Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-23 / 21. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 23. 1985. MILLIÁRDOS HASZON ADÓ NÉLKÜL A W.E. Grace & Company vegyi és olaj­konglomerátum és üzleti hálózat 1983 évi jelentésének egy része beszámol a szövetségi kormány költségjellenőrzési áttekintéséről. Ezt az áttekintést az el­nök által kinevezett magánüzemi bizott­ság készítette, a Grace Vállalat elnöke, J. Peter Grace vezetésével. A bizottság 2478 javaslatot ajánlott Reagannek, ami állítólag a kormánynak 424.4 milliard dol­lárt takarítana meg három év alatt. "Amit mi felfedeztünk, az csak csúcsa a jéghegy­nek", figyelmeztetett Grace. "Ha a jelen­legi irányzat folytatódik, deficitünk közel 400 milliárd dollár lesz évente 1990-ben és közel 2 trillió 2000-ben." Ugyanennek a jelentésnek a 61. oldalán azonban apró betűkkel nyomtatott meg­döbbentő adatokat talál az olvasó. A W.R. Grace <5c Co, maga is része a deficitprob­lémának, mert W.R. Grace & Company nem fizet szövetségi adót. Sőt, 1981-tól 1983-ig még egy kis hasznot is húzott a szövetségi adókodexből. Szerény adókat fizetett 1981-ben, t82-ben és 83-ban, de azáltal, hogy adómentesitő juttatásokat adott el más vállalatoknak 53.2 millió dol­lárért 1982-ben, 12.5 millió nettó össze­get vett be. Ez azon a 684 millió dolláron felül volt, amit a vállalat ebben a három évben haszonként könyvelt el. Még érdekesebb a Reagan elnököt tele­vízión támogató General Electric évi jelen­tése: a vállalat adó előtti haszna 1981- től 1983-ig $6.48 mijliárd volt és negativ szövetségi jóVedelmi adószámlája 283 mil­liót tett ki. A negativ adó azt jelenti, hogy a szövetségi kormány a valóságban tarto­zik a G.E.-nek, amit a vállalat visszatérí­tés formájában megkaphat. A G.E. nemcsak energiaüzemeket és mosógépeket gyárt, hanem jetrepűlőket és más hadifelszere­lést a kormánynak. Ezt a negyedik legna­gyobb hadiszallitót szépen megjutalmaz­ta a kormány Reagan fegyverhalmozási programjában. A G.E. milliárdokat szed be a kincstárból, de nem úgy, mint a leg­több polgár^ semmit sem fizet vissza. "Ez nem adókibúvó,» hangsúlyozza a G.E. egyik szószólója.- A vállalat semmi olyat nem tett, amit a törvény meg nem enge­dett volna. A törvény igy szabja meg." Sót, mondja a G.E. főkönyvelője, a kong­resszus azért adta az adókedvezményt, hogy serkentse a befektetéseket. Ezért "nem dorgálni kellene a vállalatot, hanem dicsérni, hogy a kongresszus akaratát vég­rehajtja." Ugyanilyen szellemben a Gene­ral Dynamics, az ország legnagyobb hadi­szállítója sem fizet adót. Nem fizetett adót 1972 óta, mialatt több, mint 2 mil­liárd dollár profitot szedett be. A hazafiságnak ez a formája nagyon elterjedt a hadi-ipari komplexumban; a tizenegy legnagyobb kozott, nem számítva a Hughes Aircraft-ot, hét vállalat vagy nem fizetett adót, vagy negativ rátát él­vezett 1981-tól 1983-ig. A G.E. és a G.D. vállalatokon kívül, ezek a Boeing, a Lock­heed, a Tenneco, a Grumman és a Martin Marietta. A nagyvállalati ingyenélők lis­tája a hadiszállítókon tül is kiterjed, köz­tük olyan jól ismert nevekkel, mint Dow Chemical, Georgia Pacific, Weyerhauser, Celanese, Transamerica, Greyhound, Sin­ger, RCA, Union Carbide, Dun <5c Bradstreet, Firestone Tire and Rubber, Du Pont, Inter­national Paper, Texaco es mé^ sokan mások. Kellene, hogy az igazi botrány most már nyilvánvaló legyen; ez a kongresszus ál­tál megszavazott nagyvállalati 'adótör­vény. A botrányt azonban a kongresszus nem egymaga hozta létre. Nagy segítséget kapott Reagan elnöktől és a nagyvállalati kijárók- tol, al^ik bejárják a Capitol-t körmönfont uj módszereket ajanlva az úgynevezett üzleti befektetések elősegítésére. A nagyvállalati vezetők a napokban kényes kérdéseknek néznek elébe, főleg amiatt, hogy egy "Citizens for Tax Justice" nevű, kitartó, közérdekű csoport egymás után ad ki lesújtó jelentéseket róluk. 250 nagy- vállalat évi jelentéseiről készített tanul­mányuk első jelentése mutatja, hogy 128 vállalat nem fizetett adót, vagy negativ adót élvezett, s ezáltal 57.1 milliárd dol­láros profitjából 5.7 milliárd dollár adóked­vezményben részesült. A 250 vállalatnak negyede teljes három év alatt semmilyen adót, vagy visszajáró, negativ adót fizetett. A Citizens for Tax Justice januárban ki­adott második jelentése még ennél is ag­gasztóbb. Tanulmányuk arra igyekezett választ találni, hogy az úgynevezett adó ösztökélések beváltottak-e a reményeket, vagyis az adókedvezményből hasznot él­vező részvénytársaságok megnövelték-e tőkebefektetéseiket. Épitettek-e több gyárat, teremtettek-e több munkaalkal­mat, mert ez volt az indoklása adókedvez­ményüknek. A CTJ tanulmánya ellentmon­dást fedezett fel: a legalacsonyabb adót fizető 50 vállalat 1981-tó'l 83-ig befekteté­seit 22 százalékkal csökkentette, ugyan­akkor 8.4 százalékos negativ adórátát él­vezett. (Ezzel szemben a legmagasabb adót fizető 50 vállalat tőkebefektetését 4 százalékkal emelte.) Az a kérdés: ha ezek a vállalatok nem fizettek adót és nem sokat költöttek üzem- nagyitásra, hová lett a pénz? A pénz na^y részét a részvényesek kapták osztalék formájában. Többi része egyszerűen a vál­lalatok pénztárában maradt és kamatozik, mialatt más vállalatokat igyekeznek fel­vásárolni. A G.E.-nek például 3 milliárd dollár fölös tőkéje van. Ebből egyedül 1983— ban több, mint félmilliárd dollárt 62 üzem felvásárlására, betársulásra és haszonrésze­sedési befektetésekre költött. /Rolling Stone, ápr. 25./ (A fenti cikk a gazdasági mérleg hely­reállításáról szólva, egy szót sem említ az óriási hadi, fegyverkezési költségek csökkentésének elkerülhetetlen szükségé­ről, holott az a pénzügyi válság egyik leg­főbb okozója. Szerkesztő.) MEGJELENT Dr. Katz József könyve: Vérzivataros idők nyoméban 277 oldalon a szerző végigvezeti az olvasót a második világháború tragi­kus, megkapó eseményein fényképekkel. Kémény kötésben $ 8.- + $ 1.50 postaköltség. Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Kérem küldjék részemre a könyvet, mellékelem az árát. KORUNK KAMBODZSA Nem sokat hallunk Dél-Kelet Ázsia e- gyüttesen Indokina névén ismert három országáról, Vietnam-Laos- Kambodzsáról,’ legfeljebb annyit, amennyit a C.I.A. és a New York Times célszerűnek tart a kö­zönség elé tárni. Csak annyit, hogy az utolsó tiz év "békéje" alatt háborús viszo­nyok dúlnak Kambodzsában. Nem hallunk arról sem, hogy Vietnam népe milyen mér­hetetlen erőkifejtéssel igyekszik az ameri­kai hadviselés által szörnyen elpusztított országukat újjáépíteni. . A három ország kinyilvánította készsé­gét területük békéjének és nyugalmának kérdéseit megtárgyalni, kiváltképpen pe­dig a Thai-földdel határos területek prob­lémáinak békés megoldását. Ezt tartalmaz­ta az a nyilatkozat, amelyet a három or­szág külügyminisztere kiadott ^ tizedik évi konferenciáján, 1985. január 18-án. A tárgyalások alapjául Kambodzsa Ön­rendelkezési jogának elismerése szolgál­na és a megegyezés tartalmazná a Viet- nam-i csapatok visszavonását Kambodzsa területéről, párhuzamosan a Pol Pat csoport kizárásával. A nyilatkozat megállapítja, hogy a határvidéken uralkodó feszült hely­zet Thai-föld uralkodó köreinek terjesz­kedő politikájából ered. Ez káros az érin­tett országok népei érdekeinek. Megálla­pítja a nyilatkozat azt is, hogy az USA és Kina összejátszva felbolygatja a prob­lémákat. De kihangsúlyozza, hogy Indoki­na országai mindezek ellenére jó baráti viszonyt óhajtanak Kina népével. Egymást követő washingtoni kormányok politikája megakadályoz minden igyekezetei a nor­mális viszony helyreállítására. Az USA- val való viszony feljavítása megfelel az érintett népek érdekeinek és ebben a meg­világításban a három ország üdvözli az USA népével és politikai köreivel való kapcsolatok kiszélesítését. Diplomáciai kapcsolatokból kiindulva, a három ország úgy véli, hogy egyes prob­lémák ellenére Del-Kelet-Ázsia országai­nak többsége látja a kétoldali viszonylatok kiépítésének és az együttműködésnek a * szükségességét, egymás jogszerű érdekei­nek elismerése alapján. A nyilatkozatban a külügyminiszterek jóváhagyták az Asso­ciation of Southeast Asian Nations /ASEAN/ több tagjának véleményét, hogy Kambodzsa kérdése nem Indokina allamai és az ASEAN közti kérdés, és üdvözlik több ASEAN-or- szág szándékát, hogy kétoldali viszonyt létesítsenek Vietnammal és Laosszal. A három ország üdvözli Malaysia javaslatát, hogy Dél-Kelet Ázsiát atom mentes zóná­nak nyilvánítsák. Kambodzsáról szólva, nem szabad el­felejteni, hogy a problémát a Pol Pót ban­da okozza. Mindkét oldal, Washingtont is beleértve elismeri, hogy a Khmer Rouge, magát kommunistának nevező csoport, Pol Pót vezérlete alatt, néhány évi hataloro- bitorlás alatt, különböző vélemények szerint, másfél-három millió ember kiirtását haj­totta végre, különösen írástudókat. Főváro­sukat, Phnom Penh-t lakatlan, halott város­sá tettek. Amikor Vietnam segítségével a népi erők elűzték a Pol Pót csoportot, az USA és Kina továbbra is őket tekinti Kambodzsa képviselőjének az ENSZ-ben, nem pedig Kambodzsa Népköztársaság képviselőjét. Norodom Szihanuk herceg, volt államfő is csatlakozott a Pol Pót csoporthoz, annak ellenére, hogy ezek egész családját kipusz- titottak. vágó Oszkár

Next

/
Thumbnails
Contents