Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-02 / 18. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 2. 1985. Lusztig Imre: ~ ! iegyzetek Az elkövetkező hónapokban dől el, milyen lépéseket tesz a szenátus és a kepvi- selőház a szövetségi kormány deficitjének csökkentése kérdésében. A törvényhozók döntése természetesen kihat minden polgárra és választ ad arra a kérdésre, hogy kire milyen kiadástöbblet vár? Ezúttal a javaslatok egyikével foglalkozunk; azzal, hogy a szövetségi kormány leszállitsa-e a városoknak és helységeknek adott tömegközlekedési szubvenciót. A múlt évben a szövetségi kormány e célra 4.1 billió dollárt költött. Ezt 1.3 billióra akarjak csökkenteni. Mit jelent ez mondjuk New York lakosaira? Az M.T.A. (Metropolitan Transportation Authority) szerint, a földalatti és az autóbusz viteldijat fel kell emelni minimum 10 centtel, vagyis egy lakos évi közlekedési kiadása minimum 50 dollárral emelke- dik. Hogyan érinti majd ez Alabama allami Birmingham lakóinak egy részét? Todd Mitchel, birminghami lakos, a város központjából autóbusszal jár a Bessemer State Technical College-ba. Ha megszűnik a szövetségi szubvenció, beszüntetik a buszjáratot, ami lehetetlenné tenné Todd Mitchel részére tanulmányai folytatását. "Ez tragikus lenne részemre" - mondja a 21 éves egyetemi hallgató. A New Jersey közlekedési rendszer kénytelen lesz a viteldijat 25 centtel emelni. Michigan állam Flint városának polgár- mestere mondja: "Ha megvonják tölünk a szövetségi szubvenciót, képtelenek leszünk fenntartani a közlekedést." A1 Richard, Birmingham Közlekedési Hivatalának direktora mondja: "Gondolunk a közlekedési szolgálat csökkentésére; munkások elbocsátására, a viteldij felemelésére. Mindez elrettentő részünkre." Tiszta kép tárul elénk. A közlekedés, ami már ma is teljesen elégtelen, még rosszabb lesz. Ahelyett, hogy tiz-tizenöt percet kelljen várni egy buszra, ezután majd harminc percet kell várni. Ahelyett, hogy rögzítve maradna a már amugyis magas viteldij, még többet kell majd fizetni a munkábamenŐknek. Történik ez akkor, amikor a szövetségi kormány hivatalos jelentése szerint az infláció emelkedő tendenciát mutat. MADRID. A kormány követeli az amerikai hadsereg Spanyolországban állomásozó létszámának csökkentését. • BUENOS AIRES. 79-én életüket vesztették és 247-en megsérültek, amikor tűz ütött ki egy kórházban. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $18.- Fél évre: $ 10.- Kanadába és Európába 1 évre $ 20.Megujitásra: $...................................... Naptárra: $.................. Név:.................................................... Cim:................................................... Város:............................Állam:......... Zip code:.................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 A kényelem netovábbja! (ffómácmÁ Aíúk ST. CATHARINES, Ont. A Galapagos teknősbéka gyorsaságával jelentkezünk ismét és újítjuk meg előfizetésünket a Magyar Szóra. A fennmaradó összeget a lap zavartalan kiadására fordítsák. A férjem és a magam nevében néhány megjegyzést. Elsősorban itt van az emberi szokás, hogy elhalasszuk a teendőket, azután jöttek a húsvéti ünnepek, családi összejövetelek, a szomszéd gyermekek és a húsvéti tojások. Röviden, az ember ember iránti szerete- te. Az utolsó ok volt a kilátásba helyezett helyi postai sztrájk. Az Évkönyvről néhány megjegyzést: Elolvastam Illés Sándor cikkét a 129. oldalon. A megértés, a becsületesség megnyilvánulása, élénk képzelótehetseggel párosulva. Hogy visszafizessem a sok örömet, amit szereztem beló*le, le fogom fordítani és elmondom kis barátaimnak a kornyéken. Hasonlóságot látok közte és Guy Maupassant között. "A Magyar Sző regénye" az 55. oldalon Szilágyi Ferenctöl nagyon érdekes es felvilágosító, igazán szükségem volt ra. A hónapok oldalán megjelent verseket mind elolvastam, örömmel láttam két Írónőt március és decembernél. Dómján József művészété annyira magyar, hogy ahányszor megnézem, szinte Magyar- országon érzem magam. Szalay Lajos művészete /54.oldal/ nagyon megtetszett egy barátnőmnek. Mary Jary ALLENTOWN, PA. Itt küldöm csekély adományomat lapunk fenntartására, _ ami bizony csak egy tégla a védőbástyához; szerintem is kevés, de nem tudok a 120 dolláros nyugdijcsekkemböl többet elvonni. Szégyenletes, vagy nem, 4 dollárral emelték január 1.-tól. Ez az igazság. Ez a lap az igazság oldalán harcol. Tehetségem szerint teszek érte valamit, mert megszerettük. De ha látásom nem javul, sajnos nem tudom sokáig olvasni kedves lapunkat. Az lesz nekem borzasztó, aki úgy szeret olvasni, ahogy én! Az Évkönyvről is szeretnék néhány elismerő szót írni, de már sok dicséretet olvastam az eddig megjelent újságszámokban, amiket elismerve csak aláírok. Továbbra is kívánok szivb'ól kitartást és jó egeszseget lapunk kedves szerkesztőségének. Teréz Halasz L1LBURN, Ga. Küldőm előfizetésemet és a többletet a lap fenntartására. Szerény nyugdijamból nem tudok többet elszakítani, de amig létezem, legalább ennyivel támogatom lapjukat, amit mindig nehezen várok. JÓ egészséget és jó munkát kívánva, Őszinte nagyrabecsüléssel köszönti Önöket Vilma Paul KORUNK BÉKE ÉS HÁBORÚ Napjaink legégetőbb és legaggasztóbb kérdése a béke megőrzése és a háború elkerülése, megelőzése. Nem uj megállapítás, hogy a béke az egyetlen állapot, amely megfelel valamely ország lakosai érdekeinek, kiváltképpen a fizikai es szellemi munkából élők túlnyomó többségének. Ezek adják a háborúhoz szükséges fiatal katonákat és a "Hősi Halottak" zömét. A polgári lakosság is megsínyli a háború szükségletei okozta hiányokat. Akiknek előnyére van a háború, azok a hadiszalli- tok, akiknek a béke időben soha el nem erhetö profitot nyújt, meg a generálisok, akiknek a háború a hivatásuk, de eletük ritkán van kockára téve, és háború idején jövedelmi pótlékokat is nyernek. Röviden, a háború csak nagyon kis számú rétegnek nyújt előnyöket, az áldozatokat a dolgozó többség hozza. Régebben a katonaságot önkéntes jelentkezők, vagy verbuvált, vagy belekényszeri- tett fiatalok alkották. De a múlt század kö'zepe táján, legtöbb országban törvénybe iktatták az általános katona-kötelezettséget. Ez nem változtatott az előbb leirt viszonylatokon. Mig a XIX. század háborúi "aránylag" kis számú áldozatot szedtek és kevés rombolást okoztak, az i. Világháborúval kezdve, egyre borzalmasabb fegyvereket fejlesztettek ki, amelyek a háborút mészárlássá alakították, és vele együtt leírhatatlan rombolást is végeztek lakott településeken, termőföldeken. Es mindez elenyésző csekélységgé válik a mai atomfegyverek korában. Nem szükséges ezt tovább bizonygatni, hiszen ezt mindenki tudja. Sokkal fontosabb arra központosítani, hogy miként tudjuk a békét biztosítani. Világos, ho{?jy a fegyverkezés csökkentése, ami a vegleges és teljes lefegyverzésre vezet, a leghatékonyabb módja a beke megőrzésének. Az I. Világháború végeztével, engedve a közhangulat követelésének, a győztes nyugati hatalmak létrehozták a Népszövetséget, melynek ez a leszerelés volt a feladata. Ebből a legyőzött Németország ki volt zárva. De ki volt zárva a csecsemő korát élő Szovjetunió is. Hamarosan kiderült Németország bebocsátásának szükségessége Európa békéje érdekében, és 1926-ban Németország belépett a Népszövetségbe. Néhány evvel később, Hitler uralomra jutásával, Németország kilépett. A Szovjetunió bebocsáttatást nyert 1933- ban. Feljegyzések szerint, amikor a Szovjetunió külügyminisztere, Litvinov első ízben résztvett a Népszövetség ülésén, ahol a leszerelés módját vitatták, Litvinov szóra emelkedve, kijelentette, hogy a leszerelés módja a leszerelés. Az 1917- es orosz forradalom győzelme után Lenin felhívást intézett a világ összes kormányához, hogy azonnal szüntessék be a háborút és szereljék le hadseregeiket, a tartós béke érdekében. Természetesen a hadban álló hatalmak ezt nem tették meg. Az azóta eltelt 67 év során tett minden, a béke biztosítására irányuló javaslat süket fülekre talált Washingtonban. Ugyanakkor az USA kormányzata óriási költségek ráfordításával egyre pusztitóbb támadó fegyverek fejlesztését sürgeti, különösen Reagan kormányzata alatt. Ezek a költségek elkerülhetetlenül az ország jólétét szolgáló költségek megvonásából kerülnek ki. Ma, az USA-ban minden tudományos kutatás nagyobb része a háborúra való előkészülést szolgálja. vágó Oszkár
