Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-07 / 6. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 7. 1985. 70. Illyés Gyula: A Pu&qták Aepe Csizmában, mezétláb, papucsban, tutyiban áramlottak felénk nők, férfiak és gyermekek vegyest. A fojtottan fortyogó nyomorból Malvi néni volt a csatorna, melyen át kitörhettek. Elsősorban persze nagyanyát ostromolták. Nagyanya vitézül állt a gáton, de ezzel a rohammal ö sem tudott megbirkózni. Nem zárta ki pelikánönfelaldozásából Malvi nénit, annak különös átváltozása ellenére sem, melyet úgy tekintett, mint valami betegséget, sajnos, gyógyíthatatlant. Különben is a családnak mindig azzal a tagjával törődött legtöbbet s tán legjobban azt is szerette, aki a legnagyobb bajban volt; a gyermekeket sújtó bajok és megpróbáltatások csodálato­san gazdag változatosságában egy versenybíró éleslátásával állapította meg a sorrendet. Malvi nénin sajnos, mi sem segíthetett, bajai elkeveredtek a Szerentsések bajaival: azokat pedig egy isten sem tudta volna talpraállítani. Malvi néni szünet nélkül ágynak esett, szült és temetett - hetenként jöttek a posták Ürgepusztáról s vitték sóhajtozva a zsirt, lisztet s főleg a mézet, melyet a családi rossz nyelvek szerint még útközben folzabáltak, mert hisz tudtuk, hogy Malvi néni például a mézet nem állhatja. "Most arra vágyna a lelkem" - nyögte a posta, jól sejtve, hogy ha kérnek, nagyanya az ól tetejét is leszedné. Hiába hívtuk újra és újra: Malvi néni nem tért vissza ~~ közénk. Vállalta a Szerentsések sorsát még férje s gyermekei halála után is: pártolta es dicsérte őket s azt hiszem, lassanként meggyülólt bennünket. "Könnyű azoknak - mondta egyszer - akik mindennap meleget esznek!" Nagymama néha fejére tette a nagyvékát, két kezébe egy-egy szatyrot fogott s útnak indult, hogy saját fészkében fojtsa meg a hidrát. Szívesen elkísértem, mert Dorognál átkeltünk a vasúti sínen s nagyanya ott órákig is elült velem, hogy vonatot láthassak. Háromürge-puszta gyönyörű vidéken feküdt, erdők közepén, dombtetőn. Sokszor megjártam ezt a tájat - nem tudom, miért épp őszi képe jelenik meg, hogy most fölidézem? Völgybe ereszkedtünk, lent a lapályon, mint tündértó csillogott a sok .ökörnyál a langyos napfényben. Jobbról és balról erdők óriási égigéro cserfái zizegtették vörös koronájukat. A magas fű már elszáradt, a szálak tetején vakítón fenylett az olvado dér. Lépten-nyomon nyulak ütötték föl fejüket, harsogó hrrss-t hallatva fogolycsapatok rebbentek; szarvast is láttunk. Az egész környék valami ősi, szűzi boldogságban fú'rdó’tt. A völgy túlsó oldalán a dombot fenyves borította, szabályos S-alakban út kanyargott benne. E varázslatos táj csúcsán feküdt a puszta, sótéten nyüzsgő népével, mint egy madártetemen rajzó hangyaboly. folytatjuk Vágó Oszkár: Miami az uj Casablanca Érdekes cikket közölt a N.Y. Times múlt év december 29—i száma a Miamiban folyó intrikákról. Lehetnek azok politikai, ill. külpolitikai összeesküvési tervezgetések, rejtelmes pénzek kimosása helyi bankok útján, egyszerűen drogkereskedelmi ügyle­tek, vagy pedig mindháromnak a bonyo­lult kombinációja, sötét kávéházi asztalok fölött. Összeesküvést szövő idegen ügynö­kök, egymással versengő eszmények, poli­tikai, bűnöző és ipari kémek oly mindenna­posak, mint a pálmafák. Vannak, akik uj Casablancának nevezik Miamit. Turisták és átutazó vállalati igazgatók ritkán ve­szik ezt észre, sőt, a vidék 1,7 millió lako­sának zöme sem tud róla. A hátulsó szobák­ban folynak az intrikák, jelbeszéddel. Min­tegy 30 nemzet van a Karib térségben, és ezek Miamit használják bankjukként, vagy ahol "gringo" szaktanácsokat nyer­hetnek. A CIA-nek nagy méretű hivatala van Miamiban. Az FBI itteni irodája egyi­ke az ország legnagyobbjainak. Ez áll a Drug Enforcement Agency-re és az Orga­nized Crime Strike Force-ra is. A drogke­reskedelem óriási profitja csábítja az ön- számüzött csoportokat a pénzszerzés cél­jára, amivel összeesküvő terveiket folytat­ják és fegyvereket vásárolhatnak. Az FBI nemrégen letartóztatott 8 embert, azzal vádolva őket, hogy kokaincsempészés­ből nyert pénzzel expedíciót szerveznek Honduras elnöke, Roberto Suazo Cordova meggyilkolásara. Az USA most egy kilen­cedik, Jose Buesso Rosa tábornok kiada­tását követeli, akit azóta az FBI mar le is tartoztatott. A forgalmas nemzetközi repülőtér, a luxusszállodák és boltok, t a kétnyelvűség, a spanyol jellegű kultúra Miamit tökéletes találkahellyé tették La- tin-Amerika-i és Karib kalandorok részére. A város kulcshelye a féltekén azoknak, akik kalandor zsoldosokat verbuválnak. A "Kis Havanna" és spanyol nyelvű környé­kének vendéglői magukhoz vonzzák azokat, akik megfelelő bérért hajlandók kokaint csempészni, vagy résztvenni egy hétvégi katonai kiruccanásban, Közép-Ameriká- ban. Egyike azoknak, akik egy kormány megdöntését tervezik, a 66 éves Huber Matos, aki valamikor Fidel Castro segéd­tisztje volt, és aki 20 évet töltött börtönben hűtlensége miatt. Célja most a nicaraguai kormány megdöntése. Matos vezére egy kubai szökevényekből álló csoportnak (Cu­ba Indepentiente y Democratica), amely elszánta magát a kommunizmus ellen küzde­ni, ahol az jelentkezik a féltekén. Matos bejelentette, hogy önkénteseket verbuvál a sandinista kormány elleni harcra, a hondu- rasi hatar mentén. Egy kémkedési ügyekben járatos kubai-amerikai azt mondja, hogy az amerikai kormány találkozásai a kont­rákkal Miamiban történnek. Az USA-ba irányuló illegális drog-folya­mot Dél-Floridában igazgatják. Columbia-i drogcsempészek most egy kokaint kikészí­tő laboratórium felállítását tervezik Flori­dában. Miamiban kötik a Latin-Ameriká- ba irányuló fegyvercsempészeti üzleteket. Az Everglades vadonjaiban zsoldos bandák rendszeresen folytatják a fegyverek kipró­bálását es újoncok kiképzését. Turisták ízelítőt kaptak a minap a repülőtéren az anti-kommunizmusbol, amikor kis tömeg szidalmakkal fogadta leszálláskor a chi­cagói Rev. Denis O'Mara-t, akit a chilei kormány kitoloncolt, mert tiltakozott poli­tikai foglyok kínzása ellen. Rolando Montoya, közgazdász, aki most Miami körzetében tanít, mondja, Kozep-Amenkaban az a hir járja, hogy Miami politikai összeeskü­vések tűzfészke. Közép-Amerika-i politi­kai intrikák uralják a beszélgetés tárgyát. Bemard Benes kubai-amerikai bankár mond­ja: Ha valaki bemenne egy vendéglőbe és észrevétlenül le tudná hallgatni a be­szélgetéseket, megtudna mindent politikai és drog-csempészési összeesküvésekről. Miamit négy alkotó elem tette mágnessé, amely vonzza a mindenféle karibi és latin­amerikai fegyver- és drogcsempészeket, forradalmárokat és ön-számüzötteket; földrajz, nyelv, légkör és pénz. Pénz, mint mindenben, a legfontosabb vonzerő. A telefonkönyv 14 oldalon sorolja fel a banko­kat, és ezek között 14 külföldi banknak van fiókja. Amint valamely latin-amerikai kormány bajban van, a kormány ügynökei nagy betéteket tesznek Miami bankjaiba. Nagyon sokan, akik sok pénzt loptak Latin Amerikában, tábornokok, akik nem beszel­nek angolul, Miamiban helyezik el pénzü­két és ez nagyon kényelmes nekik. Majd minden bank főtisztje folyékonyan beszél spanyolul. Közel száz év óta Florida menhe- lyül szolgált elűzött latin politikusoknak és diktátoroknak. Jose Marti, a kubai haza­fi, Tampa és Key Westben szervezte a spanyol uralom elleni, függetlenségi moz­galmat az 1890-es években. Kuba eltávolí­tott elnöke, Edgardo Machado, 1933-ban érkezett ide, mint száműzött. Fulgencio Batista Daytona Beachen szőtte terveit, amely sikeres államcsínyre vezetett 1952- ben. Akit megdöntött, Carlos Prio Socar- ras Miami Beachen tervezte Batista meg­döntését felkelők pénzelésével, ezek kö­zött egy gerilla expedícióval, melynek egy anti-Batista ügyvéd, Fidel Castro volt a vezetöje.TÖbb megdöntött vezér élt Mia­miban száműzetésben, ezek között legu­tóbb Anastasio Somoza Debayle tábornok, Nicaragua eltávolított volt elnöke. Ezekhez csatlakoztak híveik is, politikusok és kato­naki akik beköltöztek idejekorán megvásá­rolt luxusházaikba. Kubai menekültek száz­ezrei érkeztek Miamiba a korai 60-as években, és ezek alkották Miamit az intri­kák és cselszövések nemzetközi központjá­vá. Szinte kezdettől fogva ezek a szökevé­nyek, CIA kiképzéssel és felszereléssel, gyors betöréseket rendeztek Kubába Dél- Florida-i titkos tanyáikból. Egy kis hadsere­get szerveztek a csúfos kudarcot vallott Disznó Öböl-i (Bay of Pigs) betöréshez. Amikor a Kubai Rakéta Krízis (Missile Crisis) egyezményhez vezetett Washing­ton és Moszkva kozott, miszerint az USA nem fog többé támogatni katonai támadáso­kat Kuba ellen, ezek a szökevények más tereken alkalmazták kiképzésüket. Egyesek elszerződtek Katangában és más afrikai országokban harcolni, mások, kiképezve, de harcok hiányában, a drogkereskedelem­ben találtak jól jövedelmező tevékenysé­get. A kubai behatolás céljaira a CIA által oktatott taktikákat alkalmazták a kokain- és marihuana csempészésre. A kis Karib szigeteket leszálló pályákká alakították at, Texasban vásárolt csempész-repülőgé­pek részére. Miami, kis kikötő, mérföldek­re terjedő nyílt vizekkel, ideális csempész- központtá vált drogok, fegyverek és illegá­lis idegenek részére. TERJESSZE lapunkat; 1--------------------------------------------------------------------------j Hewyerki magyar hentes j iTIBOR’S MEAT SPECIALTIES J (FORMERLY MERTL PORK STORE) I ISM Secead Ave., j NEW YÖkK, N.Y. 10021 j « 78. m 79. utcák kozott Tel: RH-4-S292 J j FRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK-----------------------------------------—--------—------*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents