Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-10-03 / 37. szám

AMERIKÁI Ára so cent Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the r.O. o! N.Y..N.Y. Vol. XXXIX. No. 37. Thursday, Oct. 3. 1985. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. Tel: (212) 254-0397 Románia és a kongresszusi kritika BUKAREST. "Ha Románia kongresszusi kritikusai továbbra is több jog megadását sürgetik a romániai magyar kisebbség ré­szére, akkor készek leszünk feladni a keres­kedelmi kedvezményt, amit jelenleg él­vezünk" - mondta egy kormánytisztviselő a New York Times itteni tudósitójának, Henry Kammnak. "A kongresszus egyes tagjai azzal fenye­getik Romániát, hogy az USA megvonja egt a kedvezményt, ha a román kormány nem biztosit több jogot a magyar kisebb­ségnek." ' ~ "E kedvezmény elvesztése évi 200-300 millió dolláros veszteséget fog jelenteni. Vállaljuk a kockázatot. Amikor az arab államok bojkottáltak bennünket, mivel diplomáciai kapcsolatba léptünk Izraellel, többet vesztettünk." A kormánytisztviselő kijelentése azon kongresszusi határozat ellen irányult, amely önrendelkezési jogot követelt Romania két milliós magyar lakosságának. "Hagyjanak bennünket békében, mi meg­oldjuk a problémáinkat. Önök nem bánnák á kisebbségeikkel olyan jól, mint ahogy mi bánunk a mieinkkel." mi bánunk a mieinkkel" - fejezte be nyilat­kozatai a kormánytisztviselő. KERTÉSZ ANDRE 91 éves korában elhunyt New Yorkban Kertész André, a világhírű fényképész. Már az első világháború előtt feltűnést keltett fényképeivel. Növelték hírnevét a világháborúban a fronton készült felvé­telei. 1925-ben Párizsba, onnan 1936-ban New Yorkba költözött. 1977-ben New York városa "Kiváló Teljesítményért" érdemrend­del tűntette ki, mig tavaly az International Photo Society elismerő oklevelet adományo­zott neki. A Magyar' Népköztársaság szin­tén a legmagasabb kitüntetésével ajándékoz­ta meg Kertészt. Brassaival, Robert Cápával és Albok Jánossal együtt Kertész a huszadik század legnagyobb fényképező művészei köze sorolható. Amerikai küldöttség megy Hanoiba, hogy a vietnámi háborúban elesett, vagy eltűnt katonák maradványait visszahozzak az USA-ba. Leskelődő balsors —Októberé — A magyar nép lelkületében 1849 október 6. emléke úgy él, mint a nemze­tet régóta tépő balsors legszivfacsa- róbb pillanata. Az 1848-49-es szabad­ságharc 13 hős tábornokának kivégzé­se lett az egyetemes magyar gyásznap. Vannak a magyar nép történelmének ennél a napnál sokkalta több áldozatot követelő napjai. Százszor, ezerszer annyi magyar szív dobogását állította meg 8 gyilkos erőszak Lech mezején, a Muhi pusztán, Mohácsnál, a Rákó­czi szabadságharcban, az 1919-es fehér terrorban, a Don kanyarban, Auschwitzban! Mindezek emlékét összegezi szivünk­ben október 6. emléke. A magyar nép életakarata, szívós­sága 40 évvel ezelőtt lerázta az ót évtizedek óta gyötrő balsorsot. Ez alatt a négy évtized alatt kiverekedte magának a századok óta remélt víg esztendőt, amelyért annyiszor és oly súlyosan megbünhödött. De ne higyje senki, hogy a magyar népét régóta tépő balsors immár örökre tétlenségre van kárhoztatva. A balsors ott setteng a láthatáron túl és a lát­határon innen. Vannak erők a világon, amelyeknek terveibe nem illik bele egy boldog, épülő, szocialista Magyar- ország létezese. Vannak magyarok, akik még mindig többre értékelik azt a rendszert, amely alatt másfél millió magyarnak kellett vándorbotot vennie a kezébe, melyben Magyarország három millió koldus országaként volt ismere- tesj amelynek vezetői gonosz, rövid­látó politikájukkal két világháborúba vonszolták a nemzetet, előidézve az ország feldarabolását, 4 millió magyar kitépését a nemzet testéből, halálra itelve a magyar nép százez­reit. Október 6. ezekre is kell, hogy em­lékeztessen bennünket. Kell, hogy meghatvónyozza akaratunkat szólni a békéért, amely egyedül tarthatja távol a balsorsot szülőhazánktól és az egész emberiségtől. Carter és Muskie a csillagháború ellen Carter, volt elnök és Muskie, volt külügy­miniszter a fegyverkezéskorlátozási tár­gyalások legnagyobb veszélyeztetőjének minősítették Reagan elnök Teller Ede ál­tal sugalmazott csillagháborus tervét. Carter szerint a csillagháborús terv, amelyet Reagan "Stratégiai Védelmi Kez- deményezés"-nek (Strategic Defense Ini­tiative) nevez, "rosszul kiagyalt, pénzpazar­ló taktika, amely pontosan az ellenkezőjét eredményezi annak, aminek szánták". Muskie mindezek mellett attól is tart, hogy a novemberi csúcstalálkozó Reagan es Gorbacsov között meghiúsul majd, ha Reagan nem változtatja meg veszedelmes terveit. Utón a csúcstalálkozó felé Az Egyesült Nemzetek nagygyűlésén elhangzott sorozatos beszédek, amelyeknek túlnyomó többsége az emberiség békeaka­ratát fejezte ki, több-kevesebb tisztánlátás­sal párosulva (a magasszintü tárgyalásokkal, az Egyesült Államok és a Szovjetunió veze­tőinek részvételével, a novemberi csúcs- találkozó drámája nyitányának tekinthetők. Az Egyesült Nemzetekben csaknem min­den nyugati hatalom képviselője a fegyver­kezés beszüntetését követelte a két vezető világhatalom részéről. "Európa negyven éven át háborumentes volt - mondta Genscher, ny-német külügy­miniszter. - Nem szabad megengedni, hogy ismét német földön lángoljon fel a háború pokla." "Már láthatjuk, hogy az egyik világhatalom ürbolygó elleni kísérletezései a másik világ­hatalmat is hasonló fegyverkezés fokozá­sára késztetik" - érvelt Dumas, francia külügyminiszter. GonZales, spanyol miniszterelnök a fegy­verkezési versenyt "erkölcstelenségnek, öngyilkossági hajlamnak" minősítette. A fentiekhez hasonló értelemben nyilatkoztak az Egyesült Nemzetekben Belgium, Ausztria, India, Panama, Indonézia, Ciprus, Kuvait és Equador delegátusai is. MAGASSZINTU TÁRGYALÁSOK Az ENSZ ülésszakát alkalomnak használ­ta fel Shultz külügyminiszter Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel való találkozás­ra. Ezt követően a szovjet államférfi talál­kozott Reagan t elnökkel a Fehér Házban, amikor is átnyújtotta Gorbacsov személyes levelét. Ebben állítólag 50 százalékos atom­fegyver-csökkentést ajánl fel a szovjet kormány, feltéve, hogy az USA eláll a csillagháborús tervektől. "Ceterum Carthaginem delendam esse censeo" volt az ókori Cato, római államférfi szójárása, aki nagyon gyűlölte Carthagót és minden alkalommal hangoztatta, hogy azt az államot el kell pusztítani. Shultz külügyminiszternek hasonló rögeszméje van Nicaraguáról, mert az ENSZ-ben tar­tott beszédében ismét kifejezésre juttatta gyűlöletét a közép-amerikai állam iránt. Shultz találkozása Sevardnadzeval az ENSZ-ben. SZILÁRD ÉS TELLER Reményteljes jövő? A mi kis történelmünk 3.olgal 6. oldal 8. oldal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents