKATí □□□□GOGOD□□□□□ÜOD□□□□□□DDODOOC DGDQQDQDQQGQQQQGQOQQQQDQQQQQQO MIAMI BEACH, FLA. Női Csoportunk ve­zetőségi gyűlésén a tagok úgy látták, hogy a júniusban elküldött 1000 dolláron kívül még szép összeggel rendelkeznek. Azt határozták, hogy a fennmaradt Összeget biztosításra fogják fordítani es< ho^y a legjobb biztosítást a Magyar Szó nyújtja, mert úgy, mint a múltban, a jövőben is harcolni fog a nyugdíjasok érdekében, a munkanélküliség, az antiszemitizmus es az atombombás háború ellen, a béke es demokrácia érdekében, stb. Mellékelem a NŐi Csoport csekkjét egyezer dollárról, amit a floridai kvótára küldünk, hogy lókést adjunk a kampányhoz, amit majd megkez­denek, hogy a Magyar Szó megjelenése biztosítva legyen. Roth Ernő Kedves V. O. Köszönöm észrevételét a Magyar Szó 34. szamaban! Tudom én nagyon jól, mi az igazság a 'tube1 ügyben - dehát látja az a két "Simple Simon" az én kis cikkemben tudományos beszélgetést nem értett volna meg. Ezért választottam szamukra a tudománytalan hangot. Üdvözlet. _________________Ali HAMMOND, IND. Kedves bazárrendezök: Itt küldök néhány házi papucsot a bazárra. Ha nem felelnek meg elárusitásra, legye­nek szívesek eljuttatni egy Nursing Horné­ba, ott biztosan hasznát fogják venni. Susan Nagy Köszönjük a szép papucsokat és biztosra vesszük^ hogy elkelnek majd a november 17-t bazáron. Fenntartó Gárda nf.= naptár felülfizetés nü.= naptár üdvözlet Gergő Gábor n.ü. $10.- Dömény Pál n.ü. $27.- Delman Gitta és Jack n.ü. $7.- Szabó Margaret n.ü. $5.- Leob Jenő Hirsch Paula emlékére $10.- Walkó Elizabeth ifj. John Sewell emlékére $12.- Tőrök Margit es Ted n.ü. $20.- Nagymihály Vera n.ü. $5.- Szilágyi Jenő n.f. $5.- Menyhárt Frank n.ü. $5.- Czepnik Klára $7.- Szarka John $12.- n.ü. $10.- Koronyi Frances (Willow- dale, Ont.) n.ü. $15.- Valentine Joseph I n.ü. felesége emlékébe $15.- Mrs. Madge Tobakos szülei, Kochlacs Alex és Elizabeth emlékére $10.- Kántor István n.ü. $20.- Blaskó Jolán n.ü. $5.- Nánásy Imre n.ü. $5.- Tulák Bálint (Toronto, Ont.) n.ü. $10.- Szabó Rose (Hamilton, Ont.) $15.- Práger Margit n.ü. $25.- Nyiry Goldie n.f. $2.- Kéri Irén $5.- Vágó Albert (Simcoe, Ont.) n.ü. $2.- Farkas James $20.- n.ü. $5.- Jéhn Ferenc által: L.A. Munkás Otthon és Női Kör $100.- Ruby Lajos n.ü. $20.- Jánosy Péter n.ü. $10. Évkönyvre fizettek Dömény p., Faragó Erzsébet, Gergő G., Menyhárt F., Szilágyi Jenő, Vizy Kálmán, Nagymihály V., Török M., Walkó E., Szabó Margaret, Delman G., Mihályi D., Sebestyén Anna, Koronyi F„ Valentine Joseph, Wechs­ler Oscar, Szarka John, Práger Margit, Mezey Alex, Szabó Rose, Tulák Bálint, Honig Julia, Nánásy I., Tóth Frank (Hamil­ton, Ont.), Blaskó Jolán, Kántor István, Csikós Ferenc, Petroci Margit, Ruby La­jos, Farkas James, Nagy Joseph, Vágó Al­bert, Kéri Irén, Nyiry Goldie. WINSTON CHURCHILL Emlékezetes nap a világ történelmében 1939- szeptember 1. Azon a napon vetette be blitzkrieg-csapatait Hitler Lengyelor­szág ellen. A lengyel nép hősies ellenállá­sát elárulta saját uralkodó osztályának kormánya, és nyugati szövetségesei, Anglia és Franciaország. Egy évvel előbb, amikor Hitler Csehszlovákiára vetette ki hálóját, a nyugati szövetségesek értésére adták Benes miniszterelnöknek, hogy ne "várjon segítséget tőlük, ha elfogadja a felajánlott katonai segítséget a Szovjetuniótól. Ez a szeptember elseje képezheti a II. világ­háború kezdetét. Sok részletet olvashatunk Winston Churchillnek, a háború idején Ang­lia miniszterelnökének, "The Second World War" cim alatt megjelent emlékirataiban. Ebből idézek részleteket: "Volt értelme küzdeni Csehszlovákiáért 1938-ban, amikor a német hadsereg alig volt képes fél tucat kiképzett divíziót a nyugati frontra küldeni, és amikor Fran­ciaország mintegy 60-70 divízióval kétség­telenül előnyomulhatott volna a Rajnán át a Ruhr-vidékre." Évekkel később Chur­chill írhatta: "Nem kétséges, hogy Anglia es Franciaország el kellett volna hogy fogadja a szovjet ajánlatát, és kijelentse a Hármas Szövetséget. ...Anglia, Francia- ország es a Szovjetunió szövetsége mely riadalmat keltett volna Németország szi­vében 1939-ben." Egy ilyen szövetség "kí­nos helyzetbe sodorta volna Hitlert, amely életébe kerülhetett volna" irta Churchill. A tény az, hogy Hitler uralma már veszély­ben volt 1938-39-ben a lázas fegyverkezés miatt, ami annyira ártott a gazdaságnak, hogy a lakosság megélhetése súlyosan meg­romlott és erősödött a tiltakozás és az ellenzék. Ha Hitler kültámadásai és hódí­tásai meghiúsultak volna, uralma megingott és lehetségesen meg is dőlt volna. Van rá bizonyíték, hogy Hitler Ígéretet nyert az angol megalkuvóktól (appeasers), élükön Austen Chamberlin miniszterelnökkel, miszerint Anglia szerződött kötelezettsé­get, ho^ry támadás esetén Lengyelország segítségére jön, nem fogja betartani. Len­gyelország elárulásának: oka világos: Len­gyelország az áldozat volt az anti-kommu- nizmus oltárán. Lépcsőfok volt Hitlernek a Szovjetunió és a szocializmus támadásá­hoz, a francia és angol kielégítők minde­nekelőtt értékelt céljához. A kielégítők elárulták Anglia és Franciaország nemzeti érdekeit és hozzájárultak a háború kitö­réséhez, amely 54 millió ember életét vette áldozatul. A Potsdam-i eredmények felszámolásának, az ott elért megállapo­dásokkal szembenálló nyugati politika ki­dolgozásának egyik elsÖ embere is Chur­chill volt: az USA-ban, Fulton, Mo.-ban 1946. március 5-én mondott beszédét korunk történészei a hidegháború hadüzenetének tekintik. A fultoni Westminster College- ben elmondott beszédet Churchill jó előre megismertette Trumannal, aki - Churchill szerint - egyetértett a szöveggel. Fleming amerikai történész igy jellemzi a fultoni beszédet: "Churchill ■ csatakiáltása kinyom­tatva a világ minden háborús uszitójának bibliájává vált." A potsdami értekezlet­nek arról a részéről, amelyen résztvett, Churchill ezeket Írja: "Az előbbiekben elmondottakon túlmenő határozatokért, a Potsdamban hozott döntésekért nem vállalok semmiféle felelősséget." Vágó Oszkár TERJESSZE LAPUNKAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents