Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-09-26 / 36. szám
Thursday, Sep. 26. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9. Az alig 200 méteres kúpok, púpok, halmok sajátos formáihoz mé^ a szolok, erdők, szántóföldek változatos kepéhez az Alföld felé siető Ősfolyók adnak ezüstös szegélyt. A tájon barangolva Szekszárd felől közelítve a 6-os úttól nem messze találjuk Harc községet, amely Horcha (1193), Harcha (1407) és Harcsa néven is szerepelt a korai oklevelekben. Fölötte a meredek falu Leányvár mered, észak felé pedig már nehéz kivenni a tájból az egykori Anyavár romjait. A Mezőföld és Hegyhát közti néhai átjáró a XVI. századig volt jelentős. A kö'zeli csárdák a mai Diófási és a valahai Cifra hires betyárkocsmák voltak. A közeli Zomba község protestánsai a birtokosok zaklatásai elöl innen vonultak az Alföldre és népesítették be a törökdulás utáni orosházi tájat. A volt Mede község, a mai Medina az egyetlen Tolnában, ahol a XVIII. századi szerb betelepülök megmaradtak. KÖlesd idillikus domborulatok közé szelídült tája egykor véres harcok színhelye volt. A Budáról Mátyás király kincseivel Szlavónia felé tartó Corvin Jánost itt tartoztatta fel Kinizsi Pál és fekete serege, a kuruc időkben pedig Béri Balogh Adám mért itt csapást a labanc-rác csapatokra. Egyidöben, vagy kétszáz éve, a Mercy család egykori itteni kúriája volt a megye háza - mikor a simontornyai alkalmatlanná vált - és a bonyhádi megyegyülésen csak egy szavazaton múlt, hogy nem KÖlesd lett Tolna megye székhelye. A Sarszent- lőrinchez tartozó Uzborjád Petőfi emlékeit idézi. Az egykori jegyző lánya, Huttig Amália volt a költő ifjúkori szerelme. Az 1845 őszén itt születtek, Gyermekkori barát- n^mhoz, A hegyen ülök, A négyökrös szekér és a simontornyai szolgabiróról, Kiss Lajosról megformált A magyar nemes, valamint a vidék hangulatát is árasztó A költő és a szölóvesszo, cimü versei. Emléktábla őrzi Petőfi egykori lakóhelyet a Sass-család házán, és az iskolának használt épület is. A község szülötte volt a hires orvos, Balassa János (1814-68) az 1848-as nemzeti orvosképzés úttörője. Kossuth szellemeben hozta létre a Közegészségügyi Tanácsot, szerveztette az orvosi hetilapot. Pár kilométerre innen juthatunk Rácegres-pusztára Illyés Gyula szülőhelyére. Simontornyától délre találjuk Pincehelyt. A községgel összeépült egykori Gorbon joggyakornoki éveiben irta Vörösmarty a Zalán futását. A török időkben a települést még palánkvár Övezte. 1905-ben a nagy aratósztrájk tette történelmivé. A Hegyhát tetején fekvő GyÖnkről csodálatos panoráma tárul elénk. A Kapos es a Koppány folyó szalagja tárulkozik a dombok között és erre tanyázik a régölyi ménes. A mai Regöly helyen egykor a kelták székhelye volt. MEGJELENT Dr. Katz József könyve: Vérzivataros idők nyomában 277 oldalon a szerző sajátmaga és családja életén keresztül mutatja be a második világháború tragikus eseményeit. Kemény kötésben $ 8.- + $ 1.50 postaköltség. Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Kérem küldjék részemre a könyvet, mellékelem az árét. Név:--------------------------------------------Cim:_____——-------------------------------ÚJABB FELTÉTELEZÉSEK Hol nyugszik Petőfi? Legenda vagy valóság? Azonos-e Petőfi Sándorral a szibériai sírban nyugvó Alek- szandr Petrovics? Két szovjet történész ezt kutatja. "Alekszandr Sztyepa- novics Petrovics, magyar Őrnagy, és költő, meghalt Illszunkszban (Ázsia) 1856. év május havában." Svigel Ferenc magyar katona, aki az első világháború idején került orosz hadifogságba, véletlenül bukkant rá Petőfi Sándor vélt sírjára, a Bajkál-tó partján lévő városka temetőjében. A fogságból hazatérve - 1916 után - több fényképet is hozott a temetőről, az egyik fejfán a fenti felirattal. A Heves megyei Népújság augusztus 31—i számában nagy cikket közöl "Megtalálták Petőfi sírját...?" címmel a Kárpatontüli Ifjúság cimü, Ungváron megjelenő magyar nyelvű szovjet lapra hivatkozva. Az újság beszámol arról, hogy a Munkácson élő V.V. Pagir- ja helytörténész és irodalomkutató két évvel ezelőtt kezdte kutatásait Petőfi állítólagos szibériai utóéletéről. SZIBÉRIÁBÓL A.V. Tivanenko, ugyancsak munkácsi irodalomtörténész legfrissebb adataira hivatkozva azt állítja: a Szibériában elhunyt Petrovics azonos Petőfi Sándorral, aki hadifogolyként került erre a tájra és feleségül vette Tatjana Kuznyecovát. Megtalálták Kuznyecov fotóalbumát is, amelyben egy fotón ugyanaz a fejfa látható, mint Svigel fényképén. Végül egy döntőnek tűnő bizonyítékot közölt az irodalomtörténész: a szibériai Petrovics (Petőfi?) Csita környéki tanyáját Kiskőrösről nevezte el. A magyar nyelvű szovjet lap egyébként azt igeri, hogy a jövőben is tájékoztatja az olvasókat a kutatás menetéről. A szenzációsnak tűnő felfedezésről megkérdezték Kiss Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársát, az egyik ismert Petofi-kutatót. A KOSZORÚBAN-A PetÖfi-kutatók minden olyan legendát szépnek és hasznosnak tartanak, amely nagy költőnkről szól, hiszen segít ébren tartani emlékét - mondta.-Én nem láttam egyik újságot sem. S nem kerültek kezembe az említett bizonyítékok. Viszont tudok róla, hogy az első világháború után hazatért hadifoglyok körében élt a legenda, hogy rátaláltak Petőfi szibériai sírjára. El kell mondanom, hogy nem ez az egyetlen legenda kelt szárnyra Petőfi utóéletéről. A Petőfi Társaság lapja, a Koszorú az 1930-as években is közölt olyan fényképet, , amely a szibériai síron található fejfát ábrázolja az említett cirill betűs szöveggel. Az orosz családok kozott elég gyakori a Petrovics név. Olyan fantasztikus véletlen is történhet, hogy Alekszandr Petrovics néven valóban eltemettek egy őrnagyot, aki verseket is irt. (Petőfi egyébként nem volt őrnagy, mert előléptetésére vonatkozó előterjesz- test hivatalosan nem hagyták jóvá.)-Nem hisz abban, hogy a mi Pet&fink nyugszik Szibériában?-Közel száz változata ismeretes nagy költőnk eltűnésének, de 1849. julius 31-e után semmiféle konkrétan bizonyítható életjelt nem adott magáról. Dienes András 1958-ban megjelent Petőfi a szabadságharcban cimíi vaskos tanulmányát fogadhatjuk el csak mérvadónak. A hadtörténész-iró Petőfi eltűnésével kapcsolatban valószínűsíti, hogy na^y költőnk a Segesvár melletti Fejéregyhazánál lezajlott csata színhelyéről^ menekülve a bekerítő cári csapatok gyűrűjén belül maradt és ott esett el. Állítólag egy Lengyel József nevű felcser (orvossegéd) látta utoljára. Dienes foglalkozik a túléléssel kapcsolatos legendákkal is, de azokat, igy a szibériai legendát sem veszi komolyan. Ezt a könyvet már sokan és sokszor bírálták, de átfogó tudományos kritikája mindeddig várat magara. S HA MÉGIS? # -De azért az uj hazában kezdhetett uj eletet a régi nevén...-Petőfi 1842 óta nem használta eredeti nevét, legfeljebb ellenfelei emlegették Petrovicsként. Miért vette volna föl ismét a Petrovics nevet? Az eltűnése előtti napokban rajongó leveleket irt feleségéhez és gyöngédséggel emlegette pár hónapos Zoltán fiát. Hogyan magyarázhatnánk hát, hogy( nem adott életjelt magáról és újra családot alapított?-Sokkot is kaphatott a csatavesztés után es a szabadságharc bukása miatt.-Mai kutatási ismereteink szerint úgyszólván kizárt, hogy ott, a Bajkál-tó mellett a mi Petőfink hamvai nyugszanak. Sokkal szívesebben adunk hitelt Szendrey Júliának, aki 1850-ben hivatalos nyilatkozatot tett: legjobb meggyőződése szerint férje Segesvárnál esett el. És Arany Jánosnak, aki már az 1850-es évek elején ugyancsak meg volt győződve Petőfi haláláról. Az irodalomtörténészek mindenesetre jelenleg csak azt mondhatják, hogy az a szibériai Petőfi nem azonos a mi nagy költőnkkel. A róla terjedő legendákat szépnek és hasznosnak tartjuk, de a kutatás fenntartással kezeli éket. Egyelőre nem látunk okot, hogy kételkedjünk az Egy gondolat bánt engjemet... cimü versében megfogalmazott jóslata beteljesülésében: "Ott essem el én, / A harc mezején..." I--------------------------------rí I PETŐFI j összes költeményei 1219 oldalon ( A remekmű ára $ 5.- és postaköltség $ 2.RENDELJE MEG SAJÁT KÖNYVTÁRÁBA á , vagy _ I AJÁNDÉKNAK » családtagjai vagy barátai részére A Megrendelhető: I Amerikai Magyar Szó * 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003