Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-10-03 / 37. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 3. 1985. % \ .. Ali B. r SZERELEM ÉS HÁZASSÁG 1985-ben Hány éves vagy Cindy? Tizenhét. t És már férjhez mentél, sőt el is váltál! Óriási! Folytasd!! "Szóval ...Gretna Greenbe nem akartunk menni, mert Skócia messze van, igy hat itt kellett keresnünk valakit, aki összead minket tizenöt és tizenhétévesen. Talál­tunk ilyet, mint férj és feleség jöttünk vissza és nagyon boldogok voltunk. Kibérel­tünk egy kis lakást, amiben csak egy ágy volt, de nekünk éppen az kellett, mert nagyon szerettük egymást. Elhatároztuk, hogy egész életünkre boldogok leszünk és látod, mégis úgy történt, hogy 8 hónap után elváltunk. Vannak, akik azt állítják, 8 hónap nagyon szép( idő, amit együtt tölt egy házaspár, de én rövidnek találtam és ki akartam tolni boldogságunkat legalább egy évre. Sajnos, nem ment és ez nem is volt csoda, mert Harry később teljesen megváltozott. Nem akart többé mosogatni, és a laundryval törődni, azt allitva, ez mind a nők dolga. De nemcsak ez! Mint említettem, csak egy ágyunk volt fal mel­lett és bár Harry az elején vállalta, hogy hajlandó a szélén feküdni, később panasz­kodni kezdett, hogy Ö nyugtalan alvó és ha fordul, le talál esni; néha cserélnünk kell. Én ebbe nem egyeztem bele, erre Ö dühös lett és odalökött engem a falhoz. Én visszalöktem, mire ö leesett és meg­ütötte a könyökét. Sajnálnom kellett öt és mondtam, jó, nem bánom, cseréljünk néha, de csak egy feltétellel: ha ezután morgás nélkül végzi a mosogatást. Meg­ígérte és megint nagyon boldogok voltunk, terveket szőve, hogyan rendezzük majd be saját lakásunkat, amiben egy nagy ágy is lesz. Másnap megünnepeltük hathónapos házas­sági évfordulónkat és megint nagyon boldo­gok voltunk. Sajnos Harry egy nap fekete karikával a szeme alatt és vérző orral jött haza, eredményeként egy másik fiú­val történt verekedésének. Megint sajnál­nom, sőt ápolnom kellett őt. Harry ugyan megnyugtatott, hogy a másik 'guy' többet kapott, de engem nem érdekeli, mennyit kapott a másik 'guy', aki felé sűrűn küldtem az áldást, amiért öklét a férjem szemébe helyezte! Később megtudtam, hogy Harry kezdte a verekedést, mint mindig. A szom­szédoknak nem volt valami jó véleményük Harryról. Azt mondták, Harry szeret vesze­kedni, sŐt verekedni és hogy ez mennyire igaz, később magam is tapasztaltam... Élelmiszert mentünk vásárolni és én azt ajánlottam, rakjuk csomagjainkat az üzlet egyik kis kocsijába, amit aztán visz- szavihetünk, ha kiürítettük. Harry szerint ennek nem lenne semmi értelme. Felhív­tam Harry figyelmét arra, hogy az út sí­kos... Elindultunk hazafelé és egy darabig nem is volt semmi baj - de aztán bekövetkezett, amitől féltem! Megcsúsztunk és elestünk. Tulajdonképpen Harry esett el, de miután én a karjába kapaszkodtam, én is vele es­tem. Egy csomó konzervdoboz gurult szét, kólas üvegek törtek össze, sőt egy kompótos üveg is és tartalmuk belefolyt Harry ci­pőjébe. Próbálgattam száritgatni Ót papir- zsebkendókkel, de ő félrelökött és azt mondta, én nem vagyok más, mint egy buta liba. Hat most kérdem én, miért vol­tam egy buta liba?! Nem én ajánlottam, hogy toljuk haza kocsiban, amit vettünk és nem Ö volt az, aki azt mondta, nem kell?! Én is dühös lettem, és miután összeszedtem, amit tudtam, hazamentem. Pár perc múl­DR. BÜKKHEGYI LÁSZLÓ: A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Reményteljes jövő? % * Milyen lesz a világ a XXI. században? Boldogabbak lesznek-e az emberek, mint ma? Megszünik-e az éhínség, a nyomor, a szenvedés a parányi földgolyóbisunkon? Bekében élnek-e majd a ma nyugtalanság­ban, jóformán állandó idegfeszültségben élő leszármazottaink, a "jövő század regé­nyének" leendő főszereplői? Képes lesz-e öreg Földünk a megsokszorozódott emberi­séget eltartani, táplálni a következő század­ban? Mennyire fejlődik a tudomány majd? Mindezek olyan nagyfontosságu kérdések, amelyekre a végső választ csupán az "Idő" fogja megadni, azonban, -hacsak nem sem­misíti meg önmagát és a Földön éló állat- es növényvilágot időközben a bölcs ember, a futurológusok rózsaszínű (szem üvegen át tekintve a bizonytalan jövőbe, a jövő század reményteljesnek Ígérkezik, bár természeti katasztrófák lehetőségének árnyéka kiseri mindvégig az emberiséget. Ma meg szinte regénynek tűnik mindaz, amiről a jövőbelátó tudósaink, felemelke­dett lelkületű államférfiaink álmodnak, pedig már most is rohanunk a jövő század csodái felé vezető utón, amikor leszármazot­taink éppúgy elavultnak fogják találni mai modern találmányainkat, tudományos fel­fedezéseinket, mint ahogy mi is elavultnak tartjuk a múlt század sok, kiemelkedő vívmányát ma. Kétségtelennek tűnik, hogy az emberi­ség létszáma ugrásszerűen megnövekszik az elkövetkezendő évtizedekben; "túlné­pesedés" veszélye fenyeget majd. Földünk, a világmindenség porszemnél is parányibb bolygója minden bizonnyal éppúgy a kezdeti naprendszerbeli gáz és porból keletkezhetett, mint a több milliárdnyi bolygó a világűr­ben, úgy 4? milliárd évvel ezelőtt. A foko­zatos, évmilliárdokon át tartó evolúció során azután, kb. 2,5 millió évvel ezelőtt, vagy esetleg valamivel korábban, megjelent a kétlábon járó, később már kőeszközöket készítő, aránylá! nem nagy létszámú Homo va Harry is megjelent folyton szidva és felelőssé téve engem azért, ami történt. Átnedvesedett zokniját és cipőjét odadob­ta nekem, tisztítsam meg, nem fukarkod­va továbbra sem nekem szánt hízelgő jel­zőkkel. Nem szóltam és nem tudtam meg­érteni az egész vihart, amit támasztott egy semmiség körül. Utóvégre másnak is folyt mar a cipőjébe pár dolog! Az egész ügy inkább nevetséges!! Éppen ezért, ha Harry inkább dühöngeni szeret és engem kepes csúnya jelzőkkel elhalmozni, akkor az egesz házasságunk hülyeség, amit a legjobb lesz befejezni. Sokéig nem tudtam elaludni azon- az éjszakán. A változáson gondolkoztam, ami bennünk végbement. A változáson, ami elfoglalta a lángolás helyét -, hogy valami visszavonhatatlanul elmúlt! Jól­laktunk egymással, a házasélettel, a ház­tartás minden gondjával és fáradságával. Visszavágytunk védett életünkbe, ahol vigyáztak ránk, törődtek velünk." '’Tudod, Charlotte, Harry tulajdonképpen nem is akart házasodni, de tudta, máskép­pen nem kaphat meg, hát beleegyezett.” "Talán jobb is lett volna, hiszen olyan fiatalok vagytok! Játszani kellett volna házasodas nélkül... ahogy ma szokás..." "Azt nem! Egyetlen férfi sem játszhat velem, csak ha a ferjem!" Cindy olyan hatarozottan beszelt, hogy hinnem kellett neki! Sapiens a Földön s ma már kb. 4,8 milliárd­nyira tehető a Földet benépesítő emberi­ség létszáma. Ez a létszám, egy nem várt óriási természeti katasztrófa kivételével mintegy 25-40 éven belül megkétszerező­dik, sót a bombayi városi ökológiai intézet vezetője: Rashmi Mayur szerint eléri a 10 millárdot; Földünk túlnépesedett lakos­sága csupán 2100 'körül fog majd állandó­sulni. Szinte hihetetlennek hangzik, azon­ban való tény, hogy jelenleg Földünk lakos­ságának 50 százaléka 17 éven aluliakból tevődik össze, akik rövidesen termékeny korba lépnek, minek következménye: óriási emberszaporulat. Ez a természet rendje! Bár a demográfiai növekvés mutatója csök­kenést mutat, ezt az irányzatot teljesen ellensúlyozza es túlhaladja a halandósági mutató ugyancsak nagymérvű csökkenése. Az emberiség túlnépesedésének kérdésé­vel kapcsolatban szükségszerűen felmerül a kérdés: képes lesz-e a már sok országban agyonhasznalt, kizsigerelt, nem szakszerűen kezelt talaj a robbanásszerűen megnöveke­dett népességet megfelelő élelemmel el­látni akkor, amikor már ma is? különösen az u.n. harmadik világbeli, fejlődő, főként afrikai országokban a sokszor éveken (eset­leg évtizedeken) át tartó szárazság, csapa­dékhiány szinte járványszerü éhínséget okozott, minek következtében milliónyi, főként fiatal és öreg emberi felet semmi­sült meg, halt szörnyű éhhalált. A túlnépe­sedés azonban nemcsak a világ fejlődó országait, hanem az iparilag fejlett orszá­gokat is súlyos veszéllyel fenyegeti a la­kosság élelmezését illetően. Bár az Egye­sült Államok nemcsak, hogy nem szűköl­ködik élelmiszerekben manapság, hanem bőven jut exportra is, "horribile dictu"! (borzasztó még csak kimondani is) eset­leg már 2000 körül maga is behozatalra szorulhat élemiszerekből, amint azt a washing­toni Carrying Capacity kutató intézet képviselője: Gary Imhoff véli, különös te­kintettel az d^szágszerte egyre fokozódó talajerózió súlyos problémájára, valamint a népességszaporodás ugrásszerű gyorsu­lására. A bekövetkezhető nehézségek meg­előzése rendkívül fontosságú. Elejét kell venni az eróziónak, olyan növények terme­léséré kell áttérni, amelyek a termőtalajt lekötik, valamint kevesebb műtrágyát, mesterséges öntözést igényelnek. Mivel túlnépesedéssel állunk szemben, figyelem­be kell venni a tengerekből, óceánokból kiaknázható élelmezési lehetőségeket, | 0 7 a mikroalgak, valamint az u.n. hiány- növenyek termelésének lehetőségét is a népesség élelmezésére. Az érem napos ol­dala az, hogy jelenleg a mezőgazdaságilag megművelhető földterület mintegy fele áll megmlü^ilói^jglatt: szükség esetén ez a megmÜVeietlen földterület is beállítható mezőgazdasági, termelési célokra, bár megfelelő infrastruktúra hiányában, ezeken a területeken a mezőgazdaság majd jóval többe kerül, ami azután a fogyasztói árak lényeges emelkedését vonja maga ~után. Tálán az agrotechnikusok döntő vélemé­nyevei egyetértve, az lenne a helyes meg­oldás, hogy a már meglévő termőterüle­teket a modern technika vívmányainak segítségével kellően kihasználjuk s ugyan­akkor az össztermést arányosan, igazságo­san osszuk el a világ népei között, hogy megszűnjön az aránytalan bőség, de ugyan­akkor megszűnjön az éhínség is, hogy ne pusztuljanak el szörnyű éhhalállal ártat­lan csecsemők, gyermekek, Öregek milliói világszerte.

Next

/
Thumbnails
Contents