Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-06 / 23. szám
Thursday, June 6. 1985. 3. AMERIKAI MAGYAR SZO ÉRDEMES MEGJEGYEZNI Valahol a világon hárompercenként meghal egy ember munkahelyi baleset, vagy szakmai betegség következteben. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO jelentése szerint másodpercenként legalább négy embert ér munkahelyi baleset a világon. A legtöbb halálos munkahelyi baleset a bányákban történik. A bányászok gyakran válnak áldozataivá a szakmai betegségeknek is, főleg a szilikózisnak, amelyben a föld alatt dolgozók 10-12 százaléka ^szenved. A fejlődő országokban a mezőgazdaságban történik a legtöbb baleset. 197 9-1980-ban például 33.000 baleset és több mint nyolcmillió sérülés történt. A legtöbb szerencsétlenseg oka a gépek szakszerűtlen kezelése. A kávé élvezetéről való lemondás csökkenti a koleszterinszintet a vérben, és elkerülhetőbbé válik a szívinfarktus. Erre a következtetésre jutott egy norvég kutatócsoport, amely kutatása eredményeit a Medical Journal cimú brit szaklap legutóbbi számában hozta nyilvánosságra. A tromsoi egyetem négy tudósa 10 héten keresztül különféle vizsgálatoknak vetett alá 33 férfit, akiknek vére átlagon felüli mennyiségű koleszterint tartalmazott, hogy megfigyelje a kávéfogyasztás következményeit. A vér nagy koleszterintartalma, amely a szívkoszorúér-betegségek egyik leggyakoribb oka, átlagosan 13 százalékkal csökkent azoknál a kísérleti személyeknél, akik teljesen lemondtak a kávéról. • A népességből leginkább azokat a magányos nyugdíjasokat fenyegeti szívinfarktus, akik elégedetlenek nyugalomba vonulásukkal, s előzőleg kevéssé kvalifikált munkakörben dolgoztak, állapítja meg egy orvosi kutatócsoport a New England Journal of Medicinben. A vizsgálatok nyomán arra az általános következtetésre jutottak, hogy azokat a férfiakat, akik nem szeretik a munkájukat, s családi és anyagi problémáik vannak, erősen veszélyezteti az infarktus. Ennél a csoportnál négyszeres a kockázata annak, hogy a szívroham után meghalnak. # Ny. Németország mérnökei egy "repü- ló'vonat" gyártásán dolgoznak, amely a sínek fölött, mágneses vonzáskörben 250 mérföldes sebességgel robogna. Ez forradalmasítaná a vonatközlekedést. AMERIKAI , MAGYAR SZO U§PS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and 1st 2 weeks in August by Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003, Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of "March 21. 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak az Egyesült Államokban # , f ** egy evre $ 18.— felevre $ 10.— Kanadában és minden más külföldi országban egy évre $ 20.— félévre $ 12.— Postmaster?Send address changes to; Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Kár volt a Chryslert megmenteni 7 A tőnk szélén álló Chrysler Corporation 1979-ben 3.2 milliárd dollárt kapott a vállalat megmentésére. A kezdeti nehézségek után 3.6 milliárd dollár nettó jövedelme volt az utóbbi két év folyamán. A vállalat fellendült, forgalma megnóvekedett es visszafizette a kormány áltál garantált 1.2 milliárd dolláros kölcsönt, ami szükséges volt a fellendüléshez. Érdemes volt-e kimenteni a Chrysler-t és milyen precedenst jelentett? Hogyan reagálnak gazdasági krízisekre az amerikai intézmények? Ezeket a kérdéseket teszi fel Robert B. Reich és John D. Donahue könyve; "New Deals; The Chrysler Revival and the American System." A vállalat egész történelmét leírva és fejlődését, kríziseit analizálva, az irók a Chrysler-t még ma is a csődhöz veszedelmesen közel találják. Végeredményben kérdőre vonja a kölcsönökkel és a munkások részéről engedményekkel elért megmentésnek az ország gazdasági háztartására való jótékony hatását. Az irók ügyesen rajzolják meg a csődök történetet a római időktől kezdve, amikor a hitelezők a szó szoros értelmében magat az adós testet osztották szét maguk között.. Az olajkrízis, a külföldi verseny és a gyors technológiai fejlődés nagyban megnehezítette az amerikai vállalatok helyzetét. Megerősítették bázisaikat, de ugyanezzel képtelenné váltak alapvető változtatásokra. Ez volt a helyzet a Chrysler-nél is, ezért Washingtontól kért segítséget. Hat hónapig tartó éles viták után a kongresszus és a pénzügyminisztérium úgy látta, jobb lesz megmenteni a Chrysler-t illetlen szövetségi beavatkozással, mint vállalni a csőddel járó óriási társadalmi költségeket. Hatalmas összegekről volt szó. A Chrysler értékbecslése legfeljebb 3.5 milliard dollár volt, de adósságokban kb. 6.7 milliárd dollárt halmozott fel. Ami meg rosszabb, a Chrysler tönkre menése a számítások szerint 15 milliárd dollár veszteséget jelentett volna elvesztett adókban, közsegélyfizetesekben és más társadalmi és gazdasági kiadásokban. A kongresszus végül > megszavazott 1.5 milliárd-ig felmenő értékű kölcsön- garanciát, azzal a feltétellel, hogy a Chrysler előbb 2 milliárd dollárt teremt elő a dolgozóktól kapott engedményekből, bankoktól, hitelezőktől, helyi kormányzatoktól és anyagszállitóktol. Mindezt a Chryslernek csak hosszas, nehéz alkudozások után sikerült kicsikarnia. Végül három részletben a vállalat 1.2 milliárd dollár kölcsönt vett fel, mind a három alkalommal a tönk szélén állva. Mindezek után 1980-ban javulás állt be Chrysler-nél, 1982 végére már jó profitot könyvelhetett el és elnöke/ Lee A. Iacocca ünnepelt személyiség lett. Chrysler megmentését országszerte sikeresnek tekintették, de Reich és Donahue irók intenek az ellen, hogy ezt jő példának tekintsék. Szerintük a megmentést felületesen gondolták ki és hajtották végre. Egy vállalat bajainak csak a tünetein segítettek anélkül, hogy a bajok okait megvizsgálták volna. A bajok nagyobb részét a külföldi verseny okozta, amit a belföldi autóipar nagyméretű sorvadása idézett elő. Nem lenne jobb az országnak, ha a Chrysler megmentésére fordított óriási erőfeszítést arra használták volna fel, hogy más szakmára képezzék át az állásukat vesztett munkásokat? A megmentést folyamatban ilyen kérdések soha nem merültek fel. Az irók erőteljesen vetik fel ezeket a kérdéseket. ORVOSI VÉLEMÉNY A KOPASZSÁGRÓL Suetonius, római történetiró szerint Julius Caesar hiú ember lévén, mindig úgy fésülte meglévő haját, hogy betakarhassa vele a feje búbján lévő kopasz helyet. A férfiak többsége, legalább is e tekintetben, hasonlít a nagy Caesarhoz: takargatják a kopasz területeket és mindent kipróbálnak a kopaszság megállítására, hajuk visszaszerzésére. Ez többnyire hiú ábrándnak bizonyult. Az utóbbi időszakban nagy érdeklődést váltott ki nemesak a hiszékeny nagyközönségben, de orvosi körökben is annak a hire, hogy egy "minoxidil" nevű gyógyszer, amelyet eredetileg a magas vérnyomás ellen hoztak forgalomba, állítólag lelassítja a hajhullást, megállítja a kopaszodá- si folyamatot. Dr. Kenneth Arndt, az Archives of Dermatology, bőrgyógyászati szaklap szerkesztője a következőket jelentette az uj "cso- daszer"-ről: "A minoxidilre akkor figyelt fel a közönség és a bőrspecialisták, amikor a magas vérnyomás ellen az orvosságot szedők fokozott szörösodést kezdtek észrevenni a testükön. Azután rájöttek arra, hogy azon a helyen, amelyre minoxidilt dörzsöltek, dúsabban nő a haj. Több jel mutat arra is, hogy a minoxidil nemcsak megállítja a haj elvesztését, hanem megfordítja a folyamatot és növekedést idéz elő." A fenti megállapítások után dr. Arndt a következőkre figyelmeztet; "A minoxidil nem csodaszer. A legiobb eredményt olyanoknál lehet elérni, akiknek a legkevesebb szükségük van rá, akiknél a kopaszodás nem több, mint tiz éve kezdődött és ahol a kopaszság területének átmérője nem nagyobb mint 4 inch. Hetenként átlag 20-25 dollár ára minoxidilt kell venni azoknak, akik ki akarják próbálni önmagukon a gyógyszer hatékonyságát."
