Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-30 / 22. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 30. 1985. Illyés Gyula: Pui/lióh ' Mae 86. ; f A falubeli fiatalok élete örök vizsgálódás, - hogy ki is felelne meg igazán nekik, termesztőknek s anyagi vagyaiknak? és gyakorta cserélgetik választottjaikat, leányok, fiuk egyaránt, nem sok haragot keltve. A faluvégi zsellérek, a napszamba, aratásba járó nincstelenek gyermeke is ilyen formán találja meg párját, ö nem a földet nézi, mert az nincs, hanem az egészséget, az erőt, a munkabírást, - ott az a kamatozó vagyon. A pusztára járó sommásoktól tudom, hogy az aratásra álló legény nyáron maga mellé szegödteti marokszedönek, kettózönek a lányt, aki télen megtetszett neki, akit feleségül venne, ha annak az ideje elérkezett. Mert a téli hancúrozás, Összenevetgélés, ha kedves is, ha vigasztaló is a nyomorúságban, nem sokat számit, - a nyár a nagy vizsga. Hogy szedi a lány a kasza után a markot, hogyan hajlong hajnaltól késő estig, hogy bírja a munkát? - ez dönti el, lesz-e valami a frigyből. A fiatal legény szakértő szemmel nézi jövendő párját, mint valami nagy vásáron, egy életre való vétel előtt. És úgy nézi a lány is a kaszával a rekkenö hőségben előtte hadakozó fiatal férfit és bíráló szemmel nézik a többiek is őket kettejüket, vajon egymáshoz illők-e. Mert, hogy együtt dolgoznak, e^y párban, azzal hozzászólást és véleményt varva az egész világnak kinyilvánították, hogy halálig párban maradnak, ha megfelelnek egymásnak. Ez náluk igy van s nem lehet eléggé dicsérni. S ha a munkában egymásnak valók, nem marad el a további próba sem, a szive, a lelkülete, a teste. A pusztaiak mátkasága egyikhez sem hasonlít. Mint a fejedelmi családok sarjai, mint a hinduk: legtöbbször, ha nem is pendélyben, de az iskolából való szabaduláskor már eljegyzŐdnek Ők, azzal a különbséggel, hogy őket nem a szülők párosítják össze, - gondolnak is azok ilyesmivel! S oly mindegy is, hogy ki kit vesz el, a lányok közt egyik sem visz többet a házhoz, a legények közül egyik sem örököl többet, mint a másik. Nem nézik meg egymás egészségét sem. Tudatlanságból? Abból is, de meg aztán, ha meghal is a férj vagy a feleség, akad helyette másik, - mit lehet könnyebben pótolni az ember- nél? A gyermekek hát szabadon, korlátozás nélkül végig próbálják, amit a pislákoló, lassan ébredő ösztön súg egy másik azonos, vagy nem azonos nemű ember, sőt minden élőlény iránti vonzalomból, szere- tetből, szerelemből. S mire földereng előttük a távoli társadalom törvénye, amely százados késéssel azért ide is elhat, hogy minden embernek, ha másban nem is, de szerelemben törvényes magántulajdonnal kell rendelkeznie, addigra majdnem mindenki ismeri azt, akivel életét le fogja élni. /folytatjuk/ Pusztító orkán és szökőár sújtotta az Indiátdl keletre fekvő, 93 millió lakosságú Banglades államnak az Indiai-óceán melletti partvidékét. Egész szigeteket, falvakat, városokat borított el az árvíz. Több, mint 10.000 ember veszítette életet a katasztrófában. Kurcz Bélái BUDAPESTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI: BUDAPESTEN JÁRT TONY CURTIS (Lapunk múltheti számában már közöltünk egy rövid riportot Tony Curtis magyar- országi látogatásáróL Pesti tudósítónk, Kurcz Béla róla szóló riportját annyira érdekesnek tartjuk, ho^y bízunk benne, olvasóink is értékelni fogjak. - Szerk.) Repülőgéppel érkezett Londonból néhány napos budapesti magánlátogatásra a világszerte ismert filmcsillag, Tony Curtis. Az amerikai világsztár ugyanis magyar származású, s most először lépett Ősei szülőföldjére. Menedzser-titkára és testőre kisérte el a múltba vezető, a gyökereket kereső felfedező útra. Éppen néhány nappal korábban sugározta a televízió az immáron húsz esztendeje készült Minden lében két kanál (The Persuaders) egyik folytatását, amelyben Roger Moor partnereként szerepelt. Mégis nehéz volt ráismerni. . Találkozásunkkor fehér zakó, fodros fehér selyeming, kopott farmernadrág, krokodilbőrbŐl készült csizma (amelyből - állítólag 70-80 párat is tart raktáron) volt rajta; derekán ezüst- csattos öv; haja furcsán megritkult, arcán festék, mintha fellépésre készülődne. Mindezen túl alaposan meghízott, vonásai szétestek: nehéz benne felismerni a régi filmekről ismert, s kedvelt színészt. 60 éves! S hol van már a Megbilincseltek (The Defiant Ones), a Trapéz , a Van aki forrón szereti (Some Like It Hot), A bostoni fojtogató (The Boston Strangler) filmek élménye? Emlékezetünkben nem öregedett meg a színész! Nemi noszogatásra meséli el, mit is keres voltaképpen Magyarországon, amelyről eddig csak azt tudta, hogy itt készül a Herz-szalámi, s hogy ezen a földön jóféle pálinka iható. Az apja neve Schwarz Manó volt, az anyjáé pedig Klein Ilonka. Egymástól mindössze 70 kilométer távolságra cseperedtek fel. Egyikük Mátészalkán, másikuk Debrecenben. Magyarországon sosem találkoztak. 1922-ben kerekedtek fel, s vándoroltak ki az Újvilágba. Az Első Független Amerikai Páholy bálján botoltak egymásba. Összekötöttek az életüket. Fiuk a Bernhardt nevet kapta. A szülők akkoriban meg nem birkóztak meg az angol nyelvvel, igy otthon is a magyar járta. "Előbb vagyok magyar, mint amerikai bizonygatja néhány szavas tudásával Tony Curtis. - Mindig tudtam, hogy egyszer eljövök, csak eddig nem volt rá idom, s nehez volt rászánni ma^am" - magyarázza tiszta szívvel, egymás mellé erőltetve a felejtés mélyéről előkotort magyar szavakat. "Megtalálja-e vajon apja szülői házát?" - foglalkoztatta több napig a gondolat. S közben emlékeivel hozakodik elő: "Apám naponta egy csomag Lucky-Stri- ke-ot szívott, amikor New Yorkba érkezett. Még negyven éves sem volt, amidőn le kellett mondania fél tüdejéről. 15 éven at tehetetlenül néztem a haldoklását, de végül is egy infarktus végzett vele. Egy életen át nem sokra vitte. Szabó volt Mátészalkán - szabó maradt New Yorkban is, Manhattanben, a város szivében. Hathét éves koromig azt hittem, hogy Magyar- országon élünk" - mondja, s elcsuklik a hangja. Aztán ugrik egy nagyot az időben, s inkább arról mesél, hogy egyedül él. Az 50- es években nősült először, aztán még többször is, de egyik sem sikerült igazán. "Tizenöt nŐ volt az életemben, akiket szenvedélyesen szerettem. Most nincs egy sem"- magyarázza lebiggyesztett ajakkal. Négy gyereke van: Kelly, Jamie, Aléxandra és Allegra. Kettőjükkel május végén találkozik Maine-ben, ahol a tengerészgyalogosok ünnepélyén beszél. Nem véletlenül, hiszen a második világháború idején ö maga is a haditengerészetnél szolgált, s aztán színi tanulmányokba fogott... "Az életkor Örök válság. Micsoda megrendülés volt a harminc, a harmincöt."- mondja egy sóhaj kíséretében. Bevallása szerint 120 filmben szerepelt eddig, s vagy 1000 interjút adott. Számára mindegyik film egyaránt kedves, de a mi emlékezetünk csak egyet- kettőt raktározott el. Nem mondom ezt neki, inkább hallgatom tovább. Azzal dicsekszik, lehet, hogy hamarosan Magyarországon fog forgatni, magyar filmben fog szerepet vállalni. Arcán sejtelmes mosoly, látszik rajta, hisz benne, hogy ez a terv megvalósul. Elröpült az idő. Tony siet. Zsúfolt a programja, melynek egyik állomásaként Szüts Pal, a Magyarok Világszövetségének főtitkárhelyettese diszebédet adott tiszteletére a Gundel étteremben, s egy Herendi porcelánvázával köszöntötte 60. születésnapja alkalmából. Tony Curtis öt nap után Cannes-ba ment tovább a filmfesztiválra, ahol - mint mondta - esélyei vannak: Nicolas Roeg angol rendező Insignificance cimü müvében alakit szerepet, mélyért elismerő díjra számit. Hát ez majd kiderül... "LIDÉRCES MESSZE FÉNY..." (folytatás a 7. oldalról) hak, embereket hoz ki a gettóból, de többször egyenesen a börtönből is - hamisított kihallgatási parancsokkal. Illyés Gyulát a lakásán bujtatja. Szoros barátságot köt Rajk Lászlóval: neki és Kádár Jánosnak is Ő az egyik összekötője. Budapest ostrománál megsebesül egy SS-egységgel vívott utcai tűzharcban, de ezután sem vonul félre. Cselekedetei mozgatórugójáról csupán ennyit ir önéletrajzában: "Tulajdonképpen nem tudom megmondani, hogy mi volt az pontosan, ami szembeállított a saját osztályom többsége által elfogadott eszmékkel. Nem voltam üldözöttje a hatalomnak, magam, egész rokonságom, felesegem is u.n. 'tiszta, keresztény származásúak' voltunk: nem voltam kommunista érzelmű, de még csak politikus lélek sem. Azt hiszem, minden az irodalomból indult el. De sokszor gondolok arra, hogy lehetett bennem egy beidegzett lova- giassag isi felháborított a magyar tradícióktól idegen faji ideológia fokozatos behatolása és pusztítása. Baráti környezetem - haladó irók, művészek - humanista tanulmányaim és nem utolsósorban szenvedélyes természetem - amellyel mindig sok bajom volt - meggyorsították a folyamatot, hogy progresszív polgárrá lettem." Folytatjuk r
