Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-06 / 23. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 6. 1985. Feltalálták a nem robbanó benzint Amiről a légitársaságok vezetői régóta álmodták, most - úgy tűnik - megvalósult. Légi és szárazföldi balesetek égett áldozatai is átkozták már a belobbanő, félelmetes pusztítást okozó benzint. Ám Varsóban, egy bemutatón ->amelyet megismételtek később Lublinban is - az osztrák H. G. Gass cég képviselője az egy- harmadaig töltött benzineskanna szájához teszi égó öngyújtóját ... A bemutatóra meghívott közönség önkéntelenül hátrább lép. Egyesek talán menekülnének is. Hiszen ebben a pillanatban a kannának fel kene robbannia... Ám nem ez történik. A benzinből csupán egy kis lángnyelv bújik elő. Olyan mozdulatlanul, nyugodtan ég, akár egy gyertya. A közönség végre bátorságra kap. Valaki odamegy az égő kannához, a lángnál ... cigarettára gyújt. Videokazettákról bemutatják az uj benzin egyéb jó tulajdonságait is. Láthatjuk, amint égő benzint öntenek egyik kannából a másikba... Hatalmas tartálykocsi kiöm- lönyilásaban meggyűjtják a benzint. Nyugodtan ég. Elzárják a csapot - kialszik a tűz is. Egy autó tankjában meggyújtjak a benzint - semmi baj, a kocsi tovább szaluid. A tanksapka rátevésével elalszik a tűz. Az osztrák Helmut H. Gass, a feltaláló egészen másképpen közelítette meg a problémát, mint az eddigi kutatók. 0 nem a benzint alakította át, nem vegyi összetételének megváltoztatásával érte el, hogy a folyadék nem robban. Gass ur feltalált egy anyagot, amelyből fóliát készít. Ez az anyag állítólag hét fém ötvözete - a pontos adatokat természetesen nem hozza nyilvánosságra. A lyukacsos fóliát a benzin - vagy olaj- vagy gáztartályok belső felületére kell tenni; az edények befogadó- képességének mindössze kettő százalékát veszi el a fólia. Cserebe az edényben tárolt folyadék vagy gáz nem robban fel, tűzvész eseten kis lánggal, lassan ég, tehát gyakorlatilag veszélytelen. A már létező és ezért fóliával belülről bevonhatatlan tartályok tulajdonosainak sem kell kétségbe esniök: Gass találmánya rajtuk is segít. A rejtélyes anyagból készült kis golyócskákat kell az ilyen edényekbe tenni es ezzel elérik ugyanazt a hatást. A találmányt elsőként a BMW autógyár vette meg. Nemsokkal később csatlakozott hozzá a Mercedes-Benz cég is. Külföldön az első vevők a nagy; olajtermelők: Kuvait és Szaud-Arábia. Érdeklődés tapasztalható Jugoszláviában és természetesen az összes légitársaságnál. A lengyelországi bemutatón a swidniki helikoptergyár és egy turista-gázpalackokat termelő üzem képviselői is jelen voltak. Lehetséges, hogy az osztrák céggel kooperálva hamarosan robbanasbiztos benzines kannákat fognak gyártani Lengyelországban. A VÉDŐVÁM HÁTRÁNYAI (folytatás az 5. oldalról) Ez rámutat arra, hogy az USA külkereskedelmi deficitjét nem lehet a javasolt 20%-os vámmal megoldani. Ennek életbeléptetése leírhatatlan felháborodást keltene európai szövetségeseink soraiban is. Ezt a félelmet fejezi ki John Heinz, Pennsylvania republikánus szenátora: "Valami nagyon drámai esemény várható ez év nyarán a kongresszusban, ami egy pót- vámjavaslat elfogadását eredményezheti." “Ezresekkel gyújtunk pipára...” Beszélgetés Balogh Jánossal, az El TE díszdoktorával A Budapesti Eötvös Loránd Tudomány- Egyetem (ELTE) a napokban tüntette ki diszdoktorátusi oklevéllel Balogh János egyetemi tanárt, a talajkutatás és környezetvédelem világhíres magyar szakértőjét. A Magyar Nemzet riportere ez alkalommal szivet-lelket gyönyörködtető interjút készített Balogh-gal, a túrkevei Szabadffy Elek református kántor unokájával. Ebből közöljük az alanti érdekes részleteket:- Az út az egyetemig és a nagyvilágba nem volt olyan egyszerű. Apámat nem ismertem, hisz alig múltam egy eves, amikor 1914 szeptemberében elesett Przemysl-nel. A háború, pontosabban a front közeledtének a hire vitt el bennünket anyámmal a máramarosi Nagybocskóról, születésem helyéről, nagyszülei mhez, Túrkevére. Röviddel ezután ők lettek a szüleim és nagyanyám valóban mindent megtett azért, hogy pótolja az édesanyámat. Nagynénéimmel, a legkisebb éppen egyidős volt velem, és nagybátyáimmal együtt nevelkedtem. Egy ekkora családban sokminden megesik, mindig van kitől tanulni. Ez volt a nagy csavargások, a vegtelen szabadság világa, mert hisz Turkeve, Ecseg- puszta, a Berettyó-csatorna maga volt a végtelen világ.- Aztán egyszerre mindez bezárult.- Pestre kerültem, mint hadiárva a Protestáns Országos Arvaházba, s mint közép- iskolás a Fasori Evangélikus Gimnáziumba. Ahol nagy volt a verseny és ahol a tehetséget, a szorgalmat és a kitartást különösen megbecsülték. Elvesztett szabadságomért a becsvágyam kárpótolt, mindent tudni akartam, látni és megismerni. Ebben sokat segített, egyébként latinszakos osztályfőnököm, Remport Elek, életem egyik csodaembere.- Ekkor határozta el, hogy zoológus lesz?- Ekkor határoztam el, hogy eljutok a trópusokra. Erre az útjára, akárcsak az azt megeló- zőekre, sokáig kellett várnia. Balogh János tudós fokozattal a tarsolyában megkóstolta az állástalan diplomások életét, majd jobb hiján a Tolnai Világlapjánál szerkesztette az aktuális furcsaságok rovatát. Uj- ságiróskodásának, mint mondja, később nagy hasznát vette: megtanult pontosan, szabatosan fogalmazni, közérthetővé tenni elvont fogalmakat.- Hová vezetett az első útja, és végül- is mikor került rá sor?- Az UNESCO támogatásával Brazzaville Kongóba, 1963-ban. S hogy harmadma- gammal egyáltalán útra kelhettem, egy szerencsés találkozásnak és újságírói múltamnak köszönhettem. Herbert Franz biztatott arra, hogy küldjem el kérvényemet az UNESCO-hoz, és én három lapon foglaltam össze kutatásaim célját: megvizsgálni a trópusi talajok rohamos romlásának az okát, egy érintetlen, visszatelepedett őserdő, illetve egy leromlott ültetvény talajából vett mintákkal, a bennük fellelhető állatfajokat, mint biológiai indikátorokat kérdezve.- Ezután az útja után nevezték ki egyetemi tanárnak, lett az Akadémia tagja es tüntették ki a Kossuth-dijjaL- Igen. Mindezt két éven belül. Számomra olyan volt ez, mint a mesék végén teljesülő három kívánság.- Aztán jöttek sorban a nagy utazások. 1965-ben Chile, majd ismét Afrika, többször is Brazília és Uj-Guinea. Minden álma teljesült?- Majdnem. Hatvan egynéhány éves koromban sikerült egy szépen faragott kereszttel megjelölni Fenichel Sámuel sírját. Az Uj-Guinea-i Pápua Egyetem falán Biró Lajosé mellett ott az Ö emléktáblája is.* Örülök az eddig nyomtatásban megjelent munkáimnak, de nyomaszt a meg hátralevő feladat nagysága. Amiben nem, vagy alig tapasztalok javulást, az a környezetünk iránt érzett felelősség. Az emberiség ma világszerte úgy él, mintha ezresekkel gyújtana pipára. Elpusztítja a természeti vegetációt, s vele sok mindent, aminek nem ismeri az értékét. Elpusztítja az úgynevezett harmadik génbankot, tizezerszamra a növényeket melyek táplálkozási hasznosítása nincs kipróbálva, tizezerszámra az állatokat, melyek a talaj eletet is biztosítják, s melyekből hasznos gyógyszereket nyerhetnénk például. Nem szomorú, hogy a glóbusunkon tízmillióra becsült apró állatkák nagy részéről már csak múlt időben beszélhetünk? Akként, hogy közülük hétmillió élt a trópusokon? Messze vagyunk még attól, hogy a természet minden titkát ismerjük. De ezeket a hasznosítható titkokat sose fogjuk megtudni, ha idő előtt elpusztítjuk okét. Önmagunkat csapjuk be, ha lekicsinyeljük az ökológiai világveszélyt. Ha erről van szó, ha kedvezőtlen jelenségeket észlelek, József Attilával együtt mondom: "En nem fogom be poros számat". Sárvári Márta * Biró Lajos és Fenichel Sámuel neves magyar utazók voltak a század elején. '/ -• , BEFEJEZŐDÖTT az Aszod-Vac vasútvonal villamosítása, s mától már villamos mozdonyok vontatják ezen a szakaszon is a szerelvényeket. A vonal villamosításának nagy előnye, hogy kevesebb a vontatás önköltsége, a nemzetközi forgalom Budapest megkerülésével csökkenti a zsúfoltságot a főváros pályaudvarain. • SZÁLLODA ÉPÜL a péesváradi várban, amelynek rekonstrukcióján a műemlékvédelem szakemberei dolgoznak. A várhotel mellett kőtár és múzeum várja majd az épületben a látogatókat, az emeletes palota termeiben pedig konferenciatermet alakítanak ki. SZIRMOT BONTOTT a BÜkkben a legszebb magyarországi orchidea, a Boldogasszony papucsa. E szigorúan védett növény jelenleg már csak e területen, továbbá a Zemplén- hegység és Bakony egy-egy rejtekén tenyészik. Cm. európai körűt | j JgAJÁT 9IERCEDESSEL | MAGAS DOLLÁR, alacsony német árak. » I Olcsó, megbízható ügyintézés magyarul. A TÁJÉKOZTATÓ: I Posdageraumner: Ai 071258 C I Hamburg 60 W.Gerauuiy | Tel: «9/108802512 J
