Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-30 / 22. szám

A FEKÉLYBETEGSÉGRŐL 9. oldal AMERIKAI DIENES ANDRÁS HIHETETLEN KARRIERJE PÁRATLAN BARGAIN STORE” 5. oldal Ára 30 cent Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vol. XXXIX. No. 22. Thursday, May 30. 1985. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 DIPLOMÁCIÁI FIGYELŐ GANDHI MOSZKVÁBAN Az 6t nap, amelyet Gandhi, India minisz­terelnöke Moszkvában töltött e hö köze- pe( táján, az év egyik jelentőségteljes ese­ményének fog bizonyulni. A tény, hogy Gandhi miniszterelnöksé­ge első külföldi látogatását a Szovjetunió­ba tette, maga is figyelemreméltó. Tuda­tában volt ennek az indiai miniszterelnök, amikor kijelentette: "A Szovjetunió barátunk volt fuggetlensegiink harminc esztendeje alatt." - Majd hozzátette: "A kereskedel­mi egyezmény, amelyet kötöttünk, erősí­ti viszonyunkat és a béke ügyet." Az Egyesült Államokat a jövő hónapban fogja meglátogatni Gandhi: "Az USA felé tekintünk technológiáért, behatóbb kul­turális kapcsolatokért és fokozott keres­kedelemért." Gandhi kritizálta az Egyesült Államo­kat azért, mert előmozdítja Pakisztán atombomba technológiáját, valamint szikh terroristák támogatásáért. A Szovjetunió egy billió dollár értékű hitelt nyújtott Indiának szovjet villanyer’b- müfelszerelés, olaj, szén és iparcikkek vásárlására. GORBACSEV BESZÉDE Az amerikai nép 1868 óta minden év május végén megemlékezik hősi halottéiról. Gondolatban megkoszo­rúzzak azok sírját, akik a Független­ségi Háborúban, a rabszolgaság el­leni küzdelemben, a második világhá­borúban, a szabadságért vívott küz­delmekben áldozták fel életüket. E sírok egyike sincs a bitburgi temető­ben. Mi, haladó szellemű amerikai ma­gyarok egy külön virágszálat helye­zünk el az amerikai szabadságért életüket áldozó magyar hősök sírjá­ra, a Függetlenségi Háború egyik hőse, Kovács Mihály ezredes, a rab­szolgaság elleni háborúban, a II. vi­lágháborúban elesett sok száz fiatal magyar sirhantjára. Amerika népe nemcsak a külső ellenség ellen vívott harcokban bizo­nyította be hősiességét. Százak, ezrek adták életüket a haladást gátló bel­ső ellenseg, a munkások szervezke­dését fegyveres gengszterekkel aka­dályozni próbáló reakciós elemekkel szemben. Megkoszorúzzuk ennélfogva a La- timer-i bánya közelében 1897-ben megölt 31 magyar testvérünk sírját, megkoszorúzzuk Mikolajcsik Rezső sírját, aki az 1907-es San Francis- co-i szólásszabadsági küzdelmekben vesztette életet, megkoszorúzzuk a mi kedves Lény Annánk sógorának, Lény Kálmánnak a sírját, aki 1934- ben a Ford sztrájkban vesztette éle­tét, megkoszorúzzuk az 1937-es Me­morial Day mészárlásban megölt Eperjessy Miklós és Tóth András sírjait, akik az acél- es banyabárok elleni harcban áldoztak fel magukat, azért, hogy utódaiknak jobb és köny- nyebb legyen az élete. De nem feled­kezünk meg lapunk azon hősi olvasói­ról sem, akik Spanyolországba men­tek és ott áldozták fel fiatal életü­ket a világszabadságért. Áldó imádság mellett ismételjük el szent neveiket. SHULTZ AZ INVÁZIÓ LEHETŐSÉGÉRŐL WASHINGTON, D.C. Ha a kongresszus nem szavazza meg a nicaraguai kormány ellen harcoló "szabadsagharcosok" része­re a segélyt, akkor a kormánynak agonizál­va határoznia kell, hogy használjon-e fegy­veres eszközt a nicaraguai kormány meg­döntésére - vagy sem - jelentette ki Shultz külügyminiszter az amerikai jogászok szer­vezetének konferen­ciáján. E kijelentést időszerűvé teszi szá­munkra, hogy idézzünk Arthur Schlesinger néhány héttel ezelőt­ti cikkéből, amely egy new yorki napilapban jelent meg. Schlesin­ger tanácsadója volt Kennedy és Johnson elnököknek és jelen­leg a new yorki egyetem érdemes profesz- szora. "A második terminus átoknak bizonyult már több amerikai elnök részére. Abban jutott a történelem itélószéke elé úgy Nixon, mint Johnson. Az egyik Watergate, a másik Vietnam következtében. Ez az átok látszik lebegni most Reagan második terminusa fölött. Május elsején Reagan elnök kijelentet­te, hogy Nicaragua rendkívüli veszélyt jelent az USA nemzetbiztonságára és kül­politikájára és ezért rendkívüli állapotot rendelt el. Nehez emlékezni e szavaknál vészesebb kijelentésre egy amerikai elnök részéről. A hatalmas Amerikát egy három milliónyi parasztország veszélyezteti? Ha ez a hely­zet, akkor követelje a kongresszustól a hadüzenetet Nicaragua ellen (az alkotmány értelmében csak a kongresszus üzenhet háborút. - Szerk.) és kezdje meg Nicara­gua invázióját. Ehelyett kereskedelmi zár­latot rendelt el. Európai szövetségeseink a bonni konfe­rencián egyhangúlag ellenezték ezt a poli­tikát. De Reagan annyira elvakult, hogy elhitette önmagával, miszerint a pápa és Colombia helyeslik azt. Úgy a pápa, mint Colombia cáfolta Reagan állítását. Most azután Shultz kijelentésével az invázió meredeke felé közeledik a Reagan adminisztráció. A kongresszus ellenzi ezt a politikát. Latin-Amerika ellenzi, Európa ellenzi, az amerikai nép ellenzi. A Nemzet­közi Biróság már régen elitélte. Lehet, hogy Nicaragua inváziójával való fenyegetőzés csupán azt a célt szolgálja, hogy a kongresszus szavazza meg a segélyt a fegyvereseknek. Felelős államférfiaknak nem volna szabad ilyen eszközökkel poli­tizálni a puskaporos világban." Három foglyul ejtett izraeli katonáért 1500 palesztin gerillát cserélt ki az izra­eli kormány. Az egyezmény nagy elégedet­lenséget váltott ki a közvélemény egyes nn + nrrniKon Gandhi megérkeztekor, a Kremlben tar­tott ünnepi vacsorán mondott üdvözlő be­szédében Gorbacsev, szovjet főtitkár töb­bek között a következőket mondta: "A világnak hallatnia kell a hangját a csillagháborús tervek ellen, mielőtt nem lesz túl késő."' Amerika erre vonatkozó tervei, hangoz­tatta a szovjet államfő, növelik a nukleáris háború kockázatát, csökkentik a megállapo­dás lehetőségét a fegyverkezéskorlátozas- ban és mérhetetlen összegeket emészte­nek fel, amelyek szükségesek lennének a szegénység enyhítésére világszerte." "Ennélfogva - hangsúlyozta Gorbacsev - a világűr felfegyverzésének megakadályo­zása minden ország, minden nép érdeke. Senki sem állhat félre, mondva, hogy nincs hozzá kozunk." "Úgy véljük, hogy amig nem késó, amig egy megváltoztathatatlan helyzet nem alakul ki, olyan helyzet, amelyet bizonyos körökben megnyugtató kijelentésekkel takargatnak, addig minden állam, amely óhajtja a békét, szólaljon fel. Amig nem késő!" Amikor egy amerikai újságíró megkér­dezte, Gandhit, hogy nem talál-e valami kritizálni valót a szovjet politikában, a miniszterelnök igy felelt: "Tavaly India es öt más ázsiai állam nyilatkozatot adott ki a leszerelés szükségességéről. A Szov­jetunió volt az egyedüli atomfegyveres hatalom, amely elfogadta a nyilatkozatot. Az Egyesült Államok kormánya még csak arra sem méltatta, hogy megszerezze a nyilatkozat szövegét." Miért sztrájkolnak a pilóták? Sztrájkol Amerika egyik legnagyobb repülóvallalatának, az United Airlines vál­lalat 5000 pilótája. A vállalat olyan szerző­dést akar kötni, hogy az újonnan felvett alkalmazottak fele annyi fizetést kapnának, mint a jelenlegi pilóták kapnak. Az egyik sztrájkoló pilóta igy nyilatkozott a sajtónak: "Nekünk nem lesz _ egy cent előnyünk sem ebből a sztrájkból. Mi az amerikai pilóták jövőjéért küzdünk. Nem akarjuk, hogy az utánunk jövők’ fele annyi bérért dolgozzanak, , mint ^ amennyit mi kapunk! Ha a munkaadók győznének, minden iparágban kényszeríteni fogják a dolgozókat hasonló engedményre, bérlevágásra!"

Next

/
Thumbnails
Contents