Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-31 / 5. szám
Thursday, Jan. 31. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. INTERJÚ Mr. NICOLAS M. SALGOVAL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK BUDAPESTI NAGYKÖVETE NYILATKOZIK AZ AMERIKAI-MAGYAR KULTURÁLIS KAPCSOLATOKRÓL- GOCZE TIBOR RIPORTJA - 1975-ben volt a Helsinki Konferencia, ezt követte a madridi értekezlet, ahol elhatározták, hogy 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével 1985-ben Budapesten rendezik meg az Európai Kulturális Fórumot. E Kulturális Fórum Előkészítő Bizottsága 1984. nov. 21 - dec. 4 között Budapesten a Hilton Szállóban ülésezett, ahol több ízben találkoztam \ Salgö Nagykövet úrral. E találkozások során alkalmam volt véleményt cserélni a Kultilrális Fórummal kapcsolatban, majd interjút kértem az Amerikai Magyar Szó számára. *- Miután Ön a Kulturális Fórum Előkészítő értekezletén, kulturális és etnikai kérdések kapcsán keresett meg, rendelkezésére állok. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy az interjú független az Amerikai Magyar Szó politikai beállítottságától, és csupán, ahogy Gőcze úr is kérte, a két ország kulturális kapcsolatainak elősegítése érdekében adom.- Az Egyesült Államok soknemzetiségű ország. Nagykövet úr véleménye szerint milyen szerepet játszottak a magyar bevándorlók, akik még bábáskodhattak a modern gazdasági és tudományos élet bölcsőjénél, Amerika mai arculatának kialakulásában?- Amerikában a külföldi eredet hangoztatása a nemzeti büszkeség alakulásának függvénye. Volt olyan időszak, amikor egy német vagy japán származás nem volt népszerű, az eseményeknek mintegy természetes reakciójaként. Ma úgy is mondhatnám, hogy divat a nosztalgia: az eredetkutatás. Az Uj Világ technikai fejlettsége szinte még fokozza azt a vágyunkat, hogy a múltba nézzünk. A magyarok különösképpen igyekeznek megtartani a magyar hátteret, melyre talán még büszkék is. Számtalan példa támasztja alá, hogy az angol nyelv elsajátítása nem jelenti feltétlenül a magyar anyanyelv elfelejtését. Azt is mondhatnám, hogy számarányukat tekintve az amerikai magyarság tálán bizonyos vonatkozásban jobban hozzájárult a fejlődéshez, a teljes képet azonban nem tudom megítélni. ., • | i f- Az Egyesült Államok óriási ország, nagyhatalom, mig Magyarország kicsi. Az amerikai-magyar kapcsolatok igy meglehetősen asszim metrikusnak tűnhetnek. Nagykövet úr véleménye szerint, mi motiválhatja az Egyesült Államokat, illetve magyar partnereit a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésében?- Erre azért is nehéz választ adni, mert a két ország méretei valóban nagyon eltérőek, az USA lakosainak száma hússzor több, mint Magyarországé. A kapcsolatfejlesztésnek azonban mégis vannak erős indítékai, például a magyar emigránsok nagy száma. Amerika méreteiből és jellegéből adódik, hogy nagy felvevő piac, igy sok országnak nyújt kereskedelmi lehetőségeket. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy nagy tételekben mindig könnyebb volt kereskedni, és a 10 milliós Magyarország kétségkívül nehezebb helyzetben van egy 200 milliós ország piacan. A kulturális kapcsolatok terén más a helyzet, bár pillanatnyilag nem látok olyan kiemelkedő szerepet, melyet a magyarországi kultúra játszhatna az Egyesült Államokban. Nicolas M. Salgo Nagykövet- Az Egyesült Államok számos irodalmi és zeneművészeti kincse válik egyre hozzáférhetőbbé Magyarországon. Nagykövet úr véleménye szerint mennyire ismeri az átlag amerikai Magyarország szellemi értékeit ?- Magyarország kis ország, a magyar nyelv meglehetősen idegen, ezért nem hiszem, hogy az átlag amerikaiak túlzottan ismernék a magyar kultúrát. Nem ismerik, épp ezért nem is értékelhetik. Bár bizonyos körökben, az amerikai magyarság bizonyos szervezett intézményeiben minden bizonnyal nem ismeretlenek a magyar kultúrkincsek, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy Bartókról vagy Kodályról mindenki tudja, hogy magyarok voltak. Ennek felszámolására, véleményem szerint sokat lehetne magyar részről tenni. A magyar népművészet például nem nagyon ismert az Egyesült Államokban. Megértem, hogy mint minden nemzet, Magyarország is féltve óvja műkincseit. Azonban a művészet nem ismer határokat, nagyobb teret lehetne szentelni közkinccsé tételüknek. Hadd mondjak egy példát: Kovács Margitot az egyik legnagyobb mai keramikus- és szobrászművésznek tartják, hozzáteszem, jogosan. Azonban a magyarországi múzeumokon kívül sehol sem találkozhatunk müveivel, igy a világ sem tud Kovács Margitról. Tucatszá inra tudnék sorolni hasonlóan tehetséges élő és már eltávozott művészeket, akiknek alkotásait jogosan tarthatnánk számon a világ élvonalában, mégsem ismerik őket Magyarország határain túl.- Nem ismeretlen tény Ön előtt sem, hogy az Egyesült Államokban nincsen kulturális minisztérium, a kultúra állami fennhatóságon kívül esik. Ez azt is jelenti, hogy allami vonalon rendkívül nehéz bármit is elérni; nem jelenti viszont azt, hogy ne lehetne a magyar kultúrát jobban megismertetni. Gondolok itt magyar kiállítások megrendezésére, előadások szervezésére, filmnapokra. 20-30 ezer magángalléria t és többezer múzeum van az Egyesült Államokban. Ezeknek képviselőit, vezetőit, múzeolőgusokat meg lehetne hívni Magyarországra. Ehhez az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége szívesen ad segítséget, tanácsot, országos felügyeleti szerv hiányában azonban többet nem tehet.- A két ország közötti kultűrális egyezmény keretében Dr. Horváth János professzor úr (Indianapolis U.S.) a budapesti Marx Károly Közgazdasági Egyetem vendégprofesszora volt. Elutazása előtt 1983- decemberében a budapesti Daily News-ban nyilatkozott és egy Amerikai-Magyar Barátai Társaság amerikai létrehozásának gondolatát vetette fel, neves magyar származású amerikaiak, közéleti személyiségek részvételevei. Mi erről Nagykövet úr véleménye? Amerikai-magyar alapítvány máris létezik, tudomásom szerint, meglehetősen aktivan, politikai elkötelezettség nélkül működik. Egy u.n. Baráti Társaság létrehozásában nem látok semmi rosszat, bár ahhoz, hogy ezt jobban megítélhessem, többet kellene tudnom Horváth professzor úr elképzeléseiről.- Ha arra gondol, hogy összekapcsolja az egyes államokat, illetve varosokat, a gondolat nem új, hiszen a második világháború után divattá vált a testvérvárosi kapcsolatok kialakítása. Léteznek amerikai testvérvárosok pl. Skandináviában, ahol egykor az amerikaiak harcoltak. Az egymás jobb megismerése és megértése céljából gyakran cserélnek delegációkat, családok, gyerekek látogatják meg kölcsönösen egymást. Egy ilyen gondolatot természetesen támogatni kell.- Magyarország ad otthont az Európai Kulturális ( Fórumnak, melynek előkészítő tanacskozasa decemberben fejeződött be. a. / Nagykövet úr milyen véleményt alakított ki erről a tanácskozásról? Elsőrangúan készítették elő és szervezték meg. b. / Kérem szives véleményét a Kultűrális Fórum Végrehajtó Titkárságának eddigi munkájáról. Minden résztvevőnek az volt a benyomása, hogy ennél jobban nem lehetett volna megszervezni. » Az Amerikai Egyesült Államok a Kultúrális Fórum egyik jelentős résztvevője. Milyen eredményeket vár Nagykövet úr a hat hétig tartó Fórumtól?- Tréfásan úgy is mondhatnám, hogjy jégtörő szerepe kisebb, mint ahogy a közvélemény számon tartja, mert ha már egyszer összejöttünk, a jég megtört. De tréfán kívül: minden lehetőség adott, hogy ez az október 15-en kezdődő hathetes időszak tovább mélyítse a résztvevő 35 ország kapcsolatait. Csak keresni kell a módozatokat.- Nagykövet űr, milyen lehetőségeket lát a jövőben a két ország kultúrális együttműködésének továbbfejlesztésére?- Nem hiszem, hogy ebben a Fórum mérföldkő. Nagyon elősegítené a kultúrális kapcsolatok fejlődését, ha a két ország vezetői nemcsak megértenék, de a következtetéseket is levonnák arról, hogyan (folytatás az 5. oldalon)
