Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-20 / 25. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 20. 1985. ALFRED BRENDEL* Hogyan kell Mozartot játszani TTOOMANYmpPJMPI I v M UtI | Beszélgetés a lézerekről / Mióta Luke Skywalker, Darth Vader és csillagbeli társaik akadálytalanul es viharos gyorsaságú hódítást vittek veghez, a fizikához csöppet sem konyitó tízezrek is tudnak a lézerről. Sót, nemcsak tudnak rólai hanem a sci-fik, a Csillagok háborújának mesés (vagy tán mar nem is annyira mesés) részletei mind több és több fantáziát izgató kérdéseket vetnek föL( Ráadásul minden külön Jedi-lovag és egyeb kreatúra nélkül is egyre többet hallani a léze- rekr&L Dr. Bor Zsolt, a szegedi József Attila Tudományegyetem kísérleti fizikai intézetének tudományos fömunkatarsa azt mondja, tudományuk egyre divatosabbá válik.- A lézerekről félig bennfentesnek, félig szenzációhajhásznak számító pletykaszinten annyit hallani mostanában, hogy az ember szinte szégyelli megkérdezni: voltaképpen mi is "a" lézer?- Gyűjtőfogalomról van szó: a lézer mindig egy su^árj pontosabban egy elektromágneses sugárzás, amelynek fajtai nagyban különbözhetnek egymástól. Olyan fényforrás a lézer, amely rendezett sugárzást bocsát ki magából. Rendezettségen azt értjük, hogy szerkezete tökéletesen hullám- vonalas, jól lehet párhuzamositani vagy egyetlen pontba gyűjteni. Gondoljunk arra, amikor az uszodában az emberekkel teli medence összevissza hullámzik, es arra, ha hajnalban a tükörsima tavon végigszáguld egy motorcsónak - az utóbbi áltál keltett hullámok szép tiszták, egyenletesek. Fényforrásban az ilyet a fizikusok koherensnek; nevezik. A lézer végső soron semmi egyéb, mint koherens hullámforrás. Ezzel a hullámforrástipussal nagyon sok mindent lehet kezdeni: vannak állandóan és csak impulzusban, azaz csak nagyon rövid ideig működök. Vannak, amelyek teljesítménye néhány ezer watt, s vannak amelyeket csak műszerek képesek érzékelni. És akadnak közöttük szép számmal olyanok, amelyek az általuk tárolt energiát hihetetlenül rövid idŐ alatt kibocsátják, igy teljesítményűk akar sokszorosa lehet a Magyarországon található összes elektromos erőműnek. A lézer olyan sugár, amit egyetlen fókuszpontba gyűjtve teljes erejével akár ezredmilliméternyi nagyságú foltba lehet koncentrálni.- Az ön és munkatársai által végzett lézerfizikai kutatások konkrétan mire i- rányulnak? Fantáziamozgatók, divaterösi- tők lehetnek?- Ahogy vesszük. Mi rendkívül rövid ideig működő, nagyon rövid impulzusokat előállító lézerekkel foglalkozunk, olyanokkal, amelyeknek működési ideje egy-két piko- szekundumnal is rövidebb. Egy pikosze- kundum alatt a fény körülbelül 0,3 milli- méternyi utat tesz meg. Egy másodperc alatt hét és félszer éri körül a Földet... A nagyon erős lézerimpulzusok felhasználásával kapcsolatban tudni kell, hogy az alapvető fizikai és kémiai folyamatok számos elemi aktusa igen gyorsan, piko- szekundumnyi idő alatt játszódik le. E folyamatokat tanulmányozni az embernek nem volt sok eselye, mert követésükre a letezö elektromos műszerek nem alkalmasak. Legtöbbször éppen a legérdekesebb természeti folyamatoknak csak a végeredménye érzékelhető’. A nagyon rövid lézerimpulzusok révén viszont... Azután: a jól ismert növényi fotoszintézis vagy a látás, ezen belül a szemideghártya, a retina mechanizmusának vizsgálatakor "le lehet tapogatni" a lézerekkel, egészen pontosan, mi is zajlik ezekben a folyamatokban. A mi lézereink egyébként úgynevezett festéklézerek, színesek és általában szabad szemmel is láthatók. Amire az általunk kifejlesztettek közül a legbüszkébbek vagyunk, az az öngyilkos lézer: az a sajátossága, hogy mihelyt működni kezd, rögtön fel is számolja működésének előfeltételeit. Sugározni kezd, majd szinte azonnal leáll. Mielőtt megint oksági természetül kérdést kapnék, gyorsan elmondom: ez arra jó, hogy az illető lézerben felhasznált energia rendkívül rövid idő elteltével kisugároztatik.- A lézersugarat ma a világon mindenütt úgy emlegetik, mint olyan eszközt, amelynek felhasználási területei gyakorlatilag beláthatatlanok. Azt hihetne az ember, hogy szinte az élet bármelyik területén lézerrel lehet találkozni. Valóban ennyire korlátlanok a lehetőségek?- Az orvostudományban vagy a biológiában már jócskán elterjedt a lézerek alkalmazása. A kutatásban például mintavizsgálatra, gyorsfényképezésre használják őket. Eléggé közismert, hogy a sebészek vágni tudnak vele, vagy, hogy kísérleteznek a sebgyógyitást stimuláló lézerrel is. A rákkutatásról szólva éppen a mi lézereink között találhatók olyanok, amelyek képesek lehetnek megvilágítani a rákos testrészben található sejteket. Ez a foto- terápiás eljárás egyszer tálán a rák gyógyításában akár döntő jelentőségűvé válhat.- Ez esetben a sugár alighanem története legnagyobb szolgálatát tenné az emberiségnek. Csakhogy, mint annyi más hasonló esetben, hogy kissé filozofikusan fogalmazzák, az isteni princípium mellett ott az ördögi is. A lézerek a haditechnikában is alkalmazhatók. Domonkos László A New York-i Filharmonikusok Budapesten Budapest. Az Országos Filharmónia évadzáró koncertjét tartották meg az Erkel Színházban: a hangversenyen a New York-i Filharmonikus • Zenekar léjpett f fel Zubin Mehta vezényletével. Előadásában Bach III. brandenburgi versenye, Mozart Esz-dur sinfonia concertante es Richard Strauss Symphonia domestica cimü müve csendült fel. A New York-i Filharmonikusok együttese 1842-ben alakult meg - művészi tevékenységet az európai és tengerentüli zenei elet legkiválóbbjainak neve fémjelzi, a többi között Mahler, Damrosen, Toscanini, Bruno Walter, Bernstein dolgozott együtt a zenekarral. Zubin Mehta 1978 óta irányítja az együttest. A karmester a Los Angeles-i Filharmonikusok élén kezdte pályafutását, később több európai művészeti fesztivál igazgatójaként is tevékenykedett. Magyarországon többször is hangversenyezett már. Újítsa meg ... előfizetését! "Mozart mindig énekkel indul. Ebből adódik az a szakadatlan dallamosság, amely végigvonul minden művén, mikent egy szép nő idomai a testet takaró, áttetsző fátyolon." - Busoni. Legyen ez az első intŐjel mindenkinek, aki Mozart müvet szándékszik játszani. Nem elég zongorázni tudni, Mozart zongo- ramúvei tele vannak rejtett zenei lehetőségekkel, amelyek messze túlhaladják az írott szerzeményt. Én ezért nem a zongora korlátáit tartom felelősnek, hanem Mozart operái kifejezöképességét, amely túlhaladja a zongora által teremthető muzsika korlátáit. Mozart zongorahangversenyeiben a zongora magasabban emelkedik ki a zenekar kíséretéből, mint más kiváló zeneszerzők hasonló müveiben. Ezekben a szerzeményekben az emberi hang, valamint a zenekar szólóhangszere (hegedű) kell, hogy mérvadó legyen a zongorista számára. Amikor az előadó a darab azon részéhez jut, amelyben egyedül muzsikál, úgy kell játszania, mintha a zongora billentyűivel az emberi hangot tolmácsolná, vagy a szólista hegedűs vonójának mozdulatait kisérne. De nem elég Mozart zongoradarabjait "énekelve", vagy "hegedülve" előadni. Ez nem elég az üdvösséghez, ami Mozart zenéjében rejlik. Mozart nem egyszerű es nem raffinalt, mondta Busoni. Mozart tolmácsolójanak erőteljesnek és mégis áttetszőnek, ironikusnak, de megsem affektáltnak, intimnek és mégis tartózkodónak, szenvedelyesnek és kecsesnek, lázongónak es mégis megnyugtatónak kell lennie. Mily boldog az a zongorista, akinek ujjaiban, szivében és - agyában e meglátások, megértések fellelhetők! Aki Mozartot ad elŐ a nagyközönségnek, annak olyan tökélyre kell törekednie, a- mely felülmúlja az emberi képességeket. *Alfred Brendel korunk egyik kiváló zongoraművésze.
