Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-30 / 22. szám
Thursday, May 30. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. Mi várható a külpolitikában? Figyelemreméltó interjút készített Leslie H. Gelb, a N.Y. Times szerkesztőségének egyik vezető tagja, Robert McFar- lane nemzetbiztonsági főtanácsossal. Amióta Reagan elnök 1983-ban jelenlegi állasába kinevezte, McFarlane a kormány egyik legbefolyásosabb tagjává vált. Külpolitikai és nemzetvédelmi kérdésekben gyakran az elnök megkérdezése nélkül, annak nevében intézkedik, Írja Gelb.; Shultz külügyminiszterrel és Regan feher házi ^ főnőkkel együtt, gyakorlati szempontból ők kormányozzák az országot. Weinberger befolyása csökkenőben van. ( t Gelb szerint McFarlane, - és az o véleménye most már az amerikai kormány véleményének tekinthető - a következőkben látja USA külpolitikájának főbb irányzatait: A távolkelet helyett USA elsősorban Nyu^at-Európa gazdasági és katonai problémaira fogja összpontositani figyelmet. Ha a Szovjetunió lényeges változást akar létrehozni a diplomáciai légkörben, akkor nekik kell megtenni az első és talán a második lépést is. "Több figyelmet kell szentelnünk a Szovjetunió sebezhetőségére", tette ( hozzá McFarlane egyik asszisztense. "Érdemessé fogjuk tenni a USA barátainak, mint például Indiának, Algériának, Mozambiknek és Angolának, hogy kiegyensúlyozottabb viszonyban legyenek a nyugattal." Nem ez lesz a politikánk azonban Vietnámmal, Kubával és Nicaraguával szemben. A kormány fokozni fogja a katonai és gazdasági nyomást ezekre az államokra és az Afganisztánban lévő szovjet erőkre. Ami a leszerelési tárgyalásokat illeti, a vélemény az, hogy az elnök hajlandó 'rugalmas' lenni. McFarlane és Weinberger azonban hisz a csillagháborús készülődésben, bár tudják, hogy a Szovjetunióval lehetetlen egyezményre jutni a támadó fegyverek csökkentésében, a védekezési fegyverek korlátozása nélkül. Kormánykörökben nem hiszik - véli Gelb -, hogy lesz egy uj nukleáris fegyverkezési egyezmény, mégis reménykednek az amerikai-szovjet feszültség csökkenésében, mivel egyik államnak sem érdeke a válságkeltés /konfrontácio/. McFarlan- ékat nem izgatja, hogy miként fog a szovjet reagálni a csillagháborús tervekkel, nicaraguai és afganisztáni katonai nyomással tűzdelt amerikai politikára. Ami a közel-keletet illeti, a terv az, hogy az USA egy ideig a háttérben marad, várva és remélve, hogy Izrael, Egyiptom és Jordán talál valamilyen megoldást. A McFarlannel tartott beszélgetés Gelb- ben azt az érzést váltotta ki, hogy Rea- gan-McFarlanék nem bíznak abban, hogy a nemzetközi problémákat diplomáciai utón meg lehet oldani. Ez egy önmagát megvalősitö prófécia lehet, mert McFar- lanék nincsenek meggyőződve a kompromisszum érdemlegességér'ól, mivel azok, a múltban költségesnek bizonyultak az USA számára!!! » f > A nemzetközi problémákat az utóbbi 40 év folyamán diplomáciai utón oldotta meg a két vezető hatalom. A diplomáciai ut egy részé az u.n. detente politika volt, amely - ha nem ^ is^ zökkenőmentesen -, de fenntartotta a békét. Hogyan hihetjük el, hogy a békef "költseges"-nek bizonyult az Egyesült Államok részére? _ i. _ . * Deák Zoltán AZ EMBERISÉG SZOLGÁLATÁBAN Irta: Ralph W. Moss, Ph.D.* A történet úgy kezdődik, mint egy II. világháborúbeli kémregény: a Casablanca magyar változata. Egy torzonborz hajú világhírű tudós éjnek idejen kiszökik Budapestről, hogy kapcsolatba lépjen Isztambulban a szövetségi szervek főnökével. Küldetésének célja különbékét előkészíteni és Magyarországot kivonni a háborúból. Hitler tudomást szerez az esetről, magához parancsolja kastélyába Magyarország kormányzóját. Dúl-fúl dühében, ordítozva követeli Horthytól: "Ha törik, ha szakad fogjátok el Szentgyörgyit, hozzátok elém, majd megmutatom én nektek, hogyan kell kezelni egy kutyát, egy disznót." /Schweinehund./ A professzor titkos rejtekhelyre menekül, revolvert szerez, álruhában jár. Élete állandó veszélyben van, mig végre az égő város romjai között egy szovjet kommandócsapat, amelynek maga f Molotov adta a megbízást, kimenti a városból. A fentiek természetesen nem egy kémregény részletei, csupán egyetlen fejezet a Nobel-dijas Szentgyörgyi Albert profesz- szor viszontagságos életéből. Szentgyörgyi egyike minden idők legkiválóbb magyar tudósainak, a C vitamin felfedezője. Ezeket az eseményeket idézte fel Sarlós István, a magyar nemzetgyűlés elnöke abban a levélben, amelyet Szentgyörgyi- hez intézett, megköszönve részvételét az első nemzetgyűlés létrehozásában. Szentgyörgyi még mindig Budapesten rejtőzködött, amikor a Debrecenben megalakult nemzetgyűlés már megválasztotta tagjának 1944-ben. Most pedig, 40 év múltával, dr. Házi Vencel, a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövete a magyar kormány háláját tolmácsolta a nagy tudósnak. Az esemény Szentgyörgyi Woods Hole, Mass.-i / > Tasnady T. Almos helyszíni riportja Dr. Házi Vencel és Dr. Szentgyörgyi A mert otthonában zajlott le a múlt hónapban. Dr. Házi Vencel Szemenyei István követ- ségi titkár társaságában, valamint Ms. Janet Greenbaum és Ms. Esther Macklin, a National Foundation for Cancer Research képviselőinek jelenlétében adta át a kormány üdvözletét es egy fényképalbumot Szentgyörgyinek. A 91 éves örökifjú professzor határozott szándéka, hogy működésével továbbra is büszkévé tegye úgy szülőhazáját, mint fogadott hazáját. A tiz évvel ezelőtt alapított National Foundation for Cancer Research keretében működik a rákszérum felderítésén. * Dr. Moss jelenleg Szentgyörgyi profesz- szor életrajzán dolgozik. A PÁPA LÁTOGATÁSÁRÓL BRÜSSZEL. A római papa Benelux államokbeli latogatasa már előzetesen megosztotta a közvéleményt. A látogatás ellenzői különböző akciócsoportokba szervezkedve tiltakozó plakátokat bocsátottak ki; arra hivatkoztak, hogy ez a látogatás teljesen fölösleges és túl sokba kerül, amikor az adófizetők pénzét jóval fontosabb és sürgősebb célokra lehetne fordítani. Katolikus részről sem mindenki lelkesedett a látogatásért. Az úgynevezett alapközössegek es a progresszív csoportok eleve attól tartottak, hogy a helyi egyházak igényei aligha kerülnek szóba, s az olyan kényes kérdésekről, mint a papi nőtlenség, az abortusz, a nők helyzete az egyházban, az elváltak és a homoszexuálisok, úgy sem kerül sor párbeszédre. Hollandiában, ahol II. Janos Pál pápát mindenütt a vártnál kevesebben fogadták, a papai látogatás első napjától kezdve kritikusan figyelték az itt hollandul beszélő papa minden kijelentését. Nyilvánvaló, hogy ebben szerepet játszott a protestáns hagyomány is, de maga a holland televízió katolikus műsora sem tartózkodott a legélesebb kritikai megnyilvánulások közvetítésétől. (A hollandok büszkék arra, hogy beleszólásuk van minden dolgukba,’ ma már nehezen fogadnak el külső irányítást vagy felső vezetest, gyakorlatilag azon az utón vannak, hogy a világegyház része helyett inkább a maguk helyi egyházát ismerik el, római katolikusok helyett lassan holland katolikusokká válnak. Hollandiában egyébként ezekben a hetekben az is bebizonyosodott, hogy mennyire vékony a türelmesség máza. Egyesek odáig mentek, hogy névtelen csoportok neveben vérdijat tűztek ki a pápa fejére. Ilymódon nem csoda, hogy a Benelux államokbeli látogatása során a pápa Hollandiában volt a legtöbb biztonsági emberrel körülvéve. Sokaknak éppen ez nem tetszett: miért kell annyi biztonsági ember és rendőr kivonultatása ilyen alkalomra egy demokratikus államban? A luxemburgi látogatás légköre már sokkal szívélyesebb volt. Igazi szivélyes- segre azonban Belgiumban került sor, a- hol II. János Pál pápát a megérkezésekor a királyi pár fogadta. A nagyméretű, sokszor szélsőséges és ízléstelen ellenpropaganda ellenére itt a pápát nagy és lelkes tömegek fogadták mindenütt. Itt-ott elhangzottak kritikus hangok, szóba került a második világháború befejezése óta újra meg újra heves ellentéteket kiváltó amnesztia kérdése (Belgiumban mindmáig nem adtak ki amnesztiát az annak idején a német megszállókkal együttműködő és a háború után sok esetben a polgári jogaikat is elvesztő kollaboránsokra), és a nők hát- (folytatás az 5. oldalon)