Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-07-04 / 27. szám
Thursday, July 4. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 13. SUMONYI ZOLTÁN: Nincs gyászkeref A hétszáz éves magyar irodalom, magyar költészet története a kézfogások, a szellemi kapcsolatteremtésre való törekvések története is. A kézfogásra kinyújtott kéz többnyire az elődök tenyérmelegét kereste és keresi, tehát visszafelé nyúl bátorításért vagy önigazolásul. Ritka és szerencsés esetben valóságos kézszoritások is megtörténhetnek persze, s ilyenkor még az a csoda, az a csodás fény is fölszikrázhat, hogy a hatást kölcsönhatás követi. Vagyis a mester a költöelŐd, nemcsak hat tanítványára, de tanul is tőle. Mondom ritka és szerencsés pillanatai ezek a magyar költészet történetének, mert "zivataros századainkban" még akkor sem találkozhattak fizikai valóságukban a kézfogasra érdemes tenyerek, amikor egy-egy perc vagy néhány hónap történelmileg lehetőséget adott volna rá. Hanem ez a huszadik század, amely a korábbiaknál semmivel sem volt kevésbé zaklatott és semmivel sem kevésbe fenyegető - e tekintetben mégiscsak a legszerencsésebb korszakaink közé tartozik. Képzeljük el az 1589-es esztendő novemberének egyik barátságtalanul hideg és szürke reggelét Krakkóban, amikor Maly Rynek tizennégyes számú öreg házából két fiatal novicius siet fázósan a Meriecky Székesegyház főbejárata felé. Amint kiérnek a Glowny Rynek sarkára, a szomszédos Bárányos házból, ahol Wesselényine, Zarkándy Anna is gyakran ( tartózkodik- kilép egy harmincöt éves delceg katona, s kapatosán kurjongat a jezsuita palánták felé. Magyarul, lengyelül, latinul - ahogy éppen eszebe jut. Hiszen csak kötekedni akar. A tizennyolc- tizenkilenc éves vézna fiuk persze kikerülik a hajnali duhajko- dot, de az idősebbik valami szent borzon- gással-vegyes tisztelettel nézi a hires (vagy hírhedt) magyar főurat. Hiszen ő tudja, hogy kicsoda, s titokban már néhány versét is lemásolta: Gyarmati Balassi Bálint.- Am a költő honnan is tudhatná meg, hogy a kővetkező évszázad legnagyobb magyar Íróját és nyelvmüvészét riogatja, aki csak két eve került el Váradról, s Pázmány Péternek hívják. Soha többé nem találkozhatnak. Pázmányt szigorú szerzete Krakkóból Grácba, majd Rómába vezényli; Balassi pedig hazamegy Magyarorszagra, hogy még elérje az utolsó komolyan vehető várostromot, ahol aztán a vitézi elet és a vitézi költészet megkoronázásaként annak rendje és módja szerint hősi halált haljon. Negyvenévesen. De alig negyvenöt év múlva, Nagyszombatban, a tizenöt éves Zrínyi Miklós mégiscsak a már esztergomi érsek - Pázmány, könyvespolcán találja meg először Balassi istenes verseit. A kézfogás végül is megtörténik. és kevés híján a valóságos kéz- szoritás melegével. Ugorjunk háromszáz esztendőt! 1918 késő tavaszán, egy nemregiben Tolnából Budapestre került tizenhat éves diák a Szinnyei-Merse utcai gimnázium folyosóin minden szünetben a történelmi tablókat nézegeti. Erős kíváncsiságában észre sem veszi, hogy ezek a képek föl— vezetik a második emeletre is, ahol éppen érettségi dolgozataikat írják a nyolcadikosok. Az osztálytermek ajtajai kitárva, s az üres folyosón a harmincöt éves latinmagyar szakos tanár ügyel a rendre, az érettségi tisztaságára. Amikor a gyanútlan hatodikos másodszor is odatéved, Babits tanár ur már mérgesen zavarja vissza, s mert tálán a kidolgozott tételek postásat véli benne, már pofonnal is fenyegeti. A vidéki fiú, akit akkor még Illés Gyulának hívnak, zavartan és megszégyenülten magyarázkodik. Másfél évvel később Babits Mihályt a Tanácsköztársaság idején vállalt szerepe miatt - örökre megfosztják a tanári katedrától; Illyés Gyula pedig, mert vöröskatona volt, emigrációba kényszerül. Bécsen, Berlinen át 1921-ben Párizsba jut. Van-e esélyük, hogy valaha is találkozzanak? A választ, a folytatást tudjuk valamennyien. Tudjuk, hogy a fiatal, de már országos hirÜ Illyés, nemcsak a költő-noviciusokra, Vas Istvánék nemzedékére hat, de még az atyai jóbarát, a költő-főpap Babits is tanul tóle. t ( ( "Szánalmas es fölösleges vállalkozás volna, ha most megpróbálnám egy-két mondatba sűríteni a Nehéz föld pillanatának lényegét, a magyar költészetnek azt a gyönyörül és tragikusan fölemelő pillanatát, amikor a magyar szürrealizmusnak Párizsból hazaszálló tündökölni hivatott csillagát megfogta macának a magyar föld, a magyar nyomorúság... Ha van értelme az 'elkötelezettség' szónak, senki ezt nem telitette olyan tudatos választással, annyi sugárzó lehetőségről lemondva nem kötelezte el magát, mint Illye's." A Szép versek cimu kiadvány évről évre élő költőink legújabb terméséből válogat. Ha olykor bele is kerül - fájdalmasan - egy-egy halott, csak egyszer, a halált követő évben, s a neve gyászkeretben áll. Illyés idén is szerepel - és tavaly sem volt gyászkeret. Rendhagyó kivétel? Nem. I^aza van a szerkesztőnek. Ma sincs élőbb, izgalmasabb költőnk. ILLYÉS GYULA: FÉNYKÉP Ne ezt nagyítsd meg, hanem a ... Hova lett a havasi? Az, ahol... Itt van! ... Bokor tetején át ragad a sí! Fölbuktam? Később! De itt, de ezen még,- nézd - repülök! Ezt keretezd be, ezt lásd valahányszor fejem fölött, ezt, ha a tűznél vénesen aludni gémberedek, a sirály-ivelést, ezt menekítsd, a lényegemet! Ezt lásd helyemen, ha székre majd üresre mered szemed. Ez ragadott föl téged is - örökre ! - ez szeretett! RENT A CAR \ rofrínlouHsl ► ♦ ► ♦ S INFORMÁCIÓ ÉS MEGRENDEIÉS j : , : l Magyarorszag ♦ l ♦ : rotatifoui'isi ♦ ♦ ♦ ! BUDAPEST IX. Vaskapu u.16. Telefon: 334-783 Telex: 22-5639 | X FERIHEGYI REPÜLŐTÉR Telefon: 342-540 Telex: 22- 7452 ♦ ♦ A BALATONNÁL (május 15-töl szeptember 15-ig) ♦ ♦ SIÓFOK, HOTEL HUNGÁRIA Telefon: 10-677 ♦ : J X CREDIT CARDS ACCEPTED: American Express $ $ Diners J J Eurocard f £ Bankamericárd ♦ $ Master Charge ♦ J * Carte Blanche f;: ♦ J j Europcar ♦ ► Tilden ♦ ♦ National ♦ ► ♦
